Egy börzsönyi klasszikus: a Magas-Börzsöny esszenciája

• A túrát a kemencei Nagy-völgy erdészeti emlékhelyétől indítjuk a K jelzésen a hegység központja, a Csarna-völgy felé, és ezt a jelzést követjük a Feketevölgy panzió parkolójáig.
• A panziónál a P◼ jelzésre váltunk, amely felkapaszkodik a hegygerincre. 
• A gerincen csatlakozunk a P jelzéshez, melyet a Holló-kőn át a Vár-bércig követünk.
• A Vár-bércre a P▲ jelzésen teszünk kitérőt.
• A Vár-bérctől a P+ jelet követve ereszkedünk egy elágazásig.
• A Csarna-völgy tetejéről a K jelzést követjük végig a völgyön, egészen a kiindulópontig.

A túra részletes leírása

Túránk a hegység északnyugati lábánál fekvő Kemencéről indul, de hogy egészen pontosan honnan, az csak rajtunk áll. Leparkolhatunk a Nagyvölgyi út mentén álló erdészeti emlékmű két hatalmas sziklatáblája mellett, innen a Börzsönyi Kéktúra K jelzéseit követve vesszük be magunkat a híres-neves Csarna-völgy alsó részébe, igaz, a Feketevölgy panzióig még aszfaltúton gyalogolunk. (Aki a településről kisvasúttal érkezik, az rögtön a panzióig, a kisvasút végállomásáig utazhat) A hangulatos szálláshelyet egyre szűkülő hegyoldalak között, csobogó patak szomszédságában, az erdő csendjében találjuk.

A panziótól a Jancsi-hegy oldalába emelkedő P◼ jelzést követjük, mígnem elérjük a P jelzést, amin balra fordulunk. Folyamatos emelkedéssel érkezünk meg a Jancsi-hegy távlatokat engedő tisztására, panorámás gerincutunk első állomására.

Egy működése után beszakadt vulkáni felépítmény peremén, a Magas-Börzsöny nyugati szélén sétálunk. Az alattunk elterülő völgyek és észak felé lefutó hegygerincek képzik a kalderát, azaz a tűzhányó beszakadt maradványát. A Holló-kőn, a Kövirózsáson és a Vár-hegyen végigvezető gerincúton több alkalommal is megcsodálhatjuk a Börzsöny legszebb panorámáját, amely különösen lombhullás után tárja fel előttünk a táj lenyűgöző tagoltságát.

A Jancsiváron át

A Jancsi-hegy keskeny gerince megközelítőleg romboid alakú, északnyugat felé enyhén lejtő hegyháttá szélesedik, ami a régészeti feltárások tanúsága szerint már az őskorban és később, a középkorban is lakott, árokkal és kősánccal védett terep volt. A területen 1986-ban lezajlott szondázó ásatás leletanyagának többsége a késő bronzkori, úgynevezett urnasíros kultúrához tartozik, de 12-13. századi edénytöredék is előkerültek, melyek bizonyítják, hogy az Árpád-korban is lakott volt a helyszín. A fürkésző szemek a kősáncok és árkok csekély nyomait ma is felfedezhetik az ösvény mentén.

Hullámvasutazásba kezdő ösvényünk erdővel takart, köves hegygerincen vezet tovább, majd kisvártatva, meredek kaptatót követően újabb panorámaponthoz érkezik. Hazánk talán legszebb hegyvidéki panorámája tárul elénk a 685 m magas Holló-kő sziklaszirtjéről.

Holló-kői panoráma

A Holló-kő merész andezites sziklaformációi önmagukban is vadregényes látványt képeznek, de a kilátás teszi igazán egyedivé a helyet. Óriási, végtelennek ható tér tárul elénk: a Magas-Börzsöny erdővel fedett belső udvara. A Börzsönyre hulló csapadékvizet elvezető patakok mély, meredek falú völgyei zegzugos tájat formáltak, amelyben a belső gerincek és a háttérben emelkedő Magosfa–Csóványos–Nagy-Hideg-hegy-vonulat szintkülönbségei a valóságosnál magasabb hegység képét rajzolják meg.

A Holló-kőről leereszkedve köves, helyenként sziklaszűkületen átvágó ösvényen érjük el a Kövirózsást, mohos kőtengert keresztezünk, majd további szintezéssel kapaszkodunk át a Vár-bérc 730 m magas csúcsára. A hatalmas, függőleges sziklatábla tövében keskeny csapás kerüli meg a csúcsot, majd a jobbra kiágazó P▲ jelzésen „tekeredhetünk” fel a hegytetőre.

A Vár-bérc tetején

Mint azt a hegy neve is sejteti, ezen a csúcson romokat is megpillanthatunk, amelyek egymáshoz tapasztott kövei egyszerre őrzik az évmilliókkal korábban lezajlott vulkanikus tevékenység, valamint az erre ráépítkező ember nyomait. Bár a Salgóvár falmaradványai csekélyek, a vár tetejét jelentő sziklacsúcsra mindenféleképpen érdemes felkapaszkodni, mert a lombok fölött korlátozott, de azért szép kilátás tárul elénk a Magas-Börzsöny csúcsaira és a kaldera lefutó hegygerinceire, illetve a Visegrádi-hegység felé.

Magáról a várról keveset tudunk. Valószínűleg a Hont-Pázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében – ő a környék első birtokosa volt. A Salgóvárat első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok volt. 1419-ben Salgó Miklóst említik a vár uraként. Bűnei miatt (hamis pénzt veretett és házasságtörő viszonyt folytatott) Luxemburgi Zsigmond király utasítására birtokait elvették, a Salgóvárat pedig 1424-ben lerombolták. Ezt követően már csak romként említik az okiratok.

Ereszkedés a zárt vadonba

A várat elhagyva hosszabb ereszkedésbe kezdünk a P+ jelzésen, majd a K jelzésre váltva elérjük a Csarna-völgy hegyek közé zárt, különleges világát. Mielőtt leérnénk az aljára, a szép bükkösöket egyre több tarvágás váltja fel – a völgy erdőségét tartósan kivonták az erdőgazdálkodás alól, lényegében rezervátumként működik, de itt, a peremén méretes foltokban számolták fel az erdőt. Ereszkedés közben így viszont rálátunk a Csóványost hordozó kalderaperemre, amely markáns falként keríti körbe a tájat.

Összezárul a sötét bükkös, és a sokáig mélyen alattunk futó patakmedret elérve a hajdani vasúti pálya egyik állomásához, a Hamuházhoz érkezünk, amely nevében a 18-19. század hamuzsír készítésének emlékét őrzi – a hamuzsír hajdanán elengedhetetlen volt az üveggyártáshoz és a vászonfehérítéshez. A kis kunyhó közelében még megtaláljuk az egykori állomás tábláját és a síneket is, valamint néhány vasúti csillét, melyek az erdő csendjében sorakozva várják bizonytalan sorsukat.

Elmosott múlt a híres Csarna-völgyben

Innentől egy természeti értékekben igen gazdag, 1978 óta fokozottan védett természeti területté nyilvánított erdőben járunk. A Csarna-völgyet katlanszerűen zárják el meredek, 200-300 méterrel magasabb gerincek, melyek völgybe futó lejtői közel 50 különleges növény-, illetve számos ritka állatfajnak adnak otthont.

A vadregényes völgy mélyén vezető, helyenként nehezen járható utat változatos faállományú erdőség borítja. Tölgyek, bükkök, gyertyánok és kőrisek alatt haladunk enyhe ereszkedéssel az elmosott vasúti pálya mentén, több alkalommal is átkelve a Csarna-patak évszaktól függően szelíd, máskor kimondottan vad folyásán.

A Csarna-, vagy ha úgy tetszik Fekete-völgy különleges atmoszférájához hozzátartozik a napjainkban apokaliptikus látványt nyújtó, a patak által elmosott kemencei kisvasút pályaszakasza, amely a 21. század elején még egészen a Halyagosi kulcsosházig vezetett. Az eredetileg 1913-ban faszállításra létrehozott, később turistákat is hordozó vasúti pálya felső szakasza az 1990-es években ment tönkre, miután a patak áradásai több alkalommal is megrongálták. Ennek az elmosott pályaszakasznak a 2010-es években tervezett, de végül elvetett felújítása kapcsán vált közismertté a Csarna-völgy.

A víz munkájának köszönhetően a terep egyszerre látványos és kalandos. Ide tényleg csak lábon lehet eljutni, ami nagyban hozzájárul a völgy háborítatlanságához. Ennek köszönhetően többek között olyan ritka és fokozottan védett állatfajok találtak itt menedékre, mint a fekete gólya, a parlagi sas vagy az uráli bagoly, illetve a rejtőzködő életmódú hiúz, melyet a kutatók is csak ritkán tudnak lencsevégre kapni.

A vadont idéző völgy alján több alkalommal is átkelünk a legtöbbször szelíden, máskor robogva hömpölygő Csarna-patakon. Vizében Petényi-márna, kövi csík, fenékjáró küllő és fürge csele is él, továbbá a kövek között gyakorta látni foltos szalamandrát. Ha csendben járunk, nagy eséllyel vadakat is megpillanthatunk.

Kőgörgeteges patakmeder mentén vadregényes környezetben követjük a sínroncsokat, mígnem a Feketevölgy panziónál egy csapásra megváltozik körülöttünk a táj. A természet pusztító munkájának innentől kezdve nyoma sincs. Az erdő szorongatta tisztáson szálláshelyet, felújított síneket, illetve aszfaltutat találunk, amelyre jelzésünk is rátér. A túránk elején már járt műúton térünk vissza a kiindulópontra, miközben a patakot és a kemencei kisvasút napjainkban is üzemelő pályáját kísérjük. Túránk végén érdemes megtekinteni a Kemencei Erdei Múzeumvasút vasút- és helytörténeti kiállítását a faluban.