A Börzsöny kalderaperemén

Itiner

• Perőcsény autóbusz-fordulójából észak felé startolunk a P◼ jelű turistaúton. Ez a templom mögötti téren betér az erdőbe, ahol hosszasan halad kelet felé. 2,1 km után érjük el a P turistaút kereszteződését.
  
• Jobbra vesszük az irányt a P jelű turistaúton, így dél felé tartunk. 6,5 km-nyi gyaloglás végén érkezünk meg a Salgóvár utáni nyeregbe, ahol utunk letér a gerincről.
• Délkeleti irányban teszünk meg 500 métert, ahol az erdészeti utak találkoznak. Itt derékszögben jobbra kell fordulnunk, hogy a P jellel együtt nekivágjunk a Magyar-hegy emelkedőjének.
• A Magyar-hegy csúcsát annak keleti nyergében kikerüljük, ismét déli irányt veszünk, majd a hegygerinc végén nyugat felé indulunk. Hosszas ereszkedés után érkezünk meg egy aszfaltútra. Innentől nem muszáj a domboldalra felkapaszkodó turistaúton maradnunk, hanem az aszfaltot is választhatjuk, amely további szintemelkedés nélkül Nagybörzsönybe kalauzol.

A túráról részletesen

Perőcsényből indulunk neki a 600-700-as gerincvonulatnak, a Holló-kő és a Vár-bérc páratlan atmoszférájú erdőtájának. Számítsunk rá, hogy az első másfél óra folytonos emelkedésre kényszerít. A buszfordulótól startolva elsőként a templomdombnak vágunk neki, majd a falu szélén belépünk az erdőbe. Kezdetben szép, füves aljú tölgyesben haladunk, jobbról mély patakvölgy kísér. Egy balról érkező dózerút elágazásánál jobbra fordulunk, és ezzel lényegében nekivágunk a gerincnek. A folyamatos emelkedés közben egyre sűrűbbé válik körülöttünk a bükkössé változó erdő, és lassan feltűnhet a domborzat kétarcúsága is: bal felé meredek leszakadást találunk, míg jobb oldalt hosszú lejtő vezet az Ipoly völgye felé.

Az első tisztásokról, pl. a Jancsi-hegy tetejéről a Magosfa lealacsonyodó tömbjére látunk rá, illetve a Börzsöny lankásabb északi vonulataira. Ez, illetve a fák közt fel-felbukkanó kalderabelső látványa még csak rövid előzetes, spoiler mindarról, mi vár ránk a Holló-kőn. Egyre szűkebb gerincen kanyarog a turistaút, és itt-ott feltűnnek a talajtakaró alól kikandikáló andezitsziklák is. Egy meredeken felfelé ívelő jobb kanyarnál sziklacsoporthoz érkezünk, és ezzel elérjük túránk fő attrakcióját.

Aki járt már a 685 méter magas Holló-kőn, az pontosan tudja, hogy az út minden lépése megtérül, amikor megnyílik előttünk az egykori óriásvulkán réges-régen beroskadt kráterének belső katlana. A girbe-gurba völgyek és gerincek rendszere a leglenyűgözőbb látvány, amit a P jelzéstől kapunk. Mellbevágó térélmény és festői tájkép egyben. A magasságok, a lejtőmeredekség, a hatalmas, zárt erdő együtt alkotnak egy szeletet a kárpáti vadonból. A Csóványos tornyán kívül sehol egy emberre utaló nyom.

A legmagasabb csúcsok félkörívben veszik körül a hatalmas erdőtájat, és ez nem véletlen: évmilliókkal ezelőtt gigantikus vulkáni hegy füstölgött itt kopár lejtőkkel. Egy heves kitörésével levetette magáról legmagasabb darabját, ezzel a kiürülő magmakamra maradványán beomló kráterbelső mélyebbre került környezeténél. A Holló-kőn állva a tál alakú mélyedés előttünk hever, peremén pedig a hegység legmagasabb csúcsai sorakoznak (Magosfa, Csóványos, Nagy-Hideg-hegy). Jól látható, ahogy a Fekete-patak mellékvizei sugaras alakban felszabdalták a Magas-Börzsöny belső vidékét. A gerincnek ezt a központi részét a vulkanikus robbanások nyomait őrző andezites sziklaképződmények tarkítják. Az eredeti tűzhányó szerkezetének roncsát persze már jócskán átformálták a vízfolyások.

Az ösvény igazán hangulatos része csak innen indul. A hegygerincen kígyózó turistaút sajátos atmoszférájáért még akkor is megéri idejönni, amikor például sűrű köd üli meg a tájat, elkendőzve a bravúros panorámát. A Vár-bércig igazi középhegységi gerincen kanyargunk, sötét sziklákat kerülgetünk, egy ponton természetes lépcsőn ereszkedünk. Egy lávaár felaprózódott maradványán is átlépdelünk a Kövirózsás szakaszánál.

A Salgóvárra tartó ösvény meredeken ível a csúcs irányába, majd meg is kerüli azt. Elhaladunk az egykori várépület utolsó darabkája, egy apró falmaradvány mellett, végül a hatalmas szikla tövéből nekivágunk a gyökérfonatos emelkedőnek. A Salgóvár csúcsáról korlátozott, de hasonlóan feledhetetlen látványt kapunk, mint a Holló-kő sziklataréjáról. Kilátunk a Visegrádi-hegység irányába is.

A jelzés leereszkedik a csúcsról, majd egy erdészeti út elágazásánál jobbra kanyarodik (a közelben hangulatos kis „mézeskalács" vadászház szomszédságában kialakított pihenőnél tarthatunk szünetet), hogy átvágjon a Magyar-hegy és a Vár-bérc közti nyergen. Egy utolsó, kellemetlen emelkedő után hosszas ereszkedés veszi kezdetét. Szűk ösvényünk kivezet a hegyperemre, ahol a tölgyest kis sziklagyepek szakítják föl. A korábbi letermelés, a lejtőmeredekség és a lemosódás hármasa által létrehozott sekély talaj itt-ott eleve csak kis méretű fáknak biztosít életteret, de néhol mindössze lágyszárúak élnek meg a napnak is kitett oldalon. A tisztások láncolatáról nagyszerű panoráma nyílik a Magas-Börzsöny belsejére, látjuk például a Csóványost is, közvetlenül alattunk, nagy mélységben pedig a Magyar-völgy húzódik. Végül a nagybörzsönyi aszfaltútra jutunk. Ezt (vagy a mellette húzódó rétre felcsapó ösvényt) követve eljtunk túránk végpontjáig, Nagybörzsöny parkosított főteréig.

A falu bányászmúltját a kisvasút építése idején az erdőgazdálkodás nyújtotta gazdasági lehetőségek váltották fel, ma pedig leginkább az idegenforgalmi funkciók és a köréjük szőtt szolgáltatások dominálnak a nagybörzsönyi mindennapokban. A kisvasúttal, mely nyári félévben közlekedik (péntektől vasárnapig) egészen Szobig csattoghatunk túránk végén, ha jókor érkezünk.