Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Kalderatúra a Börzsöny szentélyében

Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Csarna-völgy, a Börzsöny központi területe a Csóványosról
    / A Csarna-völgy, a Börzsöny központi területe a Csóványosról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Öreg bükkök őrködnek a Csarna-völgy mélyén a kisvasút romjai felett
    / Öreg bükkök őrködnek a Csarna-völgy mélyén a kisvasút romjai felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kalderaperem megtépázott bükköse a Csóványos alatt
    / A kalderaperem megtépázott bükköse a Csóványos alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az emberi jelenlét emléke a Csarna-vögyben
    / Az emberi jelenlét emléke a Csarna-vögyben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Godóvár napfényes tölgyesében
    / A Godóvár napfényes tölgyesében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kőkorsó sziklakiszögellése a kaldera legrejtettebb vidéke
    / A Kőkorsó sziklakiszögellése a kaldera legrejtettebb vidéke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Alkonyat a kaldera felett: a Csarna-völgy sűrű erdeje a Csóványosról
    / Alkonyat a kaldera felett: a Csarna-völgy sűrű erdeje a Csóványosról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
200 400 600 800 1000 1200 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Csóványosi-kilátó Nagy-rét

Túránk a Börzsöny nagy klasszikusa. A központi kaldera peremén több kilátóponton keresztül érjük el a hegység tetejét, majd a kaldera beszakadásában, a legmélyebb, legeldugottabb völgyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park magterületén ereszkedünk vissza. Magyarország egyik legnagyobb háborítatlan, településektől távoli erdejében járunk, melyben védettsége folytán megmaradt, illetve visszatelepedett az értékes, természetes életközösség.

nyitva
könnyű
17,9 km
5:50 óra
833 m
833 m

A Börzsöny utolsó vulkáni ciklusában, 14 millió évvel ezelőtt az addig lepusztult tűzhányók belső gyűrűjében egy minden addiginál magasabb, kilométert meghaladó vulkáni kúp alakult ki. Ennek a vulkanikus hegynek a beszakadt és északnyugat felé kimosott kalderájában teszünk egy múltidéző kirándulást. Bronzkori kősáncokat keresztezve jutunk a hegység legmagasabb pontjára, ahol az egykor térképezéshez használt, mára már kilátóvá fejlődött magaslatról rálátunk a Duna völgyétől a Tátráig a Kárpát-medence egy jelentős szeletét. A csúcs alatti völgyben a hegység belsejébe lépünk, ahol az erózió mélyen beleharapott a tűzhányó központi magjába, rengeteg görgeteges, meredek hegyoldalt, mélyre vágódott, kacskaringós völgyet és sziklákban kicsúcsosodó gerincet hátrahagyva. Ez a környezet tökéletesen megfelelt a legkényesebb állatok igényeinek: a vadvilág bástyájaként sokáig megőrizte a zavarásra érzékeny fajokat.

A 20. század elején aztán belépett az ember erre a szent helyre, bevette a hegység utolsó védőtornyát is, amikor vasutat fektettek a Csarna-völgyön keresztül a legbelsőbb területekre, és tarra vágva letermelték az öreg erdőket. Ez a drasztikus behatolás kiűzte a legértékesebb fajokat a hegységből, amik csak évtizedek múlva; a ritka ragadozók a lassan megerősödő természetvédelmi törekvésekkel és szervezetekkel szivárogtak vissza a területre. A nemzeti park megalakulásával és a legbelsőbb területek fokozott védelmével lecsendesedett az erdő, és a megerősödő természetes életközösségek megkoronázásaként visszatért a Kárpátok szelleme, a hiúz is. Számos veszélyeztetett faj otthona lett azóta ismét a Csarna-patak völgye, mint a petényi márna és a fürge csele. A sűrű erdőkben és a felette magasló bérceken költ a fekete gólya, a parlagi sas és a vándorsólyom. Az erdei életközösség egyre jobban érzi magát a vidéken, amíg mi is tisztelettel és csendben szemléljük, meghagyva nekik ezt az erődöt a túlélés számára.

A szerző tippje

  • A túra hosszára és a vidék elszigeteltségére való tekintettel érdemes valahol a környéken éjszakázni. Lehet ez Kemencén, még inkább Királyházán. Legjobban azonban akkor járunk, ha a túra felső szakaszát némileg módosítva a Csóványosról a kalderaperemen továbbsétálunk, és a Nagy-hideg-hegyen álló turistaházban alszunk meg, hogy másnap az Oltár-kő felé ereszkedjünk le a Csarna-völgybe.
  • Ha a túra útvonalát egy nap alatt járjuk be, akkor is érdemes rövid kitérőt tenni a kilátótól visszafelé az Oltár-kőhöz, a hegység leglátványosabb sziklaalakzatához (a lefelé tartó K▲ jelzésről mindössze pár száz méteres kitérő a P▲ jelzésre térve).
  • Bár a legkézenfekvőbb túraidő a nyár, a Börzsöny belsejében érdekes lehet egy téli túra, ugyanis a nagy vadgazdagság rendkívül sok lábnyomot rejt a hóban. Egyébiránt a természetvédelmi szakemberek is ezek alapján tudják követni az olyan rejtőzködő életmódot élő állatokat, mint a központi Börzsönyben híressé vált hiúzt.
  • Forró nyári napokon érdemes lehet a túrát ellentétes irányban bejárni, ugyanis a védett, árnyékos Csarna-völgyben kisebb napsugárzásnak és alacsonyabb hőmérsékletnek vagyunk kitéve a felfelé kapaszkodás során.
outdooractive.com User
Szerző
Német-Bucsi Attila
Frissítés: 2019-11-29

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
936 m
Legalacsonyabb pont
246 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Vizet mindenképpen vigyünk magunkkal elegendő mennyiségben! Az útvonal jelentős távot és szintemelkedés tartogat, a vulkanikus hegységek vízjárása pedig rapszodikus.
  • A Csarna-völgy felső részén sok a bedőlt fás, nehezen járható szakasz. Habár a túrautak nyomvonalát megtisztították a jégkár és a széldöntések okozta dúlástól, de a meredek oldalban van még utánpótlás. Az átmászásoknál óvatosan mozogjunk, csak biztos lépést kivitelezzünk, főként csúszós, havas, sáros időben! Ha itt történik valami, körülményes lehet a segítséghívás és hosszadalmas a mentés. Előzzük meg a bajt!
  • Viharos időben ne tartózkodjunk a kilátóban, mert a legmagasabb pontból kiálló fémszerkezetbe előszeretettel csap a mennykő.

Felszerelés

Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túrabakancs, enni és innivaló, navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Kemence, Ifjúsági Tábor (248 m)
Koordináták:
Geographic
47.997523, 18.903801
UTM
34T 343628 5318151

Végpont

Kemence, Ifjúsági Tábor

Útleírás

Itiner:

  • A kemencei Ifjúsági Táborból a Z jelzésen kapaszkodunk fel a Godóváron és Magosfán keresztül a Csóványosig.
  • Még a Csóványos csúcsa előtt letérünk a P● jelzésen a Rózsa-forráshoz, majd továbbhaladva visszacsatlakozunk a Z jelzésbe.
  • A Csóványosról a  K▲ jelzésen jutunk le a kaldera beszakadásában a Magashídi-rétig.
  • A K+ jelzésen a Hamuházig, majd a K jelzésen a Kemencei Ifjúsági Táborig ereszkedünk vissza a Csarna-patak völgyében.

A túráról részletesen:

Kapaszkodás a kaldera peremén a vulkán csúcsára

A Kemence- és a Csarna-patak találkozásától indulunk a Z jelzésen a Központi-Börzsöny kalderájának felfedezésére a vulkán beszakadásának peremén. A Kemence-patak hídján átkelve, bal kézre leágazunk az aszfaltútról a Börzsönyi Szintezési Főalappont beton emelvényénél. Az 1953-ban emelt terméskő falú beton alap volt a kiindulópont a Börzsöny nagy pontosságú térképének elkészítésénél. Túránk legmagasabb pontján, a Csóványos csúcsán nyújtózó kilátó szintén a térképészeti alapponthálózat részeként állított geodéziai mérőtorony köré épült. Így gyakorlatilag a börzsönyi főalapponttól zarándokolunk a legmagasabb térképészeti pontig, miközben végigjárjuk a kaldera jellegzetes részeit.

A lankás hegyoldal tölgyesében sétálunk felfelé, majd egy bő kilométer után, a Z◼ jelzés elágazásától jelentős emelkedéssel kapaszkodunk a Godóvár tömbjére. A természetes erődítmény tetején telepedett meg a bronzkori Kyatice-kultúra népcsoportja, akik a Börzsöny számos csúcsán képviseltették magukat a Krisztus előtti 2. évezredben. A meredek oldalakkal határolt lapos hegytetőkön több hektáros telepeket létesítettek és vettek körbe faszerkezetű kősánccal. Több környező csúcson is megtalálták nyomaikat - túránk nyomvonalán a Magosfa és a Hajagos tetején. Hogy mi késztette a bronzkor emberét, hogy a sűrű erdők mélyére, ilyen elzárt helyekre költözzön, azt már nem tudjuk; mindenesetre megegyező kultúrából származó településeket találtak a hegy lábánál is. Talán egy kiváltságos réteg lakhatott ezekben az erődítményekben, akiket a völgyből láttak el, vagy csak védelmi bázisként funkcionáltak a völgyi lakosság számára, hogy az esetleges veszedelem elől elrejtőzhessenek.

A Godóvár sziklás tömbjét megkerülve utunk a Miklós-tető északi oldalában folytatódik. Az eddigi nyugatias kitettség északira vált, amit a vegetáció is mutat. Innentől egyre jellemzőbb a gyertyánok és bükkök alkotta erdő. Ezek kitermelésére kígyóztak fel a Magas-Börzsöny északi oldalaiban és központi részén a 20. század elején létesített keskenynyomtávú vasutak, melyek mentén a legbelsőbb területekig tarra vágták a hegyoldalakat. A környező erdők egytől egyig a 20. század közepe óta sarjadtak újra. Ez eredményezi a gerincen sok helyen kialakuló monoton kőriserdőket, ami a bükkösök leirtásával, telepítések hiányában elsődlegesen kisarjadt. A Miklós-tetőt megkerülve a Dosnya-nyereg lankájában átmenetileg megpihenünk, majd a napsütötte tölgyerdő és bükkös határán érkezünk be utunk legmeredekebb emelkedőjébe, az Esztergályos alatti hegyoldalba. Itt alig egy kilométeren belül kétszáz méter szintet kell leküzdenünk.

A Dosnya-nyeregtől utunk végig a gerincélen halad, mely egyben a kaldera belső, fokozottan védett területének határa. Sok helyen észak felé a meredek, irtásokkal szabdalt erdőn keresztül kilátunk az egyre emelkedő gerincről, míg a délre eső belső területek sűrű, tömött erdejét csak a sziklagyepek foltjai, illetve a jégkár és a széldöntések tisztásai szakítják meg. A 2014. december 1-2. között a magasabb régiókban több centiméter vastagságban mindent beborító jeges eső a Börzsöny írott történetének legnagyobb pusztítását végezte. A dőlések intenzitását fokozta, hogy a 20. század elején, közepén tarra vágott területek erdei egykorúak voltak, így dominóként sávokban vagy nagyobb foltokban dőltek ki a hasonló adottságú fák.

A kaldera tetején

Az Esztergályos után a Magosfa gerincén egységes öreg erdőben, már lankásabb emelkedéssel érkezünk a Tátralátóként is nevezett hegy csúcsrégiójába, amit egy kiterjedt bronzkori kősánc kerít be. A 3,5 hektáros földvár a legmagasabban lévő ilyen erődítés hazánkban. Építésekor a jelenleginél jóval csapadékosabb klíma uralta a hegységet, így több bővizű forrás fakadt a csúcsok közelében is, lehetővé téve a megtelepedést a hegytetőkön.

A Magosfa tömbje után a P,  a P▲ és K▲ jelzés csatlakozik utunkhoz, mielőtt egy kis nyergen átkelve megérkeznénk a Csóványos tömbjéhez. Az emelkedést megszakítva letérünk a P● jelzésen hazánk egyik legmagasabban fakadó forrásához, a Rózsa-forráshoz, ami egy kővel kirakott mélyedésből tör a felszínre 884 méter magasan. A vulkanikus hegységekre jellemző, hogy a kőzetfelszín töredezett zónájában összegyűlő csapadékvizek egy lokális vízzáró rétegnek köszönhetően, nagy relatív magasságban a felszínre terelődnek. Sajnos ezek a magasan fakadó források szeszélyes vízjárásúak a csekély vízgyűjtő terület következtében.

A rövid kitérő után visszacsatlakozunk a Z jelzéshez, ami rövidesen megérkezik a Csóványos csúcsára. A lapos tetőn padokkal és asztalokkal kialakított pihenőhely csábít, de vegyük a fáradságot a lépcsőzéshez, hogy megcsodálhassuk a kilátóból a körülöttünk hullámzó tájat. A Börzsöny centralizált formakincsének köszönhetően az ország egyik legjobb körpanorámáját élvezhetjük a Csóványosról - nem véletlenül volt ez a legmagasabban felállított geodéziai torony. Az Ipoly völgye északkelettől délnyugatig körbeöleli a Börzsönyt, míg a Visegrádi-hegység a Börzsönnyel összeolvadva dél felől, a Mátra pedig a nógrádi dombokból kiemelkedve kelet felé uralja a látóhatárt. A közeli Tátralátó csúcs elnevezés sejtteti, hogy tiszta időben, kis szerencsével az Tátra havas gerincét is láthatjuk az északi horizonton csillogni a felvidéki hegyek koronájaként. A kilátó legfelső szintje 22,5 méterrel van a terepszint felett, így valójában 961 méter magasból tekinthetünk körbe, ami pontosan ugyanolyan magas, mint a Bükk tetején a 3. legmagasabb magyarországi csúcs, a Szilvás-kő. Így a mátrai Kékestető és a Galyatető, valamint a bükki Bálvány Petőfi-kilátója után a Csóványos a negyedik legmagasabb kilátópont az országban.

Ha beteltünk a látvánnyal, a magaslati levegővel, és kipihentük a csúcsmászás fáradalmait, megkezdhetjük hosszú ereszkedésünket a kaldera beszakadásában. Erre két útvonal is kínálkozik; mi a rövidebb és praktikusabb K▲ jelzésen navigálunk, de látványos alternatíva az alig egy kilométerrel hosszabb, Korona-kövön, Szabó-köveken és az Oltár-kövön átvezető, dél felé kerülő útvonal is. Tehát a már részben a csúcsra jövet megismert útvonalon ereszkedünk, de most a K▲ jelzésre fókuszálunk, ami egy szűk kilométer után bevág balra a kaldera beszakadásába.

Ereszkedés a kaldera belsejében

A K▲ jelzés a kaldera sziklás pereme alatt oldalaz a csúcs esésvonalába egy nagyobb széldöntésen keresztül. A P▲ jelzés elágazásától a Csóványos csúcsáról lefűződő, igen meredek gerincen vezet le az út. 500 méter távon ereszkedünk 150 méter szintet; a túra összes szintesésének közel felét letudjuk a következő pár kilométeren. A sziklás, görgeteges hegyoldal a kihunyt vulkán fokozatos beszakadásával keletkezett, egy mélyen barázdált, meredek formákkal zegzugos tájat hátrahagyva.

A táj kiváló életteret, búvóhelyet ad a legritkább, legveszélyeztetettebb élőlényeknek. A Börzsöny erdeiből majd egy évszázadon keresztül hiányzó hiúz is ezekben a sziklás, meredek völgyekben tűnt fel újra a 21. század fordulóján. A Kárpátok szellemeként ismert, 30 kilóra és méteres hosszúságra megnövő macskafélénket még a szakemberek is csak lábnyomukból és prédájukból ismerik; kivételes szerencse kell megpillantásukhoz. Az éjszakai ragadozó napközben valamelyik sziklaüregben pihen, és kifinomult érzékeinek köszönhetően már rég elillan, mire a közelébe kerülhetnénk. Kerekded, karom nélküli lábnyomát azonban mi is felfedezhetjük a sárban vagy a hóban a hegység belső részein.

A gerincél aljánál elhaladunk a Kőkorsó sziklája mellett, és beérkezünk az Oltár-patak sűrű erdővel borított, szűk bevágásába. Sajnos a jégkárt ezen a szakaszon nagyon megsínylette az erdő, hosszan fekszik a bükkös, így néhol a felnövő aljnövényzetben, a kidőlt fák között kell szlalomoznunk. Óvatosan mozogjunk a meredek akadálypályán, itt messze vagyunk minden külső segítségtől!

A völgy alsó részén az út egy jól kivehető töltésen oldalaz, melyen át kiérkezünk az Oltár-patak és a Fekete-patak találkozásánál lévő Magashídi-réthez. Egészen idáig nyomultak a fakitermelő vasutak a 20. század első felében. Az egyenletesen lejtő töltések, amin idáig ereszkedtünk, és a szemben lévő hegyoldalról beérkező vasúti pálya, melyet egy magas fahíddal vezettek át a mély völgy felett, mind a legrejtettebb erdők letermelésére tett erőfeszítések eredménye. Leleményesen végig lefelé haladó nyomvonallal fektették le a síneket, hogy csak az üres vagonokat kelljen felhúzni, míg a rakomány terhe alatt a szerelvényeket egyszerűen fékezéssel kontrollálva legurítani a völgyek aljába.

A Fekete- és Csarna-patak folyása mentén végig ezt a vasúti pályát követjük, a Magashídi-réttől már K+ jelzésen. Csak a halyagosi Postás-kulcsosháztól bukkan elő a sínpár, mely innentől sok helyen a levegőben lebeg a patak medre felett. A kilencvenes években két villámárvíz döntötte romba a hidakat és mosta alá a pályát; a patak rakoncátlan természetével visszavette az uralmat a völgyben. Réges-régen romboló és építő munkája alakította ki a meredek völgybevágást és a lapos völgyaljzatot - semmi mást nem tett, mint az elmúlt 13 millió évben mindig is: szaladt, amerre kedve tartotta. A 2010-es évek végén felmerült a vasút felújítása és a turizmus fellendítése a belső területeken is egészen a Hajagosig, de a társadalmi és természetvédelmi ellenállás megállította a kisvasút visszatértét, ráadásul a belső területeteket megkapta a nemzeti park az addigi erdőkezelő Ipoly Erdő zrt.-től.

Bár jelenleg már kulcsosházként funkcionál, a Kuruc- és a Csarna-patak találkozásánál lévő Hamuház emlékeztet az egyik jellemző fafelhasználásra, a hamuzsír égetésre. A népiesen hamuzsírnak nevezett kálium-karbonátot a szappan- és üveggyártásban használják; a 18 században Magyarország legfontosabb exportcikke volt. Itt, a völgyek találkozásánál fennmaradt a szétágazó vasúti pálya váltórendszere, mely a pataktól magasabb helyzetének köszönhetően ipartörténeti emlékként túlélte az árvizeket.

A Nagybörzsöny felől érkező Német-út és Mária-zarándokút csatlakozásával a Hamuháztól a K jelzésen folytatjuk utunkat. A rendkívül meredek, sziklás oldalak közé szorított erdő a gótikus templomok hangulatát idézi a sötét völgytalpról a magasba törő bükkök ívesen összekapcsolódó lombkoronájával. Ám itt a falakat, az oszlopokat és a mennyezetet az erdő élő teste alkotja, zsoltárok helyett pedig a patak csobog szüntelenül.

A rendkívül hangulatos szakaszt pár kilométer után a Feketevölgy Panzió épülete töri meg. Idáig tették rendbe a vasutat is, ami hétvégente szállít turistákat. Innentől a panzióhoz vezető aszfaltúton sétálunk - kárpótol, hogy a patak árterében olykor famatuzsálemeket is megőrző nyárfás ligetek kísérnek bennünket. Szűk két kilométer után kényelmesen visszaérünk kiindulópontunkhoz, a Kemence-patak partján álló Ifjúsági Táborhoz.

Tömegközlekedéssel

  • Rétságon keresztül busszal vagy Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Kemencére. A buszról a Kemence, Fő utca megállóhelynél kell leszállni.

Megközelítés

  • A Kemence, Fő utca megállóhelytől a Z jelzés navigál be a Jókai utcán keresztül a Csarnavölgyi utcára, illetve azon tovább fel a Kemence-patak völgyében a két kilométerre lévő Ifjúsági Táborhoz.

Autóval

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül a legszebb, Rétságon keresztül a leghatékonyabb eljutni Kemencére. Közvetlenül a templom előtt kell letérni a Csarnavölgyi útra, amin némi kanyargás után, a patak folyását felfelé követve jutunk az erdei vasút mellett a központtól két és fél kilométerre lévő Ifjúsági Táborhoz. 
  • A túra kiindulópontján a KRESZ szabályainak megfelelően, az út szélén tudjuk leparkolni az autónkat.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
17,9 km
Időtartam
5:50 óra
Szint +
833 m
Szint -
833 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Csúcstúra Egészséges környezet Tipp

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!