Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Emléktúra a Zengő körül

Gyalogtúra · Mecsek
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Nyárvégi alonyat a Mecsek fölött, kilátás nyugatra a Zengő tornyából
    / Nyárvégi alonyat a Mecsek fölött, kilátás nyugatra a Zengő tornyából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyati fények a Zengő északi gerincének öreg erdejében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-kunyhó pihenőhely és szállás is a kelet-mecseki rengetegben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bodzás-völgyi esőbeálló menedéket kínál a Zengő északi lábánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Takaros zengővárkonyi porta
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zengővárkony fallal kerített református temploma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tojás múzeumnak helyet adó kőtornácos parasztház
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rockenbauer Pál sírja a zengővárkonyi szelídgesztenyésben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pécsvárad a zengővárkonyi határból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pécsváradi vár eredetileg fejedelmi szálláshely, majd bencés kolostor volt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pécsváradi Nagyboldogasszony templom a vár szomszédságában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pécsváradi vár legépebben megmaradt része a délkeleti torony
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Zengővárkony felé a Szent Márton zarándokúton
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengővár őrtornyának alapja, a Zengő csúcsának északi részén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Zengő (kilátó) Réka-kunyhó
Tartalmas körtúra a Zengő tömbjére és a központi erdőségek vadregényes vidékére. A Zengővár és a Réka-kunyhó erdei hangulata után a zengővárkonyi erődtemplom és a szelídgesztenyésben megbúvó emlékhely, Rockenbauer Pál sírja vezet vissza a mediterrán mecseki hangulatba, mielőtt visszatérünk a Pécsváradi erőd falaihoz.
könnyű
Hossz 15,8 km
4:45 óra
582 m
582 m

A Zengő közel 700 méterig domborodó háta köré a környékén élő nép legendákat szőtt, melyek misztikumát fokozta az orom csúcsán álló várrom. A Zengőt eredetileg Vas-hegynek nevezték a környéken található ércelőfordulások miatt, azonban a vár legendája már a különös név kialakulása felé mutat. Egy irigységből megölt várúr tragikus halált szenvedett lányáról szól a népmese, aki a mélybe vetette magát a toronyból, mikor nevelődiákja a várba menekült népét elárulta a tatár fosztogató seregeknek, ezzel ember és állat, az erődítmény pusztulását hozva. A hegy zengését a tragédia mellett egy hétköznapibb, mégis misztikus legenda is magyarázza, miszerint egy pásztorkodó asszony a virágvasárnapi mise alatt a hegy gyomrába ereszkedett, hogy a rejtett kincsekhez férjen. Karonülő gyermekét azonban már nem tudta kihozni a bezáruló hegy gyomrából, így kiáltásaitól zeng tovább a bérc az idők végezetéig. A legenda erős hangulata valóságtartalmat is rejt, ugyanis a közelben működtek a mecseki szénbányák, a vidék „felvirágzásának" kincseit rejtő, de sokszor halállal végződő balesetek színhelyét adó tárnák.

A Zengővár múltjáról nem sokat tudni, oklevelekben, középkori írásban nem szerepel, egyedül az ásatásokból feltételezhető a kora és funkciója. A viszonylag sok cseréptöredék mellett hosszas tartózkodásra utaló nyomot nem találtak itt a régészek, így a 13. századi eredet mellett gyanítják, hogy használaton kívüli menedéknek készülhetett. Viszont előkerült egy római kori fibula (ruhakapocs), ami a hosszúhetényi római leletekkel együtt őrhelyet, megfigyelőpontot sejtet a hegység legmagasabb pontján. Ez lehetett a középkori épület funkciója is a stratégiai helyszínen.

Ezzel szemben a kiindulópontunkon álló pécsváradi vár történetéről sokkal többet tudunk. Valójában ez csak erődített fejedelmi udvarház volt a honfoglalás körüli időkben, amit Géza fejedelem az országba hívott bencés szerzeteseknek adományozott. Pannonhalma után hazánk második bencés apátságát alapították itt, és a török hódoltságig a szerzetesrend birtokolta az épületet. A Mohácsi vész után elhagyták az erődített kolostort, falait megrongálták, hogy a török ne fészkelhesse be magát. A 18. században német telepesekkel újjáéledő vidék intézősége költözött aztán az újjáépült „várba”. A II. világháború végétől bő két évtizeden keresztül az állami erdészet székelt benne, ekkor tárták fel a középkorból megmaradt alapfalakat az épület központjában, majd szállót és éttermet építettek a megrongálódott részek helyére, ami ma is üzemel. Leglátványosabb megmaradt eleme a délkeleti bástya, ahol az eredeti 10. századi kápolna is található.

A szerző tippje

  • Kézenfekvő lehetőség a túra felénél a Mecsekerdő kulcsosházánál, a Réka-kunyhónál éjszakázni. Forrás, fenyvessel körbevett rét, fényszennyezés és térerőmentes erdei környezet mellett élvezhetjük az erdei hangulatot a meghitt kunyhóban.
  • Ha fogékonyak vagyunk a kultúrára, szánjunk egy órát a zengővárkonyi Szalma-kincstár és Tojás Múzeum, a tájház megtekintésére. A Zengő csúcsa és a Réka-kunyhó után kézenfekvő Zengővárkonyon egy pihenőt beiktatni. 
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-09-16
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Zengő, 682 m
Legalacsonyabb pont
207 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  •  A Zengő csúcsán álló fémszerkezetű kilátó használatának komoly előírásai vannak, viharban, villámlás esélyével ne közelítsük meg az építményt
  • A Zengő csúcsáról levezető útvonal a csúcs alatti párszáz méteren igen meredek, csak jó kondícióval merjük bevállalni. Esős, fagyos, csúszós időben nagyon óvatosan közlekedjünk a Zengő északi oldalában, érdemes túrabotot, recéstalpú, magasszárú bakancsot használni..

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Pécsvárad, Vár utcai buszmegálló (207 m)
Koordináták:
DD
46.156347, 18.415938
DMS
46°09'22.8"N 18°24'57.4"E
UTM
34T 300476 5114665
w3w 
///bejön.műgyűjtő.túracipő

Végpont

Pécsvárad, Vár utcai buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Pécsváradról a Pécsi úton kelet felé, majd arról egyből balra, a Vár utcán indulunk el.
  • A SzoborparknálS jelzésre váltunk, ami fölvezet a Zengőre.
  • A Zengőről a magyar zarándokút sárga jelzésén ereszkedünk a bodzás-völgyi esőbeállóhoz.
  • K◼ jelzésen tovább ereszkedve érjük el a Réka-kunyhót.
  • A Réka-kunyhótól a P+ jelzésen fordulunk dél felé.
  • Az első elágazásban balra térünk a Szent Márton zarándokút sárga jelzésére, amit Zengővárkonyig követünk .
  • Zengővárkony főutcáján a K+ jelzést követjük.
  • P+ jelzésen (jobbra) térünk vissza Pécsváradra.
  • Pécsváradon balra fordulunk a magyar zarándokút sárga jelzésére, ami visszavezet a szoborparkhoz.
  • A szoborparktól a kezdőpontig a jelzetlen Vár utcán, majd arról jobbra térve a Pécsi úton jutunk el.

Útleírás:

Pécsvárad környékén, kapaszkodás a Zengőre

Pécsváradról a Pécsi úton kelet felé, majd arról balra, a Vár utcán indulunk el a Zengőre, a Mecsek legmagasabb csúcsára. A vár bejáratától éppen látszik is a távolban domborodó dupla csúcs, melyek közül a távolabbi tetején állt egykor a Zengővár, illetve napjainkban a kilátó. Érdekes az egymástól alig pár kilométerre található pécsváradi vár és a Zengővár közötti kontraszt: előbbi a város honfoglalás kori emlékeként a folyton megújuló igényeknek megfelelően felújítva, míg az öreg erdőben megbújó Zengővár erődítése már csak csonka tornyában és a hegytetőt körülölelő földsáncban emlékeztet a régmúlt időkre.

jelzésen, a vár mögötti Nagyboldogasszony-templom parkját kerülve rójuk a Zengő utcát, ami némi szintezés és a faluvégi kapaszkodás után az erdőben vezet a Csiger-gödör bevágását követve. A párhuzamos gerincre felkapaszkodva az ösvény kiszélesedik, és az erdészeti utak találkozásától kacskaringósan terel föl a Zengő keleti nyúlványára. A gerincélt követő út eleinte lankásan kapaszkodik, majd egy kisebb nyereg után nekiveselkedünk a meredek mészkőhát megmászásának.

Kemény száz méter szintet küzdünk le hirtelen az előcsúcsig, ami alig 50 méterrel marad el a Zengő tetejétől. A két csúcspont közötti, tölgyerdőben kis erdei tisztáson pihenőhely fogad asztalokkal, padokkal és egy tágas esőbeállóval. A Viki-pihenő névre keresztelt menedék remek hely a hegymászás fáradalmait kipihenni, vagy kellemetlen időjárásban behúzódni. Az esőbeálló tetőszintjén akár aludni is tudunk, ha az éjszakázás eme puritán formáját választjuk. Innen már egy utolsó, lankásabb rohammal vesszük be a Zengő tetejét. 

A Zengő tetején

Öreg tölgy- és bükkfák között érkezünk a kettős csúcsra, ahol a nyugatabbra fekvő, magasabb tetőt látványosan kiemelkedő sáncgyűrű veszi körbe, az egykori vár védelmi vonala. Az északi oldalon áll a majdnem a föld színéig leomlott torony alapja, a hajdani Zengővár központja, legendák forrása. A felfelé vezető út tanösvénytábláján mindkét, a hegyhez kötődő mesét elolvashatjuk, melyek szomorú hangvétellel magyarázzák a név eredetét.

A csúcson azonban egy acélrácsos szerkezet bontakozik ki a fatörzsek közül, a Zengő egykori geodéziai tornya köré épített kilátótorony, amiről lebilincselő kilátásunk nyílik, amint a hegység legmagasabb pontjáról nézünk körbe. A szellős lépcsősoron a magasba kapaszkodva, szintről szintre kémlelhetjük a környező erdő szintjeit, akár egy lombkoronaösvényen, majd a régi mérőtorony fölé érkezve feltűnnek a környező csúcsok a fák felett. Először szembetűnik nyugaton a szomszédos Hármas-hegy az átjátszóállomással, ami a hegység harmadik legmagasabb csúcsát jelzi. Balra mögötte, a távolban Pécs tarka házakkal elterülő foltja felett feltűnik a jellegzetes Tubes-Misina tömb, melyet a telekommunikációs tornyokról és a kolosszális tévétoronyról ismerhetünk fel. Ez a hegytömb a második legmagasabb a hegységben, eredendően ezt nevezték Mecsek csúcsnak. Körülöttünk a hegység lankás vidékén hullámzik a sűrű baranyai erdőség, amin túl a dombvidék mezőgazdasági területei látszanak. Jó időben feltűnik a távolban a Duna Mohácsnál, a Villányi-hegység és a horvátországi Papuk vonulata, valamint az északi látóhatáron a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidék és a Bakony magasabb csúcsai. 

A Keleti-Mecsek központi erdőségeiben

Az északi oldalban rendkívül meredek ösvény vezet le a hegyről - amennyiben az időjárás és az útviszonyok kétségessé teszik a biztonságos leereszkedést, érdemes fontolóra venni, hogy a S jelzésen visszafelé indulva, végül a P+ jelzésen közelítsük meg a Réka-kunyhót. A legrövidebb út azonban bizonyosan az északi legjtőn vezet, a magyar zarándokút sárga jelzésén, amely pár száz méter után a Bodzás-völgyi esőbeállóhoz vezet. A Zengőt kerülő aszfaltos utat keresztezve már kényelmesen folytatódik a gerinc, itt már a K◼ jelzés navigál. A hangulatos gyertyános-tölgyesből balra kanyarodunk le a szomszédos völgy bükköktől sötét aljára, ahol fárasztó oldalazással vezet az ösvény a vadul kanyargó patak folyása felett. Szerencsére röviden harántolunk, és hamar elérjük Bodzás-völgy torkolatát, ahol egy fenyvessel körbevett, tündéri tisztás fogad egyik szélén gránitkővel kirakott forrással, túloldalt pedig egy hangulatos erdei házzal. A Réka-kunyhót a helyi erdészet üzemelteti kulcsosházként, érdemes ezzel a szálláslehetőséggel kalkulálni a túra bejárásakor. A Réka-kunyhó eredetileg vadászház volt, hiszen a hegyeket körülöttünk kilométereken keresztül sűrű erdők borítják, a patak mentén sűrűsödő nyomok alapján pedig a vadállomány is jelentős. Érdemes egy pihenőt beiktatni a túra fordulópontján, és kulacsunkat megtölteni a tiszta forrásvízből.

Innentől ugyanis visszafelé, délnek kanyarodunk a P+ jelzésen és a Szent Márton-zarándokút sárgáján. Hamar kilábalunk a Bodzás-völgyből, és a gerinc dózerútján balra térve folytatjuk vándorlásunkat a Szent Márton-zarándokút sárga jelzésén. Amennyiben jobbra követjük a P+ jelzést, rövidesen kiérhetünk a Zengőt kerülő aszfaltútra, amelyen balra, délkelet felé indulva a legkönnyebben juthatunk vissza Pécsváradra. Érdemes azonban a zarándokút kitérőjét megtenni, ugyanis hamar a Büdös-kúti-völgy erdős bevágásába érünk, melynek kényelmes ösvényén érkezünk a Patakos-völgy ligetébe. A területen egykor lőgyakorlatot tartottak, amire pár meggyűrődött tábla emlékeztet. Egy tisztástól már a vízmű útján haladunk, hamar elérve Zengővárkony házait. 

Zengővárkony és Pécsvárad között, a Mecsek mediterrán oldalán

A faluközpontban már a K+ jeleket követjük egy rövid szakaszon, erődített templomot érintünk, majd különös múzeumok (szalmakincstár és tojásmúzeum) mellett térünk jobbra a P+ jelzést követve, ami a temető felé hagyja el a falut. A temető kapuja mellett, a túloldalon lépcsősor és kis ösvény vezet a zengővárkonyi szelídgesztenyésbe, ahol Rockenbauer Pál sírját találjuk. A hazai túrázás népszerűsítője, az Országos Kéktúra emblematikus alakja végrendeletének megfelelően itt, a napsütötte hegyoldalban nyugszik. Érdemes megtennünk a pár perces kitérőt a sírhoz, tiszteletünket tenni a vándortúrázás zászlóvivője előtt. Körben az évszázados gesztenyefák elszáradó koronája teremt a helyszínnek markáns hangulatot.

Egy rövid átvezető szakasszal ér véget körtúránk a P+ jelzésen: gyümölcsöskertek között, a Villányi-hegységre és a Szársomlyó kupolájára eső kilátással jutunk vissza Pécsváradra. A református templomtól a várig a magyar zarándokút sárga jelzése vezet el. Most dönthetünk, maradt-e még erőnk és lelkesedésünk felfedezni a várat és a vármúzeum kiállítását, valamint a vár alatti szoborparkot. Innen már a túra elején megtett útvonalon, a Vár utcán, majd jobbra a Pécsi úton sétálva jutunk a buszmegállóhoz, ahonnan elindultunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Pécsvárad, Vár u. buszmegálló a túra kezdő- és végpontja.

Megközelítés

  • A túra a Pécsvárad, Vár utca buszmegállóból indul, és ott is ér véget.

Parkolás

  • Parkolni a pécsváradi vár előtt tudunk.

Koordináták

DD
46.156347, 18.415938
DMS
46°09'22.8"N 18°24'57.4"E
UTM
34T 300476 5114665
w3w 
///bejön.műgyűjtő.túracipő
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Mecsek turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró App 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
15,8 km
Időtartam
4:45 óra
Szintemelkedés
582 m
Szintcsökkenés
582 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp