A Hernád-áttörés kényelmes oldala

•  Spišské Tomášovce (Szepestamásfalva) vasúti megállóhelyétől a K jelzést követjük a falu központjában található kocsmáig.
• A kocsmától a Z jelzésen keressük fel a Tamásfalvi-kilátót (Tomášovský výhľad), és ezen ereszkedünk le, egészen a Biely potok (Fehér-patak) kis hídjáig.
• A Biely potok (Fehér-patak) hídja után balra térünk a K jelzésre, amit Čingov széléig (Csingó), az étteremig követünk.
• Az étteremtől balra térünk a S jelzés bal ágára, amin Ďurkovec telepéig emelkedünk.
• Ďurkovec faházaitól az aszfalton, a K jelzésen sétálunk vissza Spišské Tomášovce (Szepestamásfalva) vasútállomására.

A túra részletes leírása

Lankák hátán, szédítő magasságban

A Káposztafalvi-karszt olyan tökéletes fokozatossággal simul bele a lapályba Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) oldalában, hogy a falu vasútállomásáról, de még túlsó széléről sem látni hegyeket déli irányban – ellenben a Magas-Tátra szabdalt kontúrja (jó idő esetén) folyamatosan leköti a tekinteteket északnyugaton.

A „minimáldizájnt” képviselő vasúti megállóhelyet hátrahagyva a K jelzésen emelkedünk a település központja felé, ahol egy kocsma előtt ereszkedni kezd az utca. A nemzeti parkba érkező látogatók nagy része áthajt a falun, és a legelő szélén leparkolva felsétál a Tamásfalvi-kilátóhoz (Tomášovský výhľad), így itt kevés szolgáltatással találkozunk, azokra (éttermek, szálláshelyek stb.) túránk vége felé, Čingov (Csingó) üdülőtelepén számíthatunk.

A központi elhelyezkedésű kocsma jó szolgálatunkra lehet a túra végén, most azonban egyenes irányt tartva, immár a Z jelzésen lendülünk első célpontunk felé. A kis falut a turistaáradathoz szokott helyiek kertjei között, összesen bő 15 perc alatt hagyjuk el, és mérsékelt emelkedőn, széles legelőn át kapaszkodunk az erdősáv felé. Jobbra a Magas-Tátra roppant ormai sorakoznak a zölden hullámzó lankák és az újjáépített romatelep hátterében.

Nem maradunk sokáig panoráma nélkül, amikor a meleget jól tűrő fenyőfajokkal tűzdelt vegyes erdő összezárul: a sétány néhány perc alatt kiér a Tamásfalvi-kilátó (Tomášovský výhľad) általában nyüzsgő sziklateraszára. A mészkőszirt körül ismét szétnyílik a pagony, és meghökkentő mélység mutatkozik alant: a Hernád-áttörés és a Biely potok (Fehér-patak) völgyének találkozása hasít a „semmiből előkerülő” hegyek testébe. Az éppencsak magunk mögött hagyott, szelíd lankás táj után drámai hatású a szirt roppant kőzettömege, szédítő mélysége és a szemközti hegyek látványa is, amihez a lent zúgó vízfolyások robaja társul.

A hozzávetőleg 150 méter magas (tengerszint feletti magasságát tekintve 667 méteres) Tamásfalvi-kilátó sziklaerkélye jobb felé a Magas-Tátrát is megvillantja, csak éppen a korábbiakkal szemben kárpáti fenyves és mészkőorom keretét skicceli köré, fokozva az amúgy is megigéző hatást. A korlát nélküli kilátópont a nemzeti park legjobb és legkönnyebben elérhető panorámapontja, ezért nem csoda, hogy már 1889-ben kis menedékkunyhót építettek rá – mivel akkoriban a szurdokok még járhatatlan, titokzatos szakadékok voltak, nem túlzás azt állítani, hogy ez volt a karszt első fontos turistacélpontja. A házikót a szél néhány év elteltével állítólag a mélybe fújta, és nem épült újra többé. A tetején visszahajló, szabdalt meredély egyébként kedvelt sziklamászó hely, melyet első ízben 1938-ban hódítottak meg. A szirtet a bevágódó Hernád alakította ki, amint a kemény mészkőbe belevéste völgyét. Sok hasonló sziklatorony sorakozik a kanyon mentén, ám hasonlóan monumentális és kitett nincs még egy közöttük.

A Hernád-áttörés sétaútján

A Szlovák Paradicsomnak (Slovenský raj) nemcsak vad szurdokvilága, hanem természetesen elegyes, alig háborgatott erdősége is kivételes – e rengeteg pedig a maga zárt, rejtelmes valójában mutatkozik meg a kilátóhellyel szemközti, hosszan nyújtózó völgyoldalakon. Mivel a Tamásfalvi-kilátó a karszt leglátogatottabb pontja, a gyakori tömeget elhagyva érdemes leereszkedni a fenyvesbe fúródó, sziklás-köves erdei ösvényen, a Z jelzést követve. Egy pihenőhely után meredek, korláttal biztosított szerpentin kanyarog lefelé a Vaskapu (Železná vráta) irányába – ez a Hernád-áttörés utolsóként (1974-ben) járhatóvá tett sziklaszorosa, amely éppen a fenti pontról megcsodálható völgykereszteződésben fekszik. A folyópart közelébe érve balra térünk, és egy hosszú vashídon átkelve vehetjük végre szemügyre a Hernádot, amint átvágtázik a szűkületen. (Az első hidat is itt fektették 1925-ben.)

A túloldalt keskeny sziklaorron bukunk át, és túránk egyetlen technikás szakaszát küzdjük le: itt lánc kínál kapaszkodót, és néhány fémtálca teszi csúszásbiztossá a köves ösvényt. Hamar a völgy talpára, a karszt központi részéről érkező Biely potok (Fehér-patak) mellé érünk: a néhány méterrel följebb kiszélesedő vízfolyás itt valószerűtlenül szűk, alig méteres szélességű hasadékot vájt a kemény mészkőbe, amit kis vashídról tekinthetünk meg felülnézetből.

A híd túloldalán a K jelzésre váltunk, és bal felé indulunk a kiszélesedő turistaúton. A robajtól távolodva a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) békés szakasza és mintegy félórás kirándulás vár ránk. Egy kiszélesedő ponton tisztás tárja fel a Tamásfalvi-kilátó sziklataraját, a gigászi ormok tetején kiszúrhatjuk a nézelődő embereket is. (A rét túlvégén pár méteres ösvényen mehetünk le a folyópartra, ahol a völgy vadabb formavilágát csodálhatjuk meg.) Innentől könnyed séta következik hangulatos erdei úton, mindenféle kihívás nélkül. Csatlakozik egy oldalvölgy, a Lesnica torkolatában kis tisztást és gázlót szelünk át. A fák takarásában kanyargó Hernád szelíd arcát mutatja, pedig a sétány kiépítése és a Tamásfalvi-kilátótól nyugatra eső szurdok tálcás-láncos ösvényének kialakítása előtt felfedezetlen terület volt a folyó kanyonja. Évszázadokig csak a környező falvak bátrabb lakosai merészkedtek be hideg teleken, a Hernád jégpáncélján húzott szánokkal szállítva a fát, aztán 1906 telén Hajts Béla, a Magyarországi Kárpát Egyesület Iglói Osztályának későbbi elnöke (és a „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezés atyja) volt az első túrázó, aki 3 társával, szintén a jeget taposva átkelt a szurdok mindaddig feltáratlan szakaszán. Még ugyanazon a nyáron (ezúttal többek közt fényképész bátyjával útra kelve) tutajon is végigküzdötte magát a Hernád-áttörésen (két nap alatt).

Újra a lankákon

A modern turistautat Podlesok (Erdőalja) és a Biely potok (Fehér-patak) csatlakozása között az 1960-as években kezdte kiépíteni a Hegyimentő Szolgálat, a munkával pedig 1974-ben végeztek - ezzel teljes egészében megnyitva a szurdokot. Napjainkban a nyári idényben tömegek keresik fel a Hernád-áttörést. A folyó sziklákat nyaldosó fodrait már csak egyszer, a Čingov (Csingó) előtti fémhídról vehetjük szemügyre. (Korábban itt kőhíd ívelt át a folyón, amelynek a II. világháború okozta a vesztét.) Percekkel később a kiszélesedő völgykapu üdülőtelepén, étteremnél találjuk magunkat. Érdemes is a Szlovák Paradicsom keleti kapujában, egyben legrégebbi turistaközpontjában felfrissülni, és enni valamit, mert rövid hátralévő utunk és Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce) már nem tartogat ilyen lehetőséget.

A tanösvény táblái mellett balra betérünk az erdőbe, és a S jelzés bal ágán nekilendülünk egy rövid, de meredek kaptatónak. Kisvártatva pár épületet hagyunk el jobb felől, a nagyobbik, frontján a mászófallal, a hegyimentők (Horská Záchranná Služba, HZS) bázisa. Az ösvény Čingov (Csingó) üdülőházait elhagyva kiszélesedik, és erdei sétányon, mérsékelt emelkedéssel érkezik meg a Hernád völgyét szegélyező hátra, ahol Ďurkovec telepére ér. Balra egy tájékoztató tábla hívja fel a figyelmet a növényzet rejtette víznyelőre, a körös-körül sorakozó, tönkrement faházakat viszont nem lehet nem észrevenni. A kempingből és dombtetőn álló recepciós épületéből rég kiköltöztek az utolsó vendégek, de a szocreál autóskemping-hangulat tartósan befészkelte magát a házikókba. Velük szemben viszont modern apartmansor épült, ennek tengelyét követi az aszfaltút és az azon futó K jelzés is, amiről ismét megpillanthatjuk a Magas-Tátrát. Leereszkedünk a hátról, és az autóuton, egy utolsó balkanyarral visszaérünk a magashegyi háttérrel ékesített Szepestamásfalvára (Spišské Tomášovce). A falu központjáig, a már emlegetett kocsmához vezető út hamar eltelik, onnan pedig néhány perc séta a Poprád (és Pozsony) vagy Igló (és Kassa) felé összeköttetést biztosító vasútállomás.