Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Élménydús erőpróba a Szlovák Paradicsom északi oldalán

Gyalogtúra · Kárpátok
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Straka-vízesés katlana
    A Straka-vízesés katlana
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 10 8 6 4 2 km

A Szlovák Paradicsom északi fennsíkja, Kláštorisko tátrai kilátásával, éttermével és fekvésével a hegység „stratégiai" csomópontja, ahová a legegyszerűbb, mégis kalandos útvonal a Hernád-áttörésen és a Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) létrákkal kiépített hasadékán át vezet. E túra egyszerű, ugyanakkor velős ízelítőt kínál a karszt szurdokvarázsából, miközben erőpróba és ráhangolódás is a komolyabb sziklasikátorok felfedezésére.

közepes
Hossz 10,8 km
3:40 óra
342 m
327 m
787 m
536 m

Túránk a Szlovák Paradicsom szurdokvilágának ízelítőjeként, bevezető kirándulásaként is értelmezhető, hiszen hossza és nehézsége nem ér fel a legkomolyabb szurdokok turistaútjainak kihívásaihoz, ám a Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) magas létrái, vízesésfüzére és a Hernád-áttörés víz fölé kinyúló tálcajárdái a szurdoktúrázás erőpróbáiként is megállják helyüket. A rövid, félnapos útvonal függőleges létrák helyett döntött, tériszonyosok számára is viszonylag barátságos kapaszkodásokat tartalmaz, a technikai berendezések sűrűsége és a grandiózus formák pedig vérbeli szurdokélményt szavatolnak. Ha először látogatunk a Szlovák Paradicsomba, érdemes ezzel a túrával indítani az ismerkedést.

A sziklafalak méretükkel a legnagyobb szurdokok „makettjei" csupán, a Kláštorská roklina mégis a zuhatagok teátruma, így aztán nem is meglepő, hogy korántsem egyszerű terepe miatt ez volt a Szlovák Paradicsom utolsóként megnyitott szurdoka: 1960-ban, a torkolatánál a Hernád fölé kifeszített függőhíd elkészültekor szerelték fel létrákkal, tálcákkal és láncokkal. Igaz, a Hernád kanyonjának túránkon érintett, nyugati részét is az 1960-as években építették ki, így viszonylag „fiatal" útvonalon járunk.

A vízeséseket legnagyobb sűrűségben tartalmazó Kláštorská roklina a legrövidebb a (járható) északi hasadékok között, ezért is nevezik szakadéknak szurdok helyett. Ez kínálja a legizgalmasabb turistautat Kláštorisko fennsíkjára, ahonnan a karthauzi szerzetesek kolostorromja fölött Szlovákia egyik leghangulatosabb tátrai panorámája nyílik. Utóbbit pár hűsítő sör és tápláló hegyi ételek mellett élvezhetjük, hiszen (ahogy régen nevezték) „Menedékkőn" a nyári szezonban étterem is működik.

Ajánlott időszak a túrához: a nyári félévben, amikor a szurdokok nincsenek lejegesedve. Nagyobb eső után a sziklafelszínek és a létrák, valamint a tálcák csúszóssá válnak, ilyenkor sokkal nehezebb a haladás. A Hernád-áttörés kétirányú, így itt népszerű időszakokban a kiépített szakaszokon kialakulhat tumultus, a Kláštorská roklina viszont csak fölfelé járható.

A szerző tippje

  • Esős időben vagy hó esetén ne vágjunk neki a túrának, mert a szurdokok tálcái és létrái ilyenkor jegesek és életveszélyesen csúszósak.
  • Kláštoriskon kis étterem (vagy inkább turistabüfé) üzemel, ahol remek csapolt sört és egyszerű, de jó ételeket vásárolhatunk a túra neheze után. Nyitvatartásáról azonban előre tájékozódjunk, hiszen csak főszezonban számíthatunk rá.
  • Kláštoriskon biciklibérlés is működik a nyári főszezonban; a bérelt bringákkal széles, biztonságos erdészeti úton gurulhatunk vissza kiindulópontunkra, Podlesokba, ahol leadhatjuk a kerékpárt.
  • A Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba a szezonban belépőt kell vásárolni, ezt a szurdokok bejáratánál kialakított bódékban tehetjük meg (az ára néhány euró).
  • A Szlovák Paradicsom északi részének felfedezéséhez és a túra bejáráshoz érdemes Podlesokban szállást kivenni.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre. A berendezések károsodása esetén vagy árvizes időszakokban a szurdokok látogatását korlátozhatják, ezért indulás előtt ellenőrizzük a linkelt weboldalt!
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-08-10
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kláštorisko, 787 m
Legalacsonyabb pont
Hernád-áttörés, 536 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 17,18%Murvás út 17,27%Földút 14,38%Ösvény 51,15%
Aszfalt
1,9 km
Murvás út
1,9 km
Földút
1,6 km
Ösvény
5,5 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

Esős időben vagy hó esetén ne vágjunk neki a túrának, mert a szurdokok tálcái és létrái ilyenkor jegesek és életveszélyesen csúszósak.

Hasznos linkek és ötletek

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (Podlesok) (545 m)
Koordináták:
DD
48.966906, 20.385981
DMS
48°58'00.9"N 20°23'09.5"E
UTM
34U 455059 5423958
w3w 
///elragadó.pihenő.búvárok
Mutasd a térképen

Végpont

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (Podlesok)

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól és parkolótól a P jelzést követjük Podlesok éttermi soráig.
  • Az éttermek előtt balra térünk a K jelzésre, amit a Hernád-áttörésben követünk.
  • A Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) elágazásánál jobbra, a Z jelzésen térünk be a szurdokba.
  • Kláštorisko fennsíkjáról a Z jelzésen ereszkedünk vissza Podlesok szélére.
  • A gyerektábor sarkától balra követjük a K jelzést az éttermekig.
  • Az éttermek előtt jobbra, a P jelzésre váltunk, ami visszavezet a kezdőpontra.

A túra részletes leírása

Ízelítő a Hernád-áttörésből

A buszmegállóból a P jelzést az aszfalton követve, parkolók mellett, magas-tátrai panorámával érkezünk Podlesokba (Erdőalja), a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) szurdokvilágának északi kapujába. Kemping, szálláshelyek és éttermek, turistaszezonban még kisebb boltok is találhatók itt, az üdülőközpontot nyáron pedig tömegesen lepik el a túrázók, hiszen a legnépszerűbb szurdokok éppen innen kezdődnek. A térképes táblák után balra, a K jelzésre fordulunk, és a kiágazó aszfaltúton, az erdő mellett, hangulatos szálláshelyeket elhagyva célozzuk meg a Hernád-áttörést (Prielom Hornádu). A legelők fölött hatalmas gigászként terpeszkedik a Magas-Tátra (amennyiben a felhők látni engedik), látványától azonban a Ranč Podlesok panzió karámjait elhagyva, az erdőbe lépve véglegesen elbúcsúzunk. Egy gyermektábort kikerülve elfogy az aszfalt, balra fordulva kövessé válik a talaj, majd rövid csapás hív egy mészkőbérc tetejére: az alattunk feltáruló Hernád-torok (Hrdlo Hornádu) szimbolikus és valódi kapuja a folyó kanyonjának. Jól látható innen a Káposztafalvi-karszttól északra kiemelkedett medencevidék, ahonnan a folyó a hegyek felé fordult, hogy azok peremén részben korábbi patakvölgyeket elhódítva vágjon át, kivésve sziklaformáktól és sejtelmes erdőtől ékes kanyonját.

Az alant látható hídra vízmosta sziklaösvényen ereszkedünk le, majd első ízben kelünk át a folyón. Odaát fabódé fogad, ahol a turistaszezon idején a nemzeti parki belépőt vásárolhatjuk meg, de ha többnapos bérletünk lenne, vagy már Podlesokban beszereztük a kis kártyát, akkor folytathatjuk is utunkat a Hernád menti sziklafal oldalába épített fémjárdán. Egy kis teraszon hajdani horgászegyesületi ház áll felújított formában – ez az utolsó épület a Létánfalvi malom (Letanovský mlyn) üdülőtelepéig. Több pontról ki is tekinthetünk a tajtékzó, itt éppen széles folyóra, amelyet jegenye- és lucfenyőkkel kevert lombhullató erdő szegélyez. A szurdok területe az 1960-as évek óta Nemzeti Természeti Rezervátum (Národná Prírodná Rezervácia Prielom Hornádu), azaz a legmagasabb védelmi kategóriába esik, erdősége a nehezen hozzáférhető zugokban valódi őserdőfoltokat is rejt (amelyeket sosem termelt le az ember). 1988-tól egyébként az egész hegység területe nemzeti parki védelmet élvez.

Az ösvény itt a kanyon egyik legizgalmasabb, egyben legnehezebb részét tartogatja, meglehetősen meredek szakaszokon mászunk föl vagy ereszkedünk le. A haladást több ponton drótkötél és a mészkőbe rögzített lépcsőfokok teszik lehetővé, de a régebben elterjedtebb (újabban rossz időtállósága és csúszós mivolta miatt inkább fém eszközökre cserélt) doronglépcsővel is találkozunk. Az egész Hernád-áttörés talán legtöbbet fotózott szakasza vár ránk: a folyó fölé hajló sziklabérc oldalába rögzített fémtálcákon, drótba kapaszkodva, a zúgó-örvénylő víz felett 3-4 méterrel lépdelve kell előrehatolnunk, de a kihasasodó, enyhén áthajló fal néhol kissé akrobatikus mozdulatokra kényszerít, hiszen valamelyest ki kell hajolnunk a mélység fölé. A régi, még le nem cserélt, fésűs kialakítású trepnik bizony néha megmozdulnak az ember súlya alatt, de pánikra nincs ok, a berendezések nem szoktak leszakadni. A Hernád szurdokát egyébként csupán 1906-ban, először a téli jégen gyalogolva, majd nyáron tutajjal járták végig első felfedezői (Hajts Béla és társai), a modern turistaút pedig 1974-ben készült el a kanyon teljes hosszában.

Egy meredek, technikás kapaszkodást újabb tálcasor követ, majd visszaereszkedünk a partra, ahol feltűnnek a folyót kísérő, fákkal tűzdelt, romantikus mészkősziklák is. A kanyar belső oldalán elteregetett kavicsfövennyel szembenső falat a folyó több tízezer év alatt fokozatos meghátrálásra kényszeríti: az alámosott szakaszokról kisebb-nagyobb tömbök szakadnak le – így alakítja tekergőző völgyét a Hernád. Az áttörés első függőhídján sétálunk át, a kialakítása miatt a főváros hídjáról elnevezett „Pozsonyi hídon” – igaz, szlovák neve, a Reťazový most egyszerűen Lánchidat jelent, utalva a tartószerkezetre. Az ösvény dorongpallókon és –lépcsőn, illetve fémlépcsőkön karol át egy sziklabordát. Ennek neve a kőzetről lefolyó vagy csepegő karsztvizet örökíti meg: Stupačky nad večným dažďom, azaz „Lépcsők az Örökös eső felett”. Az áttörés egyik legszebb, sziklakapus szakaszán járunk egyébként, amely 2015 júliusában egy szomorú eseményről is elhíresült: a közeli Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) mélyén történt balesethez riasztott hegyimentők helikoptere ereszkedés közben beleakadt a szurdok felett átívelő áramvezetékbe, és e helyen zuhant le 4 utasának halálát okozva.

Izgalmas szakasz következik, amely néhány méterén összesűríti a Hernád-áttörés minden vadromantikáját: egy kis fémjárda után az áthajló fal oldalába épített, tálcákkal és dróttal biztosított sziklaösvény követi a folyót, majd szélesebb tepsikből épített lépcső kapaszkodik fel a bérc vállán, hogy aztán újabb fémtrepniken szökellve, a drótba kapaszkodva érkezzünk meg a Kláštorská roklina (Kolostor-szakadék) csatlakozásánál kifeszített függőhídhoz.

Egy velős kis szurdoktúra

A függőhíd alatt átkelve jutunk a tekintélyes fenyők árnyékolta elágazásba, ahol jobbra, a Z jelzésre váltunk. Ezzel ráfordulunk a Kláštorská roklina, azaz régi nevén a Kolostor-szakadék turistaútjára, amely arról nevezetes, hogy az egész nemzeti park összes szurdoka közül itt sorakoznak a legsűrűbben vízesések, és az útvonal teljes hosszára is itt jut a legtöbb zuhatag. 1,5 km-en összesen 224 m szintemelkedést kell legyűrnünk, amiben sokat segítenek a felszerelt (közepes méretű) létrák. Mivel a szakadék rövid (így nem gyűjt be oldalágakat), patakjának forrása pedig a fennsíkperemen fakad, ezért az év nagy részében majdnem száraz a meder, és a vízesések éppen csak csordogálnak.

A meredek kaptatóval, köves ösvénnyel induló útvonal mentén néhány méternyi lánc sorakozik az esős időben csúszós mészkőlapokba fúrt fémfokok mellett, eztán egyelőre alacsony, de szűk sziklafolyosóvá szűkül a völgy - mélyéről pedig a szurdok hűs, lezúduló vizek hajtotta lehelete hozza az előttünk álló izgalmak hírét. A patakmederben, technikai berendezésektől mentes turistaúton haladunk egészen az első nagyobb akadályig, egy zuhatag bedőlt törzsekkel feltöltött katlanáig: az Anton Straka szlovák íróról, a térség első turistakalauzának szerzőjéről elnevezett, 13 m-es vízesés (Strakov vodopád) mellett hajlott vaslétra áll. A ferde, könnyen mászható lajtorja után lánccal felszerelt mészkőfelszínen hágunk fölfelé a mésztufakéreg bélelte patakmeder mellett. A Hernád-áttörés rezervátumához tartozó szurdokot ősöreg, átjárhatatlan és természetes erdő őrzi, az északi fekvés és a meredekség pedig sötétet és hűvös mikroklímát biztosít.

Röviden újra a mederben kell kőről kőre lépdelnünk, végül egy kisebb sziklalépcsőn fémtrepnik és lánc segít átkelni. Egy fenyőfa szétterülő gyökérzete lefoglalja ugyan a figyelmet, hiszen megnehezíti a haladást, de ha magasba emeljük tekintetünket, a szurdok legszebb, legmonumentálisabb zuhatagának látványát csodálhatjuk meg. A Szivárvány-vízesés (Dúhový vodopád) valóban színes, hiszen az aláhulló víz mögött zöldellő mohapárna, a szürkés mészkőfalat bekérgező, barnás mésztufalepel és a zöld környezet együttesen tényleg tarka pontja a máskülönben sötét hasadéknak. A 8,5 m-es vízesés mellett két ferde, egymás után elhelyezett létra vezet fölfelé, ahol lánc és tepsik segítenek át a csúszós, letaposott párkányon. Nagyobb szurdokfal, mederben gázolás és köves ösvény terel a szakadék legszűkebb pontjára, ahol a mészkőbe rögzített tálcák, fémjárda, végül egy hajlott létra „mentik meg" a látszólag teljesen ellehetetlenülő turistautat (a zuhatag neve: Kaskády Gustáva Nedobrého).

Láncokba kapaszkodva, lényegében a szurdok oldalában kaptatunk egyre följebb (meredeken), mielőtt röviden kiszélesedik a vadregényes völgy. Néhány fémlépcső (és a kapaszkodónak felajánlott lánc) az eddigi legmarconább hasadékba invitál, ahol vízből általában nincs ugyan sok, de a meglévő kevésbe muszáj belelépni, hogy eljussunk a sikátort lezáró Kis-vízesés (Malý vodopád) létrájához. Ezt megmászva a Kláštorská roklina „felpuhul". Szép erdőben, néhol nyers sziklafalak mentén követjük a csermelyt, és egy láncos-tepsis kőzetlépcsőn elhagyjuk az utolsó technikai berendezéseket is. A kellemessé váló erdei ösvény elvezet a favályúkból csordogáló forrásvíz mellett, és kiterel Kláštorisko (Menedékkő) fennsíki rétjére. (Kláštorisko szó szerint Kolostorhelyet jelent, de az egykori rendház Vöröskolostorként is ismert.)

Barátok nyomában a kárpáti hegylánc felett

A szűk, zárt szurdokélmény után mellbevágó hatása van a zöld tisztásnak, annál is inkább, mivel a tágas placcról Szlovákia legjaváig, a Tátravidék hosszú láncolatáig rugaszkodhat a tekintet, hiszen a kolostorrom körül szerényen visszahúzódik a fenyves, szép keretet rajzolva, egyúttal teret engedve a vérbeli kárpáti panorámának. A rét túloldalán szezonálisan nyitva tartó, ételt-italt kínáló turistabüfé (nem messze tőle hegyimentő-állomás) működik, mellette sok asztal és pad szolgálja a minden irányból jókora szintkülönbséget leküzdött túrázókat. Ugyanis Kláštoriskot csak gyalog lehet elérni - ennek is tudható be, hogy a szanaszét szórt faházak és a betört ablakú turistaszállások (egyelőre) elhagyatva omladoznak. Ezek szerencsére cseppet sem rondítanak bele a fenomenális látványba, így aztán innen kapjuk a Szlovák Paradicsom legprímább tátrai panorámáját: a Magas-Tátra és nyugati folytatásában a Liptói-havasok méltóságteljesen terpeszkednek szemközt. Kláštorisko a karszton kibontakozó, századeleji természetjárás fontos helyszíne volt: 1893-ban ide vezetett az iglói turisták első feljegyzett túrája, és az első, jelzéssel ellátott turistaút is. Sőt, komolyabb turistaház is itt épült először a Szlovák Paradicsom területén: 1922-ben a Kárpát Egyesület (Karpathenverein) húzta fel, majd elnökéről, a Hernád-áttörés feltérképezőjéről, Hajts Béláról nevezte el. Később télen is használható menedékházat is kialakítottak a tisztáson.

A 800 m-es magasságban elterülő fennsíkról a Z jelzésen kezdünk ereszkedni; érdemes besétálni az alaposan feltárt, jókora méretű kolostorrom falai közé is. 1241-ben a Szepességet elérő tatár seregek elől Jordán gróf a környező falvak lakosságát ide, az akkor lakatlan platóra menekítette - és jól számolt, hiszen a tatárok meg sem kísérelték bevenni a minden oldalról járhatatlan szurdokrendszerekkel és sziklás meredélyekkel (illetve északnyugaton a Hernád mocsaras terepével) szegélyezett, természetes „védvárat". Ekkor kapta latin nevét, a Lapis refugii-t, azaz a Menedékkőt a helyszín, amint 3 évig nyújtott otthont a szepességieknek. Akik aztán hálájukat kifejezendő kápolnát építettek ide, majd a század végén a karthauzi szerzeteseknek adományozták a területet. Ők 1307-re építették fel (egyes feltételezések szerint központi fűtéssel is felszerelt) kolostorukat, amely később több támadást is átvészelt, de husziták és rablólovagok is birtokolták. Végül 1543-ban hagyták el, a rablóvezérek esetéből tanulva pedig a Szepesség vezetőinek kérésére császári csapatok semmisítették meg az épületegyüttest.

Az 1980-as évek óta szépen feltárt, kiterjedt romok végigjárása után már nincs más dolgunk, csak a Z jelzést követve, kellemes erdei sétával visszaereszkedni Podlesokba. Az itt-ott szelek tépázta fenyveseket széles szállítóút szeli át, ami később (az egyetlen elágazás után) hangulatos ösvénnyé alakul. A turistaút nem tartalmaz nehézségeket, a köves szakaszokon ráadásul néhány lánc vagy korlát biztosít kapaszkodót az esős időszakban csúszóssá váló felszínen. Átkelünk egy fémtálcákkal felszerelt, apró tereplépcsőn és két kis patakvölgyön is. Ezekből rövid emelkedők vezetnek ki, a második végén pedig meg is érkezünk Podlesok gyerektáborához (ez, a Turistický raj a legolcsóbb szálláslehetőség). Innen a már ismert úton, a K, majd a P jelzésen, aszfalton jutunk vissza az éttermekhez, parkolókhoz és a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A podlesoki üdülőtelep a busszal csak a nyári szezonban elérhető, Hrabušice, majer buszmegálló mellett található.
  • Szezonon kívül érkezve az előzőtől mintegy 15 perc sétára található Hrabušice, rázc. Betlanovce megállóból érjük el Podlesokot.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegálló és parkoló is egyben.
  • Amennyiben olyan időpontban érkezünk, amikor Podlesokba nem megy busz, a Hrabušice, rázc. Betlanovce buszmegállóból az aszfalt szélén, a P jelzésen mintegy 15 perc sétával érjük el az üdülőtelepet.

Parkolás

  • Podlesokban számos parkolót találunk, amelyek a turistaszezonban fizetősen üzemelnek.

Koordináták

DD
48.966906, 20.385981
DMS
48°58'00.9"N 20°23'09.5"E
UTM
34U 455059 5423958
w3w 
///elragadó.pihenő.búvárok
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 4. számú térképe (Slovenský raj) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A túrához elengedhetetlen a jól tapadó túracipő vagy bakancs.
  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
10,8 km
Időtartam
3:40 óra
Szintemelkedés
342 m
Szintcsökkenés
327 m
Legmagasabb pont
787 m
Legalacsonyabb pont
536 m
Szép kilátás Földtani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp