Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandtúra a Suchá Belá kaszkádjai között

Gyalogtúra · Kárpátok
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Tálas-vízesések (Misové vodopády) „kúszós" létrája
    A Tálas-vízesések (Misové vodopády) „kúszós" létrája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 8 6 4 2 km

A Szlovák Paradicsom legnépszerűbb szurdoka a leglátványosabb is egyben: festői vízesései, zegzugos kaszkádjai és roppant méretű sziklafalai között kalandos vezetésű, létrákban és fémtálcákban bővelkedő turistaút nyújtja a nemzeti park legintenzívebb szurdokélményét.

közepes
Hossz 9,7 km
3:35 óra
416 m
416 m
959 m
543 m

A Suchá Belá jellege

A Suchá Belá rászolgál hírnevére, hiszen közel 3 kilométerén nagyobb élménydózist kínál, mint a nemzeti park bármely másik (egyszerű turistaúton járható) sziklafolyosója. Grandiózus formái és festői vízesései a szakadékokat átfogó létrákkal és tálcákkal együtt nemcsak emlékezetes látképeket alkotnak, de átélhetővé is teszik a szurdok varázsát: miután alulról megcsodáltuk a sziklák közül előtörő zuhatagokat, a melléjük kihelyezett létrákon felkapaszkodva teljesedik ki az élmény. A Suchá Belá formavilágával és kiépítettségével a Szlovák Paradicsom túráinak romantikáját testesíti meg: korlátok helyett láncok, járdák helyett tálcák és dorongpallók, lépcsők helyett pedig létrák konzerválnak éppen annyit a sziklafolyosók eredendő vadságából, amennyi még minimális figyelemmel leküzdhető, de a szurdok szépségén túl annak zabolátlan erejét is testközelbe engedik, és személyes tapasztalássá formálják.

Mindez ráadásul páratlanul látványos is: a lehetetlen helyeken előtűnő létrák és fémtálcák, a meder fölött szinte lebegő uszadéknak tűnő doronghidak szépen belesimulnak környezetükbe, s közben sejtetik az előttünk álló megpróbáltatásokat. A bámulatosan zegzugos Suchá Belá szédítő mészkőfalaival és embernyire szűkülő sziklasikátoraival egy percre sem válik unalmassá, és folyamatosan nagy intenzitású, lehengerlő erejű élményt nyújt a végigjárásához szükséges 1,5-2 óra alatt.

A szurdoknak sokan gyakorlott gyerekekkel is nekivágnak, hiszen a Suchá Belá némi figyelemmel könnyen járható, ám a kitett szakaszok, a tálcák alatt morajló-kavargó víz és a magas (10 m-nél hosszabb) létrák miatt a szédülésmentes, magabiztos mozgás elengedhetetlen - ennek hiányában felnőttként se próbálkozzunk, mert könnyen bajba kerülhetünk. Mivel a szurdok csak fölfelé járható (lefelé pedig veszélyesebb is), visszafordulni nincs lehetőség, a sziklafolyosóból útközben kijutni pedig nem lehetséges. A szintkülönbséget a beépített segédeszközök miatt csak korlátozottan fogjuk érzékelni, így a túra fizikailag nem megerőltető, csupán a völgyzárlat meredek emelkedője lesz fárasztó - a lefelé vezető ág egyszerű séta. Készüljünk fel rá, hogy a patakba többször is bele kell lépnünk (főleg magas vízállásnál).

A nyári turistaszezont, különösen annak hétvégéit kerüljük el, mert ilyenkor illúzióromboló méretű tömeg hömpölyög a szurdokban, a létrák előtt akár több száz méteres sorok alakulnak ki. Tartogassuk a Szlovák Paradicsom meglátogatását inkább a kora nyári vagy kora őszi, nyugodtabb időszakokra.

A szurdok feltárása

A hozzávetőleg 3 km hosszú, 400 m szintkülönbséget magában foglaló szurdokot először 1900-ban tárta fel Róth Márton (a térség és főleg a Magas-Tátra turisztikai úttörője) és csapata, ám ők ekkor „csak" a Tálas-vízesésekig (Misové vodopády) jutottak (ennek akkor Liftner István helyi erdész tiszteletére Liftner-vízesés volt a neve). A következő évtizedekben a vállalkozó kedvű túrázók a nagy sziklafalakat veszélyes párkányokon kikerülve fedezték fel a Suchá Belát, majd 1908-ban ifj. Mervay Sándor (aki barátaival általában a magasabb tátrai csúcsok meghódításához pallérozta sziklamászó tudását errefelé) jutott végig először (társaival) a szurdok teljes hosszán, kihasználva a fagyott patak jegét. Az útvonalat a következő években különféle ácsolatokkal szerelték fel, és jelzéssel is ellátták, a patakot tápláló forrás közelébe pedig még ebben az évben turistamenedéket is kínáló vadászkunyhó épült. A felső szakaszt 1910 körül tették elérhetővé, de a szélesebb turistaforgalom előtt hivatalosan csak 1957-ben nyílt meg a Suchá Belá, amikor a Hegyimentő Szolgálat vaslétrákat és hidakat, a ma is ismert professzionális eszközöket szerelt be.

Ajánlott időszak a túrához: bármikor a nyári félévben (kb. májustól októberig), amikor a beépített technikai eszközök nincsenek lejegesedve. Vihar után a létrák, fémtálcák és doronglétrák csúszóssá válnak, ezáltal nehezebb az előrehaladás. A nyári turistaidény hétvégéit a tömeg miatt érdemes elkerülni. A Suchá Belá csak fölfelé járható!

A szerző tippje

  • A kiindulóponton, Podlesokban faházas kempinget, éttermet és sok egyéb szálláshelyet találunk, amelyek a főszezonban megtelnek. Ekkor a közeli Hrabušice (Káposztafalva) kínál még szállásokat.
  • A Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba a szezonban belépőt kell vásárolni, ezt a szurdokok bejáratánál kialakított bódékban tehetjük meg (az ára néhány euró).
  • Bár az útvonalat karbantartják, és a dorongpallókat egyre több helyen cserélik le, a meglévők olykor hiányosak, egyes fokaik mozoghatnak. Figyeljünk lépéseinkre, a kiálló szögekre, és próbáljunk a merevítő gerendák fölé lépni!
  • Lefelé jövet kitérőt tehetünk Kláštoriskora is, ahol a főszezonban étterem működik (és pazar a kilátás).
  • A Suchá Belá végénél a főszezonban biciklit bérelhetünk, és kényelmes, széles erdei úton gurulhatunk vissza Podlesokba.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre. A berendezések károsodása esetén vagy árvizes időszakokban a szurdokok látogatását korlátozhatják, ezért indulás előtt ellenőrizzük a linkelt weboldalt!
  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-08-25
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
959 m
Legalacsonyabb pont
Podlesok, 543 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 9,12%Murvás út 39,19%Földút 1,73%Ösvény 49,94%
Aszfalt
0,9 km
Murvás út
3,8 km
Földút
0,2 km
Ösvény
4,8 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Jól tapadó talpú túracipő vagy bakancs elengedhetetlen a túrához.
  • A fémtálcákon és létrákon haladás lépésbiztonságot és szédülésmentes mozgást igényel. Ennek hiányában ne ezt a túrát válasszuk!
  • Eső vagy vihar után, havas időben a szurdok technikai berendezései lejegesednek és csúsznak, ilyenkor az előrehaladás nehéz és balesetveszélyes, halasszuk inkább el a túrát jobb időre.

Hasznos linkek és ötletek

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (Podlesok) (549 m)
Koordináták:
DD
48.967517, 20.386722
DMS
48°58'03.1"N 20°23'12.2"E
UTM
34U 455114 5424026
w3w 
///örül.átölelő.évszakok
Mutasd a térképen

Végpont

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (Podlesok)

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól vagy a parkolótól a P jelzést követjük Podlesok központjáig.
  • Podlesokból a Z jelzés vezet végig a Suchá Belá szurdokán.
  • A szurdok fölötti pihenőhelyen balra térünk a S jelzésre, amit a táblával is jelzett Pod Vtáčím Hrbom nevű elágazásig követünk.
  • Innen balra, a P jelzésen ereszkedünk vissza Podlesokba.

A túra részletes leírása

A szurdok torkában

A P jelzés a parkolók között vezet be Podlesok (Erdőalja) üdülőtelepére, ahol kempinget, éttermeket és büféket találunk, de a központ tágabb környezetében több szálláshely közül is válogathatunk. Nem ritka errefelé a tömeg, hiszen a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) legnépszerűbb szurdokvölgyei indulnak innen, és a kevésbé felkapottak végétől is erre vezetnek le a legrövidebb turistautak. A szemközt domborodó, szelíd lejtők között alig feltűnő rovátka csupán a Suchá Belá hasadéka, még a torkolatában egyre szűkülő réten is táblával kell jelezni a megfelelő irányt, annyira nem sejteti semmi azt a vad sziklakavalkádot, ami a Káposztafalvi-karszt mészkőtömegébe hasít. A Z jelzésre váltunk, és a nemzeti parki belépőt árusító bódé mellett rögvest megkezdődik a szurdoktúra, amint az általában száraz vagy alig vizes, kaviccsal bélelt mederbe ereszkedünk.

A Suchá Belá nevének két, vélhetően azonos jelentésű magyar megfelelője is elterjedt (Száraz-Fehér-völgy és Száraz-Béla-völgy), és a szurdoknak ugyanazt a jellemzőjét ragadja meg: a száraz (suchá) és a fehér (belá) egyaránt a mészkő feltűnő jellemzőire utalnak. A kőzetbe hasadékot véső patak helyenként (különösen az alsó szakaszon) eltűnik a víz hatására oldódó kőzet testében, és a mélyben áramlik tovább fehér kavicsokkal feltöltött, sziklákkal szegélyezett, száraz medret hagyva maga után a felszínen.

Vízesések és hasadékok labirintusában

Az év nagy részében a szurdok alsó szakasza könnyen járható, kellemes bevezető: a tócsafüzérektől vagy pár centis pataktól csillogó mederben könnyűszerrel haladhatunk előre. Ahol a szegélyező sziklafalak megnőnek és csaknem összeérnek, ott doronglétrák és a patak fölé fektetett dorongpallók színesítik a hasadékokat, de néhol kapaszkodási lehetőséget nyújtó láncok vagy sziklákba vert fémtálcák is feltűnnek. Az egyre sziklásabb környezetet igazi őserdő szegélyezi, amely a szurdokkal együtt rezervátumként élvezi a legmagasabb szintű védelmet.

A Suchá Belá néhol kiszélesedik, máshol összeszűkül, de a mészkőormok fokozatosan egyre fenyegetőbb, egyre magasabb formákat öltenek. Egy fémpallós szűkületet követően a helyi szokásoknak megfelelően botokkal „megtámasztott”, alámosott sziklafal vezeti fel a szurdok legfotogénebb pontját, a Szlovák Paradicsom vadromantikáját egyetlen helyszínben tömörítő Tálas-vízeséseket (Misové vodopády). Elsőre nem is látni, hol talál utat a víz a roppant mészkőbástyák között, csak a sejtelmesen átszüremlő fény és a zuhatag mellé fektetett létra, pontosabban az azon fölfelé araszoló túrázók mutatják az utat. (A 20. század elején, feltárásakor idáig vezetett a szurdok turistaútja, a vízesést pedig körben, a hegyoldalba kapaszkodva kerülték ki az első turisták.) A vaslétrán félig-meddig négykézláb felmászva láthatjuk a zuhataglánc közbülső lépcsői alatt örvénylő víz által oldott, névadó (szikla)üstöket, balunkon pedig lánc kínál kapaszkodót. A komolyabb izgalmakat azonban csak az első „emeleten” fedi fel a félelmetesen mély szakadék: a falba rögzített tálcák két, közel függőleges, jókora létra alá vezetnek. A víz dübörgő hangját felerősítő, áthajló falaktól egyszerre rideg és hatásos a helyszín.

A közel 30 méter magas vízesésfüzér tetejétől egy méteresre keskenyedő szorosban, fémtálcákon jutunk tovább, s ezzel kezdetét veszi a Suchá Belá hasonló szűkületek jellemezte középső szakasza. A korhadó, régi doronglétrákat itt az esetek nagy részében már kiváltották a sokkal időtállóbb, nem mellesleg jobban tapadó fémtálcasorok. A szurdok e középső szakaszán ritkulnak a tágasabb részek, viszont többnyire azokat is nyers sziklafalak szegélyezik. Egy hosszú tálcasor a hordalék alatt teljesen eltűnő meder mentén, lépcsőszerűen kapaszkodik a mészkőfalon, és a szurdok legkeskenyebb részébe, a Szűkületbe (Roklina) torkollik. Az első pillantásra lehetetlennek tűnő helyen a sziklát mintha kés vágta volna ketté, egy ember is alig fér el a kis fémtálcákon, a víz pedig méterekkel alattunk morajlik (talán e hangról kapta régi nevét, a Gugyort is). Lánc nincs, mert a két fal szinte összeér.

Túloldalt a szurdok egyik megkapó, és sokak szerint legszebb pontjára, az Ablakos-vízesés (Okienkový vodopád) udvarába jutunk. A 12,5 m-es szintkülönbséget több lépcsővel és üsttel áthidaló zuhatag mellett létra invitál fölfelé, ahol pedig kis sziklaablakon kell átbújnunk. Fönt doronghíd és tálcasor teszi átjárhatóvá a szűk sziklafolyosót, ami a korábbiaknál jóval szelídebb (üstjeiről elkeresztelt) Teknős-vízesésben (Korytový vodopád) öblösödik ki.

Sziklasikátorok és kaszkádok

A tálcák és apró létra után a szurdok utolsó, ám ismét újat villantó részéhez érkezünk. Mivel már közel a fennsík, és a patakot kevés mellékág táplálja, ereje itt „csupán” egy keskeny sziklafolyosó kifűrészeléséhez volt elegendő, így a kisebb vízesések és zúgók körül sötét sziklasikátor, valamint a korábbiaknál alacsonyabb falak díszítik a kalandos turistautat. A mederben heverő doronglétrák és rovátkolt falépcsők vízpermettől kellemetlenül csúszós felülete már a múlté, drótsodrony és fémtálcák lépcsője hívogat a hűs, sötét mészkőfolyosó, a Kaskády (Kaszkádok) mélyére. A hosszú és látványos, de zord hasadékot néhány kisebb vízesés zárja, mellettük tálcákon, pár szabályos kör alakú üstmedence mentén lépdelve zárul a szurdoktúra.

Még néhány doronghíd ugyan vár ránk, de már a völgyfő egyre meredekebb lejtőjén, bükkösben kapaszkodunk a szurdokot véső patak forrásához. Kis faház borítja a csurgót - a 20. század elején még turistamenedéket kínáló vadászkunyhó is állt a forrás közelében. A mai pihenőhelyet fönt, az út mentén találjuk, ahol esőbeálló, padok, komposzt WC-k és a nyári szezonban biciklikölcsönző is helyet kapott (így két keréken, jó minőségű úton is visszajuthatunk a kezdőpontra).

Vissza a hegylábra

A pihenőhelytől (a térképeken és a táblán: Suchá Belá, vrchol) balra követjük a S jelzést, és széles erdészeti úton, kevert erdőségben tekergünk. Egyelőre szintben, hiszen a Káposztafalvi-karszt legnagyobb, egyben központi fennsíkján, a szurdokok patakjait forrásaival éltető Glac-fennsíkon (vagy Glatz-fennsík, szlovákul: Glac) járunk. A Szepességet és Gömört a hegyeken keresztül összekötő, évszázados utunkat is így hívják (Glac út, Glacká cesta) egyébként. (És ma lezárt déli szakasza rejti a Szlovák Paradicsom egyik első ember építette létesítményét, egy híd romját.) Mintegy fél óra után erdei útelágazásból (Pod Vtáčím Hrbom) fordulhatunk Kláštorisko (Menedékkő) telepe felé, ahol szezonálisan büfé működik. Túránk azonban balra, a P jelzésre vált, s ezzel vegyes erdőben, gyakorta illatos fenyvesekben kezdünk lefelé ereszkedni a karszt lejtőin. A keréknyom nagy kanyarokat ír le, de az ösvény ezeket többnyire levágja. Egy pontról tisztán látszik alant Hrabušice (Káposztafalva), érintünk egy forrást is, majd végleg elhagyjuk a szerpentint, és korlátokkal, néhol lépcsővel biztosított, meredek, köves ösvényen érünk vissza Podlesokba, ahol éttermek és büfék ízesítik meg a túra lezárását.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A podlesoki üdülőtelep a busszal csak a nyári szezonban elérhető, Hrabušice, majer buszmegálló mellett található.

  • Szezonon kívül érkezve az előzőtől mintegy 15 perc sétára található Hrabušice, rázc. Betlanovce megállóból érjük el Podlesokot.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegálló és parkoló is egyben.
  • Amennyiben olyan időpontban érkezünk, amikor Podlesokba nem megy busz, a Hrabušice, rázc. Betlanovce buszmegállóból az aszfalt szélén, a P jelzésen mintegy 15 perc sétával érjük el az üdülőtelepet.

Parkolás

  • Podlesokban számos parkolót találunk, amelyek a turistaszezonban fizetősen üzemelnek.

Koordináták

DD
48.967517, 20.386722
DMS
48°58'03.1"N 20°23'12.2"E
UTM
34U 455114 5424026
w3w 
///örül.átölelő.évszakok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 4. számú térképe (Slovenský raj) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
9,7 km
Időtartam
3:35 óra
Szintemelkedés
416 m
Szintcsökkenés
416 m
Legmagasabb pont
959 m
Legalacsonyabb pont
543 m
Körtúra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp