Pusztabánya

A Mecsek központjában fekvő, békés hangulatú, szép fekvésű réten kulcsosház áll, körülötte tűzrakó- és pihenőhelyek sorakoznak, ezért a helyszín tökéletes egy erdei sütögetéshez. A fák árnyékában ácsorgó pusztabányai kulcsosház 14-21 főnek nyújt szálláshelyet, és előzetes megbeszélés alapján vehető igénybe.

Az erdőben (a házzal szemközti oldalon) a helyszín ipartörténeti jelentőségét emelik ki az egykori üveghuta romjai és a rekonstruált kemence. A Keleti-Mecsek hűs klímájú völgyeiben és kiemelt hátain elterjedt bükkösök a 17. század utolsó éveitől főként német munkásokkal üzemeltetett huták sorát éltették. Ahogy a közeli fát felemésztette az égetés, a huta mindig odébb költözött: a Réka-völgy volt a kiindulópont, majd a mai Óbánya, utána Kisújbánya, végül Pusztabánya területe következett. A hutamesternek fénykorában kiemelkedő jómódot biztosító ipari létesítmény 1784-től 1805-ig, bajor és csehországi származású, német ajkú munkásokkal kezdett üzemelni (akkori nevén) Üvegbányán (Vitriaria), és Baranya vármegye egyik legnagyobb foglalkoztatója, fontos kereskedelmi egysége is volt egyben. A mecseki üvegipar által előállított portékák a teljes Dél-Dunántúlra és Szlavóniába is eljutottak. A mesterek 1200-1400 °C-os olvadékból fújták az üveget, mely körültekintő, lassú hűtés hatására szilárdult meg a kívánt állapotban.

A Keleti-Mecsek üveggyártása folyamatos hátránnyal küzdött: az elengedhetetlen kvarckavicsot (kvarchomokot) messziről kellett hozatni, legközelebb a Zselicben állt rendelkezésre. A 19. század elejére Baranya lakossága akkorára nőtt, hogy az építőanyag iránti igények emelkedése magasra lökte a fa árát, így a terjedelmes erdőségeket felemésztő hutát nem érte meg tovább fenntartani. Bezárása után „Üvegbánya" elnéptelenedett, amit nevének megváltozása (Pusztabánya) is hordoz - az üvegkészítés soha többé nem éledt fel a mecseki erdőkben.

A régi, minden lakott területtől távol eső üvegcsűrnek még a köveit sem hordták szét, ennek köszönhetően hazai viszonylatban egyedülálló romokat kereshetünk fel a fák árnyékában. A rekonstruált kemence segít képet alkotni a hajdani ipari létesítmény méreteiről. Pusztabányát érinti az „Üvegesek útja" tanösvény, amelynek színes, informatív tábláiról megismerhetjük az üvegesmesterséget és a hozzá kötődő életmódot. A rekonstruált huta mellett részletes történeti leírást olvashatunk a település történelméről.

A pusztabányai forrásokra már nem igazán számíthatunk, gyakorta kiszáradnak. Az egyik kis tisztásfolt szélén találhatók a Betyártanya kulcsosház leégett, üszkös romjai - neve szintén az üvegkészítéshez kötődik, minthogy a tűzre ügyelő munkást „hamus betyárként" is emlegette a közösség.

A rét autóval aszfaltúton elérhető Zobákpuszta felől.

Nyitvatartás

Árak: