Szép kilátás: A Zemplén esszenciája

Itiner

• Középhuta település központjából a S jelzésen fel a hegyre a Mlaka-rétig. Innen jobbra tovább a S▲ jelzésen a Sólyom-bércre, majd vissza a Mlaka-rétre.
• A következő kilátópont a K jelzésen érhetó el kelet felé. Kb 2 kilométer után balra, a K▲ jelzésen haladunk tovább a Kerek-kőig, majd vissza a Mlaka-rétre.
• A harmadik kilátópont a rétről nyugat felé található, kb 2,5 kilométerre a K jelzésen, majd arról jobbra letérve a K▲ jelzés vezet ki a Nagy-Péter-mennykő kilátójához. Innen újra a Mlaka-rét a cél, onnan pedig vissza a S jelzésen Középhutára.

A túra részletes leírása

A három impozáns pont: a Sólyom-bérc, a Kerek-kő és a Nagy-Péter-mennykő a jégkorszak környékén alakult ki, a fagyás-olvadás során a sziklarésekbe, -repedésekbe csorgó víz megfagyott, majd nagy darabokat repesztett le a vulkáni eredetű kőzetből. Szép lassan meredek falak, tornyok alakultak ki a völgyek felett.

A túra a hegységben mélyen fekvő, de kocsival megközelíthető Középhutáról indul. Az alig néhány házas településről a S jelzésű turistaút visz fel egy 250 méteres szintkülönbségű kaptatón a nagyjából három kilométerre fekvő Mlaka-rétig.

A Mlaka-rét nevét először a szláv mleko, azaz tej jelentésben sejtettem, a tehenek ugyanis a réten legelésznek. De mint a Magyar Nyelvőr egy régebbi számából kiderült, a mlakának van magyar megfelelője is, a maláka, ami régen pocsolyát jelentett (a szláv eredetet jól gondoltam). A Mlaka-rét tehát Pocsolyás-rét.

A réthez már nagyon közel van a dél-nyugat felé kiágazó S▲ jelzésen a Sólyom-bérc (564 m). Kis emelkedő után elérjük a csúcs kapuját: egy büszkén feszítő sziklaszálat. Itt már sejteni lehet, hogy nem mindennapi látvány következik.

A panoráma fő iránya nyugat, dél-nyugat, a Huta-völgyi-patak völgye, valamint a vele párhuzamosan húzódó hegygerinc, a távolban a regéci vár romjának sziluettével. A bérc meredek falán sziklamászó utak is vannak. Nincs zaj, nincs út, nincs település - semmi nem zavar bele a látképbe.

A következő pont eléréséhez vissza kell térni a Mlaka-rétre, ahol a Középhutáról érkező S jelzésű turistautat keresztezi az Országos Kéktúra útvonala. A kéken kelet felé 2,5 kilométer nagyjából szintben a Kerek-kő. Míg az előző kilátópont a dél-nyugat felé tárta fel a hegység belső völgyeit és hegyeit, a Kerek-kőről főleg észak és észak-kelet felé tárul kilátás. Erdővel borított vonulatok, völgyek és csúcsok hullámoznak a szemünk előtt, a kilátóponttal szemben szinte az egyik legérdekesebb nevű hegy: a 400 méteres Jaj-hegy-tető emelkedik.

Innen ismét központi csomópontunk, a Mlaka-rét a cél, ahonnan a K jelzésen nyugat felé tovább haladva már csak egy kilométerre van az Istvánkúti turistaház, ami az egyik legvadregényesebb erdei szállás Magyarországon. Ha valaki nem akarja egy nap alatt lejárni a három legszebb kilátópontot magában foglaló 20 kilométeres túrát, akkor annak itt kell aludnia.

Aki viszont egy nap akarja letudni a kilátókat, annak innen még 2,5 kilométer a K jelzésen tovább a Nagy-Péter-mennykő, a három közül is a leglélegzetelállítóbb sziklakilátó. 

A háztól elindulva egy különleges, fokozottan védett nyírjesen kell átvágni. A menedékház (korábban erdészház) környezete régebben egy olyan hegyi kaszálórét volt, ami fölött egy nyírliget van. Ez az összkép, ami szép és egyedivé teszi a nyírjest.

A Nagy-Péter-mennykőhöz jobbra le kell térni a K jelzésről, a K▲jelzést követve, ami először egy réten vág át, majd egy enyhe emelkedőn visz ki az erdőből. Az utolsó fák mögött már felsejlik a hatalmas tér, ami a kilátóponton elénk tárul, de még így is szinte mellbevágó a kilátás.

A Nagy-Péter-mennykő (709 m) mind a Kerek-kőnél, mind a Sólyom-bércnél mintegy 200 méterrel magasabban helyezkedik el, ezért a távlata is nagyobb. Szemben északra a Nagy-Milic csúcsosodik, azon túl már Szlovákia terül el. Jó látási viszonyok között egészen a Vihorlát hegység gerincéig ellátni. 

A Nagy-Péter-mennykő nevének eredetére nem találtam pontos magyarázatot, de egy hasonló nevű dél-dunántúli földrajzi pontnál a következőt írták: a mennydörgés, villám, azaz "mennykő" köznév alapján ezt a területet gyakran sújthatta villám. Ez nem is csoda, hiszen a villám gyakran csap bele a hegységekben a kiugró, magas sziklateraszok fáiba.

A kilátópont a túra legtávolabbi pontja. Innen már visszafelé vezet az út az istvánkúti nyírjesen, majd a Mlaka-réten keresztül Középhutáig.

(A szöveg megjelent az Index.hu-n.)