Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Élményvadászat a Tokaji-hegység központjában, avagy látványtúra a hutai hegyekben

Gyalogtúra · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Középhuta faluképe magán hordozza az alapító telepesek kárpáti gyökereit
    / Középhuta faluképe magán hordozza az alapító telepesek kárpáti gyökereit
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét tipikus nyírfaligetekkel tagolt, nyeregben ülő kaszálórét
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bércre vezető út a fagy aprózta sziklatömbök között kanyarog
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Regéci várban és a Magoskában tetőző gerincek Sólyom-bérccel szemben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Autentikus gerendaház az István-kúti rét nyírfaligetében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Újhuta feletti fenyvesek, erdei fenyőkkel szegélyezett út a Kotliszka-réten
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bérc jégkorszaki fagyoktól visszabontott sziklás gerince
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egymást támogató nyári vargányák a gerinc bükkfaerdejében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Égerfaligetek között kanyarog a fiatal Tolcsva-patak és a hutákat összekötő út
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített jegenyefenyves Újhuta felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét takaros pihenője asztalokkal, padokkal, esőbeállóval fogad
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rétre vezető sziklás dózerút Középhuta irányából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Középhuta a favágók és egykori üvegolvasztók hegyvidéki faluja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km István-kúti nyírjes Nagy Péter-mennykő Sólyom-bérc István-kúti nyírjes
A hegység látnivalókban talán legtöményebb útvonala a Háromhuta feletti gerincszakasz. A természetes kilátópontok közül a két legszebb és legnépszerűbb, a Sólyom-bérc és a Nagy Péter-mennykő egymástól pár kilométerre található, ráadásul pont kiegészítik egymást a hegység két oldalára nyíló félköríves panorámával. Közöttük helyezkedik el a Mlaka-rét és az István-kúti nyírjes; mindkettő rendkívül hangulatos és védett fajokban gazdag természeti értéke a hegységnek.
nyitva
közepes
19,7 km
5:57 óra
622 m
622 m

A Tokaji-hegység központi részén járunk, a tájvédelmi körzet szívében, fokozottan védett hegyi kaszálóréteken, ősbükkösökben, hegyteteji andezittornyok között. Mindkét kilátópontunk a hegység jellegzetes sziklaképződménye, a jégkorszakban kifagyott sziklás felszínek iskolapéldája. A 20 és 30 méter magas andezittornyok sziklamászó helyek is - igaz, a Nagy Péter-mennykövön természetvédelmi okokból az ezredfordulón betiltották a sziklamászást.

A hegytetőn felnyíló sziklasáv eredete a hegységet felépítő vulkánok szerkezetében van mélyen eltemetve. Az andezitvulkánokat rétegvulkánnak is nevezik, mivel a kitörések során egymást követő hamu- és lávarétegek egymásra rakódásával épülnek fel. A puhább tufás részek között kemény és ellenálló andezitláva rétegek rakódnak, védőburokként megóvva a hegytetőket a lepusztulástól. Ugyanakkor a rideg kőzet repedéseibe beszivárgó víz a fagyhatással gyengíti a sziklák állékonyságát, így a hidegebb időszakokban aprózódik a kőzet. A legutóbbi kétmillió év jégkorszakokkal tarkított időszakában is fokozott fagyaprózódás jellemezte a sziklás részeket, aminek nyomaként rengeteg kőzettörmelék, ledőlt torony és visszabontott sziklás hegytető jellemzi vulkánjainkat. Magaslati pozíciójuk miatt ezek a legszebb kilátópontok is; emellett a sziklarepedések hűvösebb, nedvesebb klímája különleges növény- és állatvilágnak ad otthont. Hazai viszonylatban rendkívül ritka áfonyások jellemzik a Nagy Péter-mennykő szirtjét - nem hiába védett a hegy környezete.

Túránk másik különlegességei a hegyi kaszálórétek, ligetek, amik szintén fokozott védettséget élveznek természeti értékeik miatt. Az István-kúti nyírjesben, az egykor kaszálónak fenntartott ligetes völgyfőben a Nagy Péter-mennykőhöz hasonlóan megtaláljuk a ritka áfonyásokat. Itt a hűvös és nedves klímát a hegyekkel körülvett lokális mélypont és a bő vizű forrás adja. Az István-kútnál lakó erdész kaszálói tarkították a hegyvidéki környezetet, amit egészen a ’70-es évekig aktívan műveltek. A rendkívül fajgazdag füves területeket azonban cserjék lepték el, fokozatosan visszahódította az erdő. Szakemberek avatkoztak bele a természetes folyamatba az ezredforduló után, hogy ne tűnjön el ez a fajgazdag ligetes az erdő szorításában. Mára már újra rendszeresen kaszálják a Mlaka-rétet, az István-kúti nyírjes területét, hogy az idilli hegyi rétek életközössége fennmaradjon.

Közvetlenül az István-kúti nyírjes mellett, a több ágból táplálkozó forrás környékén évszázados bükkerdő maradt fenn. A tekintélyt parancsoló, oszlopcsarnokszerű bükkös aljzatán a nyáron is nedves, hűs klíma miatt nagygombák rendkívüli tömege, fajgazdagsága jellemző. Ezen a szűk, pár kilométeres területen képviselik magukat a legértékesebb hegyvidéki életközösségek a délies sziklagyepektől a hegyi kaszálóréteken keresztül az áfonyás, gombamezős ősbükkösig.

A szerző tippje

  • Ha Sólyom-bérc déli panorámája után látni szeretnénk észak felé is a kilátást, pár kilométeres kitérőt kell tennünk még tovább az István-kúttól a Nagy-Péter-mennykőre  a K és K csúcs jelzésen vagy valamivel rövidebben az Újhuta felé vezető ereszkedésből leágazva a másik irányba a K és K▲ jelzésen a Kerek-kőre. Mindkét kilátópont egyedi, vadregényes hangulatú.
  • Újhután érdemes betérni a központban található Barát-vendéglőbe egy frissítőre; a konyhájuk is kiváló. Itt megvárhatjuk a következő buszt is, ha nem akarunk legyalogolni Középhutára az aszfalton.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-12
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
709 m
Legalacsonyabb pont
253 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Sólyom-bérc kilátópontjánál csábít a szikla széle a minél tágabb panorámáért, de óvatosan közelítsük a peremeket, mert a görgeteges sziklafelszín csúszásveszélyes. Alattunk sziklamászók lehetnek, semmit ne dobáljunk le a szikla tetejéről!

Kezdés

Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló (263 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.378064, 21.428002
DMS
48°22'41.0"N 21°25'40.8"E
UTM
34U 531693 5358410
w3w (what3words) 
///fürdő.említés.kislámpa

Végpont

Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Középhutáról indulunk a S jelzésen a Mlaka-rétre.
  • A rét déli végéből rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Sólyom-bérchez.
  • A Mlaka-rét északi végtől egy hosszabb kitérővel a K és a K● jelzésen, István-kúton keresztül a Nagy Péter-mennykőre kapaszkodunk fel a K▲ jelzésen.
  • A Mlaka-réthez visszatéve a K jelzésen megyünk tovább a Szplanyica-völgyi leágazásig, ahol a völgy feléig a K◼ jelzésen haladunk.
  • Z↺ jelzésen a Kotliszka-rét nyergén keresztül, az egykori Waldbott vadaskertet érintve érkezünk le Újhutára.
  • Az aszfaltos úton jobbra a kék kerékpáros jelzésen jutunk vissza Középhutára.

A túráról részletesen:

A huták felett a Mlaka-rét és a Sólyom-bérc kilátópontján

A hegység szívéből, a huták központjából, Középhutáról indulunk nyugatnak a S jelzés mentén. A jellegzetes egyutcás, völgybe ékelődött település meglepő hasonlóságot mutat a felvidéki, kárpáti falvakkal. Az azonosság kézenfekvő, hiszen a kárpáti tájakra jellemző környezetben a Kárpátok lakói, felvidéki szlávok alapították a települést. A 17. század végén II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk telepítette be a szlávokat a hegység központjába az addig kiaknázatlan erdőségek felhasználására, üveggyártáshoz. Az erdők kimerülésével az eredetileg óhutai központból Újhutára, majd Középhutára költöztették az olvasztót, így a völgyben több kilométeren elszórt település alakult ki, amit ma Háromhutának nevezünk.

A szorosan a völgy aljára tömörült házakat elhagyva az alvég feszületével szemben kis híd ível át a Tolcsva-patak felett. Égerfák árnyékában keresztezzük a patakot, és a túloldali mellékvölgyben elkezdjük lassú kapaszkodásunkat a hutai hegyekbe. Alig pár száz méter után a mellékvölgyből is leágazunk a Nagy-Királyos oldalában kaptató dózerúton. A völgytalp öreg fái és erdőirtás fiatalosa között emelkedünk a fokozatosan ösvénybe váltó úton. Egy erdőgazdasági utat keresztezve, kanyarját levágva érkezünk ki a völgyből a Kis-Pockála tisztására. Az egyre zsugorodó füves terület szélén csatlakozunk az imént keresztezett erdészeti út felső ágához, ami a Soltész-hegy meredek és egyre kövesebb nyugati oldalában oldalaz át a Mlaka-rétig.

A hegység egyik kitüntetett vízválasztóját alkotó, amolyan főgerincnek megfelelő vonulaton a Mlaka-rét lokális mélypontja fontos átjáró a Tolcsva-patak és a Kemence-patak völgye között. A nyeregben ülő nyírfaligetes tisztás pedig helyi jellegzetesség; a Tokaji-hegység magasabb régiójára jellemzőek ezek a fehér nyírfacsoportokkal tarkított tisztások. A nyírfa jelenléte az Északkeleti-Kárpátok hatása, míg a vulkáni hegyek kevés lapos területét kihasználó kaszálórét sokáig a hegyvidéki gazdálkodás egyik alappillére volt.

A rét elején rögtön leágazik egy ösvény balra a szemközti bükkösbe, ahol a K▲ jelzés vezet fel a Sólyom-bérc sziklás oldalába. A hegytetőt alkotó andezittaréjt a jégkorszakok fagyhatása visszabontotta, így a hegyoldalt rengeteg leomlott torony, mohás andezitgörgeteg tarkítja. Szürke bükktörzsek között a gerincre érkezve egy még álló torony alatt érkezünk a túloldali tisztásra. A látvány mellbevágó: az eddigi zárt erdők után hirtelen kinyílik a táj, és a Tolcsva-patak völgye mentén egészen a Bodrog-ártérig lelátunk. A Tolcsva és Óhuta közötti hegycsoportot a büszke sziklaormon trónoló regéci vár zárja nyugat felé. Alattunk a tornyokra szakadozott sziklás hegygerinc szédítő mélységbe vész. Jó időben akrobatikus sziklamászókat is láthatunk egyensúlyozni a néhol áthajló szürke andezitfalakon.

A K▲ jelzés mentén visszaereszkedünk a Mlaka-réthez, és a túloldali pihenőhöz átérve csatlakozunk az Országos Kéktúra útvonalának K jelzéséhez a hegység vízválasztóját alkotó „főgerincen”. Innen egy hosszabb kitérőt teszünk nyugat felé István-kúton keresztül a Nagy Péter-mennykőre, de a kitérő után ugyanide érkezünk majd vissza, és keleti irányban folytatjuk utunkat a gerincen.

Kitérő István-kútra és a Nagy Péter-mennykő kilátópontjára a Tokaji-hegység „főgerincén”

A leágazás oda-vissza hat kilométerünkbe kerül, de megéri a látvány és a hangulat, ráadásul az út nagy részét a bércek közt kényelmesen tekergő erdőgazdasági úton tesszük meg. A K jelzésen északnyugati ágát választjuk a Mlaka-rétnél, ami az István-kúthoz átvezető széles dózerúton halad tekintélyes bükkfák árnyékában. Szűk kilométer után egy nyeregbe érkezünk, aminek túloldalán István-kút széles katlanjába ereszkedik az út egy mesébe illő, zöldellő nyírfaligetben. A hegyi idillt, a mesebeli hangulatot a ligetes tisztás közepén álló gerendaházikó teszi teljessé; mellette kis tóba gyűlik a ház mögötti forrás vize. Az árnyas liget a túloldalon álló kőház egykori tulajdonosait szolgálta, ahol az itteni erdész kaszálta állatainak a szénát. A 70-es években felhagytak a kaszálással - emiatt az erdő vissza is vette volna az őt megillető helyét, de a tisztásokon élő védett növények és állatok megtartása miatt a cserjéket kiirtották, és évente rendszeresen lekaszálják a területet.

A gerendaház mögött leágazik egy ösvény az öreg bükkfák árnyékában meghúzódó István-kúthoz. A K● jelzés alig száz méter múlva éri el a beton forrásfoglalást, amiből friss hasadékvíz tör elő bő hozammal. A forrás környezetét óvó véderdő tekintélyes bükkfamatuzsálemekből áll. Némelyikük ugyan már kidőlt, de egészséges, őserdei hangulatot áraszt az István-kút környéke. A forrásból születő patak bevágásán át, a K● jelzés másik ágán érünk a bükkös túloldalán álló egykori erdészházhoz, ami jelenleg kulcsosházként működik. Itt visszacsatlakozunk a K jelzéshez, amin tovább nyugat felé kikapaszkodunk az István-kúti völgyfőből.

A nyíres, gyertyános erdő felső végén a K jelzés lomhán kanyarog az erdőgazdasági úton  a völgyek és gerincek hullámai között. A Bagoly-bérc-tető sziklás oldalát kerüljük nagy ívben eleinte tölgyesben, majd telepített fenyvesekben, míg végül a völgyfőnél elérjük a Pin-kút feletti tisztást, ahol K▲ jelzés ágazik le a Nagy Péter-mennykőhöz.

A rét szélén átvágva kapaszkodunk fel a K▲ jelzés mentén a Nagy-Péter mennykő gerincére. A tekintélyes bükkerdő egyre kövesebb, sziklásabb lesz, ahogy a csúcshoz közelítünk. Szinte a legmagasabb ponton hirtelen elszakad a gerinc, és alattunk pár ugrással a mélybe zuhan a féloldalas hegytető.

Túránk fordulópontja szintben és látványban is csúcspont. 700 méter feletti magasságával a környék egyik legmagasabb természetes kilátópontja a Nagy Péter-mennykő. Északra mélyen alattunk a Kemence-patak szerteágazó völgyrendszere szabdalja részleteire a tájat. Meghatározó a szemközti Csattantyú-hegy egykori vulkáni központja, valamint a mögötte húzódó Nagy-Milic széles vonulata.

Az eddig megtett útvonalon, a K▲ és a K jelzés mentén térünk vissza a Mlaka-rétre, ahonnan a K jelzést keletnek tovább követve folytatjuk túránkat a gerincen haladó erdőgazdasági úton. Egy kilométer után elérkezünk a Tolcsva-patak forrásvidékére, a Szpalanyica-völgyhöz, ahol leágazunk a K◼ jelzést követő dózerútra, Újhuta irányába.

A Waldbott uradalom vadaskertjében

A Szpalanyica-völgy széles teknőjében, sűrűsödő bükkösben vágunk egyre mélyebbre a Tolcsva-patakkal, a völgy lomha kanyarral íves bevágásában. Legyünk figyelmesek, mert ahogy a dózerút két kilométer után keresztezi a még gyermek patakot, egy bevágás mentén meredek út kaptat fel a szemközti hegyoldalban, ahol a Z↺ jelzés kíséretében felkanyarodunk és küzdjük le a nyeregbe vezető száz méter szintet.

A Kotliszka-rétnél kiérkezünk a nyeregbe, ami előtt közvetlenül két monumentális mamutfenyő áll az erdőben. A tisztás szélén és az azt keresztező ösvény mentén vadgesztenyesor vezet, míg a tisztáson túl vörösfenyők szegélyzik az utat. A rét után lankásan ereszkedünk az öreg, vegyesen luc-, duglász- és jegenyefenyvesben. A különleges erdőtársulást a Tolcsván székelő, de német származású Waldbottok telepítették a 20. század elején. Itt volt a vadaskertjük, Újhuta alsó végén pedig a vadászkastélyuk. Az északi tájakra jellemző hangulat kísér a Hársas-tető alatt, melynek csúcsán faszerkezetű kilátó állt a 20. század közepéig.

A vadaskert fenyvesei alatt immár tölgyesben kerüljük a köves gerincet, aminek túloldalán lekanyarodunk Újhuta irányába. Az erdészeti utak találkozásánál hangulatos tisztást, a Sop-rétet érintjük, mellette beváltunk a bükkösbe. Innentől fokozódó meredekséggel ereszkedünk a falu feletti hegyoldalban, ahol a völgy aljához közeledve újabb, ezúttal sírkövekkel tűzdelt tisztás tűnik fel a házak felett - itt van a település halottjainak nyughelye. Újhuta temetője egészen a Tolcsva-patakig ereszkedik, hazánkban egyedülálló meredekséggel. A temető kapuján túl, a Tolcsva-patakon átlépve visszaérkezünk Újhuta központjába a haranglábhoz és a buszfordulóhoz. Innen  a vízfolyást követve, az aszfalton térünk vissza Középhutára a kék kerékpáros jelzések kíséretében, ahol bezárul körtúránk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról érkezünk a menetrendszerinti busszal Középhuta központjába, a Háromhuta (Középhuta), templom nevű megállóba.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • A falu központjában, a bolt előtt érdemes parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.378064, 21.428002
DMS
48°22'41.0"N 21°25'40.8"E
UTM
34U 531693 5358410
w3w (what3words) 
///fürdő.említés.kislámpa
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
19,7 km
Időtartam
5:57 óra
Szintemelkedés
622 m
Szintcsökkenés
622 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp