Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Magas-Börzsöny északi gerincein

Gyalogtúra · Központi-Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Csóványos a Szabó-kövekről
    / A Csóványos a Szabó-kövekről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a csóványosi toronyból a Hollókő-gerinc és az Ipoly-völgy irányába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaösvény a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos közötti gerincen
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyné-pallagja kaszálórét
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hideg-hegyi menedékház a csúcs oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tűzköves-forrás és Bársony István emléktáblája
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rózsás-patak kőgörgeteges medre
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Rózsás-patak felett
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rend-kövek sziklái a Rakottyás-bérc alatti bükkösben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Völgyek fölött: emelkedőben a Nagy-Mána-bércre
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A háborítatlan Rózsás-patak szurdoka a Nagy-Mánáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
400 600 800 1000 1200 m km 2 4 6 8 10 12 Nagy-Mána Csóványosi-kilátó

A Börzsöny központi kalderaívéről leágazó mellékgerincek vadban gazdag, védett erdőségei nagyszerű túraterepeket hordoznak. Útvonalunk java gerincvándorlás látványos kilátópontokkal a régi vulkanizmust tanúsító láva- és törmelékkőzetek világában. Királyházáról hatolunk be ebbe a kevésbé járt erdőtájba, és a hegység legmagasabb csúcsát célozzuk meg a Nagy-Mánán keresztül. Miután kibámészkodtuk magunkat a Csóványosról, a Rakottyás-bérc keskeny élének kőalakzatai mentén ereszkedünk vissza a Kemence-patak völgyébe.

nyitva
nehéz
14 km
4:35 óra
703 m
703 m

A Diósjenő és Kemence között húzódó völgy az Észak- és a Magas-, vagy más néven Központi-Börzsöny határát jelöli ki. Az ide bevágódott Kemence-patak partjához települt Királyháza évszázadok óta fontos hegyi telepe. A hagyomány szerint itt állt Mátyás király vadászháza; a külvilágtól elzárt erdőrengeteg uralkodói, főúri vadászterület volt. Erre emlékeztetnek a környék bizonyos elnevezései (Királykút, Mátyás-forrás, Király-kúti-bérc, Király-hegy, Királyné pallagja), valamint a közeli Rakottyás-bércen egy emlékmű, ahol József főherceg az ezredik szarvasbikáját ejtette el 1909-ben.

A szórványtelepülés mindössze néhány vendégházként vagy panzióként funkcionáló épületből áll, amelyek egyike turistatörténeti szempontból is jelentős: eredetileg a Magyarországi Kárpát Egyesület által 1936-ban átadott menedékház működött benne. A Kemence-patak mentén és a mellékvölgyekben a letermelt fa elszállítása miatt kisvasúti vonalak épültek ki a 20. században. Ezek pusztuló töltéseit és a hídpillérek maradványait több helyütt is látni fogjuk utunkon. Királyháza fekvésének köszönhetően az Észak- és a Magas-Börzsönybe irányuló turizmus központja.

Érdekes a környék morfológiája: az ősvulkáni kalderaív ma a Börzsöny legmagasabb gerince. Ebből ágaznak ki a sziklás mellékbércek, amik közé mély, szurdokszerű völgyeket vájtak a lerohanó patakok, amiknek a vize végül a Kemece-patakban köt ki. Ez a sokágú, egymás után váltakozó gerinc- és völgyhálózat teszi változatossá és különlegessé a Csóványostól északra húzódó, a vulkáni kúppalást külső oldalát jelentő, sűrű erdővel borított tájat.

A szerző tippje

  • Túránk kezdő és végpontja, Királyháza ideális helyszín ahhoz, hogy megszálljunk, és 2 napossá bővítsük túránkat. Ez a lehetőség a tömegközlekedéssel és gyalogosan mozgó túrázóknak pluszban előnyös, hiszen Diósjenő és Kemence is 9 km-re található Királyházától - jól jöhet, ha ezt a távot csak a következő napon, újult erővel kell megtennünk.
  • Az autót mellőző, vállalkozó kedvű túratársak számára külön opció lehet az oda-, és visszajutásra a kerékpár használata. Diósjenőre vonaton elvihetjük a bringát, onnan pedig eltekerhetünk királyházai kiindulópontunkra.
  • Úgy is dönthetünk, a Csóványosnál megszakítjuk túránkat, és a Nagy-Hideg-hegyre kitérőt teszünk, hogy az ottani menedékházban szálljunk meg. A főcsúcsról a turistaház kb. 1 órás sétával érhető el.
outdooractive.com User
Szerző
Kisida András
Frissítés: 2020-01-31

Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Csóványos, 938 m
Legalacsonyabb pont
363 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Királyháza (373 m)
Koordináták:
Geographic
47.987049, 18.969214
UTM
34T 348477 5316856

Végpont

Királyháza

Útleírás

Itiner

  • Királyházáról az aszfaltút K◼ jelzésén indulunk északi irányba. 
  • Az utolsó épület után a P jelzésen balra térünk.
  • A P● jelzésen kitérőt teszünk a Tűzköves-forráshoz.
  • A P jelzésre visszatérve a Nagy-Mánán keresztül a Csóványosra kapaszkodunk.
  • A főcsúcsról P jelzésen visszatérünk a Sasfészek-bérc turistaút elágazásáig.
  • Balra a P◼ jelzésre fordulunk, és a Rakottyás-bércre bandukolunk.
  • P⩍ jelzésen rövid kitérőt teszünk a József főherceg emlékműhöz.
  • P▲ jelzésen a Rakottyás-bérc egy kilátópontjához sétálunk.
  • Visszatérve a P◼ jelekre Kiályházára ereszkedünk.
  • A kiindulópontot a K◼ jelzésen érjük el.

Túraleírás

A pagony dalnoka és az olimpiai versenyző

Királyháza épületeit az aszfaltút K◼ jelzésén hagyjuk magunk mögött északi irányba, Kemence felé indulva. Hamar elágazáshoz érkezünk, ahol balra, a P jelzésre kanyarodunk, és 100 méter után egy újabb balos fordulóval behatolunk a Rózsás-patak völgyébe. A csörgedező vízfolyás mentén az 1970-es évekig sínpálya vezetett az erdő sűrűjébe; ennek a helyére épült széles kocsiúton menetelünk az andezitköves mederrel párhuzamosan. A hangulatos erdei úton sétálva kiépített pihenőhelyet pillantunk meg, mögötte pedig a patak sziklába vájt öblözetében egy forrásfoglalást találunk a P● jelzésen. Áradások idején a víz ugyan ellepi a szivárgó hasadékvíz kőtálját, de nyugodt időszakban feltölthetjük kulacsainkat a kiváló vízzel. A sziklafalon emléktábla mutatja, hogy a hely a magyar vadászok és a természet mesterírójának, Bársony Istvánnak Tűzköves-forrása. 1910-ben állíttatta a környékbeli bérlő Szokolyi Alajos exolimpikon, aki a századforduló időszakának sokszínű és ismert alakja volt. Tájékoztató táblán tudunk meg többet a két férfiról, és elolvashatjuk a Tűzköves-forrás eredetmeséjének krónikáját is.

Völgyből a bércre

Tovább indulva a Rózsás-patak mentén a hegyoldalba kapaszkodva kerülünk meg két gázlót, aztán a szurdok kettéágazik, és egy meredeken leereszkedő gerincet fog közre. Itt jobbra fordulva a kisvasút hídpillérjének maradványai mellett átlábalunk a vízfolyáson, és a szomszédos Rakottyás-völgybe térünk, ahol átkelünk a másik patakon is. Innen utunk a gerincvonalra kapaszkodik, és szuszogtató emelkedőn vágunk neki a Nagy-Mána-bérc erős kaptatójának. Ahogy keresztezzük a szintvonalakat és egyre jobban feltárul a környék látványa, konstatáljuk, hogy mekkora pusztítást okozott a faállományban a 2014 decemberi jégkár. Az ágakra, törzsekre fagyott ónos eső súlya alatt nagy területeken tizedelődött meg az addig zárt bükkerdő.

A sportértékkel rendelkező, igen meredek hegyi ösvény első szakasza csúszós, kőmorzsalékos, ezért figyeljünk, hogy hová és hogyan lépünk - akár a fákat kapaszkodóként használva is haladhatunk. A legnehezebb részen túllendülve egy szikla felett különös, harangláb alakú, faragott emlékhelyhez érkezünk, melyen egy szélcsengő üdvözli az arra járót. Az építmény a fiatalon elhunyt Tóth Péterre emlékeztet, akit tragikus baleset áldozata lett egy túrája alkalmával.

Manna a Nagy-Mána

Tovább haladva dús füvű tölgyesben folytatjuk, majd ahogy egyre feljebb kapaszkodunk, csodás bükkfák alatt lépkedünk, melyek között számos idősebb példányt is látunk. Helyenként vulkáni sziklákon lépünk át, aztán egy nagyobb kőtörmelékes szakasz azt jelzi, hogy a Nagy-Mána csúcsa alá érkeztünk. Az eddigi sűrű erdőből kiérve hirtelen kopár sziklagyepes térszínen járunk, ahonnan festői kilátással jutalmaz a természet. Menetirányunkban magasodik a Csóványos sötétzöld, kerek tömbje, balra a Pogányvár összefüggő, bársonyszerű erdőséggel borítva, míg mélyen alánk vágódik a Rózsás-patak szurdokvölgye, amelynek legfelső szakasza csaknem a főgerinc vonalába harap. Ahol a fák lombozata engedi, ott a Rakottyás-bércre is kilátást kapunk. A látványt a 2014-es jégkár okozta sebhelyek tarkítják, a hatalmas fatörzsek gyufaszálként hevernek a hegyoldalban. A csúcs utáni keskeny gerincél, amely Nógrád és Pest megye határát is kijelöli, remek sziklás pihenőhelyeket kínál. Érdemes leülni az andezit padok valamelyikére és élvezni a panorámát, elmerülni az ember által kevéssé háborgatott csodálatos erdőtáj vadonjának hangulatában. Nézzünk szét a réten is: évszaktól függően ritka, védett növényfajokat is felfedezhetünk. A karsztbokorerdők, cserjések, ligetek kora nyári színfoltjaként a turbánliliom, sziklagyepeken a tarka nőszirom, sárga kövirózsa, havasalji rózsa virít. Az égbolt felé tekintve portyázó hollót, ölyvet vagy sast is megfigyelhetünk. A vidék, melyen keresztülvágunk, sok vadat rejt a Csóványos oldalaiban: a sűrű erdőkkel, meredek hegyoldalakkal körbevett bérctisztások jó életterei a rőtvadnak. Ha igazán szerencsések vagyunk, hazánk egyedüli nagymacskáját, a hiúzt is megpillanthatjuk. Bár a környéken él, a nemzeti park szakemberei is csak kivételesen látják, leginkább nyomokból és szőrmintákból, illetve a kameracsapdás felvételekből tudunk börzsönyi jelenlétéről.

Sasfészek-bérc

Pár méter süllyedés után ismét emelkedni kezd ösvényünk a Sasfészek-bérc hátán, ahol magas fűvel benőtt kőriserdőn vágunk keresztül. A gerincszakasz mentén több helyütt is az ősi vulkanizmus tanúiként lávapadokat és eltérő nagyságú kövekből, valamint finom hamuból egybesült breccsákat tanulmányozhatunk. A keskeny gerincélt mindkét oldalról meredeken leszakadó völgyek kísérik: a Rózsás- és a Rakottyás-patak szurdokai. A lezúduló csapadékvizek árkolták fel a magas-börzsönyi óriásvulkán északi kúppalástját, de hasonló eróziós formák jellemzőek minden irányba, a főcsúcs tömbjéből kiindulva. Elhagyjuk a P◼  jelzésű turistaút jobbra kiágazó kereszteződését, amerre a Csóványos meglátogatása után folytatjuk majd túránkat, és egy utolsó rohammal felkapaszkodunk a központi vulkáni peremre, a Három-hányás nevű nyeregbe. Ez a Börzsöny legmagasabb gerincének a Csóványos és a Magosfa közötti hágója, az egykori óriásvulkán beszakadt kalderaívének egy szelete. Eddigi jellemzően meredek csapásunk immár laposodik, és enyhén emelkedő terepen, bükkök és kőrisek tövében baktatunk a közeli főcsúcs irányába. A kitett gerincvonalon vezetett ösvény szél tépázta erdőben vezet: a heves viharok és a jég ágakat szakítottak le, amelyek összevissza borítják a felszínt. Kőmezőkön is átvágunk, a szerteszéjjel heverő kisebb-nagyobb vulkanitok a jégkorszakok idején, jelentős fagyaprózódás hatására darabolódtak fel. Elsétálunk a Börzsöny legmagasabban eredő, de már csak időszakosan szolgáltató csorgója, a Felső-Rózsa-forrás mellett, és pár perc múlva a hegység legfelső pontján állunk.

A Börzsöny tetején

Eredetileg egy geodéziai mérőtorony betonhengere magasodott a csúcson, amit 2014-ben újítottak fel és építettek át kilátónak. Fellépcsőzve a tetejére hazánk egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A teljesen szabad körkilátás igazán pompás; pestiesen szólva: ilyen nincs a Körúton! A látvány és az érzés kárpótol az eddigi szintek megtételéért. Nagyszerű rálátás van a hegység központi részére, a Magas-Börzsönyre, amely az ország legnagyobb lakatlan hegyi tája, összefüggő erdősége. Könnyen felismerhető az ősvulkáni kalderaív. A Miklós-tetőtől a Magosfán, a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül húzódó egykori perem ma a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza, amely kiegészül a Vár-bérc – Holló-kő oldalgerinccel; ez a katlan nyugati széle.  Az üstszerű mélyedést a Csarna-patak töri át északi irányba, magába gyűjtve a lefolyó mellékvölgyek vizeit. A hazai viszonylatban nagy erdők és szintkülönbségek, a sziklabércek és a belső mély patakvölgyek, valamint az oldalgerincek hálózata a bakancsos turista számára a hazai átlagnál vadabb túratereppé avatják a Magas-Börzsönyt. Dél felé a látóhatárt a Visegrádi-hegység keretezi, Dobogó-kő térségét szemlélhetjük, és jól kirajzolódik a Vörös-kő jellegzetes letörése is. A Duna egy szakaszát is megpillanthatjuk, az előtérben pedig a Dél-Börzsöny vonulatait, medencéit látni. Még közelebb a Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc gerincszakasz húzódik. Észak felé a messzeségben Ipolyságot, Drégely várát, közelebb a Magosfát szemlélhetjük. Tiszta időben feltűnik a Mátra, de a felvidéki Kárpátok vulkanikus hegységei (pl. a Szitnya, Körmöci-hegység, Polyána) és a Tátrák is megmutatják magukat. Nyugatnak pedig, az Ipoly és a Garam Dunába ereszkedő lapos öntésterülete nyúlik a végtelenbe. A látnivalók beazonosítását feliratozott fényképes táblák segítik, a kilátó szintjein és aljában elhelyezett tablókon pedig sok információt tudhatunk meg a Csóványosról, és a Börzsönyről.

Visszamászva a toronyból a kiépített pihenőhelyen leülhetünk kicsit. A kilátótól nyugati irányba is találunk az egykori vulkáni működésből származó törmelékes sziklákat. Egyikükre emelték a Béke emlékművet, amelynek megható és figyelemfelkeltő története van. 1914 szeptember elején négy fiatalember börzsönyi túrára ment. Ekkorra Európa már lángba borult: kitört az első világháború. Itt, a Csóványoson fogadták meg, hogy 10 évenként azzal a szándékkel másszák meg a csúcsot, hogy kifejezzék békevágyukat, hangsúlyozva ezzel a háborúk értelmetlenségét. Ebből indult ki a Béke Túrák mozgalom, amelyet az újpesti természetbarátok szerveztek meg 1924-ben először, és legutóbb 2014-ben a centenáriumi alkalommal. Az emlékoszlopot 1964-ben építették az 50. évfordulóra. Az első világégés számos turista szervezetből ragadott el tagokat a frontokon. Az 1920-as, 30-as években több egyesület is emlékműveket emelt hősi halottjainak tiszteletére.

Át a másik bércre

Miután elég időt töltöttünk a csúcson, a P jelzésen visszasétálunk a Sasfészek-bérc elágazásáig, ahol balra térve a P◼ jelzés csapására fordulunk. Királyházára egy másik, Csóványosról leereszkedő gerincen, a Rakottyás-bércen érkezünk majd vissza. Először a Rakottyás-patak forráságának völgyfője fölött, a hegyoldal szintútján harántolunk a jégkár által megtizedelt kőrises bükkösben. Szomorú nézni a gyökerestül kifordult fákat, viszont így legalább a még álló, de többnyire ívben meghajlott törzsek között az Ipoly irányába panorámát kapunk, jól látszik a folyóparti Ipolyvisk község is. A földön fekvő, lassan elkorhadó holtfák számos védett rovarfajnak és lárváiknak, így például a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatának, a havasi cincérnek (ami 2019-ben az Év rovara volt) is lakhelyül szolgál. Ösvényünktől balra a hegyoldalban hatalmas tornyok jelzik, hogy a Viski-kövek vulkáni breccsa kőalakzatainál járunk. A tűzből született, lenyűgöző sziklapiramisok előfutárjai a többi vulkanikus formakincsnek, amelyekkel lefelé tartó utunkon találkozunk. A meredek, köves hegyoldalak kiváló életterei a Korzikáról és Szardíniáról betelepített vadjuhnak, a muflonnak. A hímek önmagába visszacsavarodó, csigának is hívott tülkös szarv trófeája értékes zsákmány a vadászok körében.

Lefelé a Rakottyáson

Átvágva a megtépázott erdőn a Rakottyás-bérc gerincvonalára csatlakozunk, ahol már összefüggő és háborítatlan bükkpagonyban kezdünk ereszkedni. Egy kereszteződésben P⩍ jelzés hív a vadon homályába, és ne is álljunk ellent! Az ösvényen monumentális kőobeliszkhez jutunk, amelyet Mátyás király itteni vadászatainak és József főherceg 1000. szarvasbikája elejtésének emlékére emeltetett a Tűzköves-forrásnál megismert Szokolyi Alajos vadászati bérlő. Belegondolni is szédítő abba az erőfeszítésbe, amit a Kárpátok-szerte szenvedélyesen cserkelő Habsburg főnemes kifejtett, hogy már 37 éves korára összejött neki ez a kerek szám.

Tovább ereszkedve a bércháton egy a jégkorszakban felaprózódott kőtenger szürke görgetegén kelünk át, majd jobbra meredek hegyi tisztás szélére invitál a kiágazó P▲ jelzés. A nyílt és köves hegyoldalból príma rálátásunk adódik a Rakottyás-patak mély völgyére, a szemközt magasló, korábbi útvonalunkat hordozó Sasfészek-bércre, valamint a mögötte csúcsosodó Pogányvár kúpjára. A csapás hurokszerűen visszatér a P◼ jelzésre. Rövidesen letérünk a gerincpozícióból, és meredek ereszkedővel a Rend-kövek gomba alakú szikláinál találjuk magunkat. Az eltérő keménységű – és ezért máshogyan pusztuló – törmelékes- és lávakőzetekből felépülő tornyokat az erózió faragta ilyen sajátos formájúra.

Széles kocsiúton kanyargunk tovább Királyháza felé a közben füves aljú tölgyessé változó erdőben. Nyugatról kerüljük a Bangola-tető kiemelkedését, és leérkezünk a Királyné pallagjának hívott régi kaszálórétre, ahol „Beatrix királyné és udvarhölgyei mulattak, míg a királyi férj az erdők vadját űzte” – utal Corvin Mátyásra az 1931-es túrakalauz. Még egy tisztás szélét keresztezzük, és visszaérkezünk a Rózsás-patak völgyébe, ahol hídon kelünk át a vize felett. A túlpartján balra térve a már ismert úton cammogunk vissza Királyházára. Az utolsó métereket a kiindulóponthoz a K◼ jelzésen tesszük meg.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Királyháza nem érhető el tömegközlekedéssel. Saját jármű híján Diósjenőről vagy Kemencéről érkezhetünk meg hosszabb gyaloglással, vagy próbálkozhatunk autóstoppal is. Külön opció a kerékpár használata: Diósjenőig a vasút elszállítja a drótszamarat, onnan pedig letekerhetjük a nagyjából 10 km-es távot.

  • Diósjenő vasútállomásán kell leszállnunk a Vác és Balassagyarmat között közlekedő vonatról. 
  • Kemencén a Kemence, Fő utca 183. elnevezésű buszmegállóban érdemes leszállni a többségében Szob és Bernecebaráti/Drégelypalánk között közlekedő járatról.

Megközelítés

  • Diósjenő vasútállomásáról gyalogosan a S, S◼, majd K◼ jelzéseken jutunk Királyházára (8,7 km). 
  • Ugyaninnen kerékpárral a piros kerékpáros piktogramokat kell követnünk. 
  • A kemencei buszmegállóból a S jelzést kell követni, majd a becsatlakozó P jelzésen jobbra térni, ami a túra útvonalának elejébe csatlakozik (9,8 km). 

Autóval

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz
  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
14 km
Időtartam
4:35 óra
Szint +
703 m
Szint -
703 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Tipp Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!