Körtúra a Geresdi-dombságban: a fekedi kőkeresztek nyomában
A Geresdi-dombság egyik völgyében megbújó, főként sváb lakosságú Feked falu vidékét járjuk be körsétánk során. A környéket behálózó földutak mentén felállított kőkeresztek a katolikus vallású német családok életébe, történeteibe engednek betekintést. A főbb útvonalaktól kissé távol eső tájat, a Karasica patak forrásvidékét kevés túrázó látogatja, pedig történeti és kulturális öröksége sok látnivalót tartogat.
A Baranyai-dombság részét képező, változatos Geresdi-dombságot keletről a Duna, észak és dél felől a Lajvér-patak és a Karasica határolják. A szelíd dombvidéki tájakat kedvelőknek kihagyhatatlan célpont: takaros falvai, népi építészete és rendezvényei megérnek egy látogatást, amely során érdemes rövidebb körtúrákat vagy hosszabb kirándulásokat tervezni a környéken.
A völgyekkel tagolt, dimbes-dombos vidéken, viszonylag könnyű terepen, virágos rétek, kaszálók, kukoricaföldek között és árnyas erdők mélyén vezet ez a kb. 10 km-es körtúra, amelyen elhaladunk néhány útszéli kereszt mellett, és megismerjük azok történetét. Kiindulópontunk Feked, a kb. 150 házból álló zsáktelepülés a Karasica völgyében. A falu lakói többnyire azoknak a németeknek a leszármazottai, akiket a 18. században a fuldai apátság területéről telepítettek ide.
A Fő utcán sétálva megcsodálhatjuk a magyarországi sváb népi építészet legnagyobb, egységben megmaradt örökségét: a hosszú, tornácos házakat és a színes, motívumokkal gazdagon díszített homlokzatokat. A falu feletti dombtetőn, kissé szokatlan helyszínen modern szobrokat találunk. Érintjük a Pest-keresztet, majd a napsütötte szántóföldek után végre leereszkedünk egy völgybe, és csodás, árnyas gyertyános-tölgyerdőben gyalogolunk a Karasica patak forrásvidékéig. A Kökény-árokból dombhátra kapaszkodunk, majd a tetőn, a Feked és Véménd falvak közötti feltáróúton érjük el a Harsányi-keresztet, ahol megpihenünk. Visszafordulunk Feked irányába és leereszkedünk a Gyantás-völgy „vibráló” erdőibe. Végül a Veres-völgyi-patak hangulatos partján felkapaszkodunk a Stiller-keresztig, ahonnan löszmélyút vezet vissza a faluba.
A túra részletes leírása az Útleírás menüpont alatt olvasható.
A szerző tippje
- A K↺ és Z↺ jelű turistautakat az idő és távolság figyelembevételével kombinálhatjuk is.
- Nyáron a dombhátak fátlan, kopár szakaszain perzselő napsütésre kell számítani. Vizet vigyünk magunkkal, mivel forrás, vízvételi lehetőség nincs az útvonalon.
- A faluban presszót és éttermet is találunk. Megkóstolhatjuk a híres fekedi Stifoldert, a Fulda városából származó németek receptje alapján készített szalámit.
- A kb. 60 felújított parasztház díszes homlokzata, a tájház és a sok köztéri szobor miatt Feked külön is megér egy sétát.
- Buszjárattal Pécsvárad, ill. Mohács felől érhető el a település.
A technikai nehézségből és az állóképességi követelményekből ered.
Úttípusok
Útleírás
Itiner
- A faluközpontból a Z jelzésen indulunk el a Fő utcán, ezt a második elágazásig követjük.
- Jobbra térünk a K↺ jelzésű útra, amin a temető melletti elágazásig maradunk.
- Balra fordulunk, és a jelzetlen úton kikerüljük a temetőt, és felkaptatunk a dombtetőre.
- A dombtetőn a jelzetlen ösvényen átkelünk a réten délkeleti irányba, majd a vadháló mellett gyalogolunk dél felé.
- Visszacsatlakozunk a K↺ jelzésű útvonalra, amit balra követünk egészen a Harsányi-keresztig.
- A Harsányi-keresztnél balra fordulunk a Z jelzésre, amelyet egészen a faluközpontig követünk.
A túra részletes leírása
Takaros sváb portáktól a modern szobrokig
Feked központjából, a Szentháromság-templom melletti parkolóból a Fő utcán északi irányba, a Z jelzésen indulunk el gyalogtúránkra. Ez az egy utcája van a falunak, de a patak mindkét partján végigfut, közöttük rendezett park, templom és középületek találhatók. Az utca nyugati oldalán, tőlünk balra díszes homlokzatú, takaros, tornácos sváb porták sorakoznak jellegzetes, keskeny, színes üveges „lélekajtókkal”. Elsétálunk a kultúrház, majd a presszó mellett, és néhány méter után a Wesz-András 1925 feliratú, tornácos parasztház impozáns homlokzatával szemben, jobbra, egy keresztutcába fordulunk.
A K↺ jelzésen (ami a Fő utcát követi) folytatjuk utunkat. Mindjárt az utca elején, az északi oldalon a vizesárkon kis fahíd ível át, mögötte az üresen álló Szent Flórián-képoszlopot látjuk, fülkéjében évtizedekig Páduai Szent Antal egész alakos szobra állt (a szobor 2023-ban visszakerült régi helyére, a falu bejáratához). Az úton gyalogolva átkelünk a hídon, a Fő utca jobbra fordul (ahol tovább sorakoznak a felújított homlokzatú épületek), de mi egyenesen folytatjuk túránkat a már enyhén emelkedő úton. Az utolsó portát elhagyva, az aszfaltozott út végére érve, nem egyenesen a K↺ jelzésen megyünk tovább, hanem balra, északi irányba kanyarodunk rá egy jelzetlen földútra, és nemsokára elhaladunk a temető és a kálvária előtt. Azt megkerülve, kaszálóréten kaptatunk fel a dombtetőre, ahol két különös formájú szobor (Sztélé és Elmozdulás című alkotások) és egy magányos, fiatal fa áll. Ez már a 2014-ben elkészült „Stációk, meditációk” sétaút része, ahol kortárs szobrászművészek alkotásait helyezték el, közülük több korábban a pécsi Kodály Központ előtt állt. A szobrok között padot helyeztek el, amin megpihenhetünk és visszatekinthetünk a völgyben megbújó falu házaira, a domboldalakra felnyúló hosszú, keskeny telkekre és gabonaföldekre. Keletre megművelt dombhátakat, erdővel borított völgyeket, túránk további útvonalát láthatjuk.
A Pest-kereszt
A dombtetőről lefelé, jobbra tartva, a réten kitaposott ösvényen folytatjuk túránkat, amíg el nem érjük a kukoricatáblát. Jelzést itt nem találunk, de a bal oldalon húzódó, a földeket határoló vadhálót követjük déli irányba. A sarokhoz érve visszacsatlakozunk a K↺ jelzés útvonalára: a fák közül előbukkanó, a falu felől érkező löszmélyút itt ér ki a tetőre. Kerítések között haladunk tovább keleti irányba, és kb. 200 méter megtétele után érjük el a Pest-keresztet. 1883 óta áll itt, ahol a Cikó és Véménd felé vezető utak elágaznak. Alapítása Pest János és Klug Erzsébet helyi lakosok nevéhez fűződik. A falubeliek rendszeresen zarándokoltak ide, illetve a szeptember 8-i, szokásos cikói búcsúba tartó útjuk is erre haladt.
A földút hamarosan határozottan jobbra, a völgy felé kanyarodik, de mi egyenesen megyünk tovább a szántó- és kukoricaföldek (ill. vadhálók) közötti, gazos csapáson, majd kb. 150-200 méter után bozótos, akácos, alig járt ösvényen térünk be az erdőbe. Innen már enyhén lejtős terepen tartunk a völgy irányába. A fák között kissé balra, észak–északkelet felé tartunk a drótkerítés mellett. Figyelmesen keressük a jelzést, míg végre egy tölgyfa törzsén találunk egyet. Árnyas, szellős erdőben, sudár tölgyfák között vezet tovább az ösvény a völgy aljára, ahol keskeny kis árokban csörgedezik a víz: a Karasica patak forrásvidékére érkeztünk.
A Karasicától a Harsányi-keresztig
Északi irányban haladunk a völgyben, rövid szakaszon a Karasica mellett gyalogolunk, aztán azt elhagyva továbbra is tölgyfák között, a Kökény-árokban emelkedik az ösvény. Megérkezünk a dombhátra, túránk legmagasabb pontjára (287 m). Előttünk elsőbbségadás kötelező tábla, itt fordulunk balra, a Feked és Véménd települések határán húzódó erdei feltáróútra. Nincs rajta forgalom, de néha azért egy-egy autóval találkozhatunk. A dombtetőn nagyrészt szintben haladunk, kétoldalt erdő, néhol bozótos váltakozik, az úton alig van árnyék. Időnként a fák között megpillantjuk a jelzést. 2,2 km-t gyalogolunk, amíg elérjük 278 m magasan, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán álló Harsányi-keresztet, amely egy kőtalapzaton álló fakereszt. A fárasztó, betonon gyaloglást itt tudjuk kipihenni, padot, esőbeállót és tűzrakó helyet, illetve térképeket is találunk. Az információs tábla szerint a keresztet az 1940-es években, egy szerencsés kimenetelű vadászbaleset után állíttatta hálából Harsányi János. Érdekesség, hogy a talapzaton táblát helyeztek el a mormon vallásalapító, Joseph Schmidt emlékezetére.
A Baranyai Zöldtúrán a Stiller-kereszthez
A pihenő után északi irányban hagyjuk el a kis tisztást, de alig 20 m gyaloglás után balra letérünk a betonútról, és visszakanyarodunk déli irányba a Baranyai Zöldtúra Z jelzésére, ami (hosszan osztozik az útszakaszon a K↺ jelzéssel, és) egészen végcélunkig vezet.
Széles erdészeti földúton haladunk lendületesen lefelé a Gyantás-völgybe gyertyánerdő fái között. Balra mellettünk, a fák mögött mély árok húzódik. Pár száz méter gyaloglás után elhaladunk egy tisztás mellett, de az erdőben folytatjuk túránkat. A következő elágazásban balra kanyarodunk, és hamarosan elérjük a Veres-völgyi-patakot. Néhol vizenyős részekkel tagolt, szép erdei szakaszon haladunk tovább a völgyben. A patak partját elhagyva emelkedni kezd a löszös, földes ösvény. A kereszteződésben, egy nagy hársfa alatt találjuk a Stiller-keresztet, mellette a padon megpihenhetünk. 1904 óta áll a Kreuzwegen ez a feszület, amelyet a leírás szerint Stiller János és neje készíttetett elhunyt fiuk emlékére. Innen löszmélyút vezet a faluba, 250 méter gyaloglás után érjük el az első házakat. Visszaérünk a Fő utcára, ahol kb. 1 kilométert gyalogolunk a parkolóig.
Tömegközlekedéssel
- A Feked, forduló buszmegálló a túra kezdő- és végpontja.
- Nem minden busz megy be a faluközpontba, ezért előfordulhat, hogy a Fekedi bejárati út buszmegállóban tudunk le- vagy felszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A túra Feked központjában, a buszmegállóban kezdődik, és ott is végződik.
- Ha a Fekedi bejárati út buszmegállóban szállunk le vagy fel, kövessük a Fő utcát az elágazás és a faluközpont között (0,9 km, szintemelkedés nélkül).
Parkolás
- Feked központjában és a templom mellett találunk parkolóhelyeket.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
- Gemenc, Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság turistatérkép (Cartographia)
Felszerelés
Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, túrabot, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.
A technikai nehézségből és az állóképességi követelményekből ered.

Felhasználói kérdések