Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Bátor tanösvény

Gyalogtúra · Bükkvidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Bátor tanösvényen
    / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
  • / A Bátor tanösvényen
    Fénykép: Bátor tanösvény
m 350 300 250 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km
A Bátor körüli tanösvény a Bükk és a Heves–Borsodi-dombság találkozásánál elhelyezkedő táj természeti és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be, de kitér a vidék földtani érdekességeire és a hagyományos tájhasználatra is.
könnyű
Hossz 8,2 km
2:15 óra
219 m
219 m
354 m
225 m

A 8,6 km hosszan kanyargó útvonalon a 165 millió évvel ezelőtt a tenger mélyén lezajló vulkáni folyamatoktól a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig. Eközben megismerkedünk a helyi védettséget élvező Nagy-oldal egyedi élővilágával, és bepillantást nyerhetünk Bátor történetébe is, amely már közel háromezer évre, egészen a bronzkorig nyúlik vissza. 

A terület egy átmeneti táj, mely a bükki erdővidék peremén és a Heves–Borsodi-dombság mezőgazdasági kultúrákkal, szántókkal, legelőkkel hasznosított kultúrtájának határán fekszik, s itt, a Bükk-hegység - geológiai-szerkezeti értelemben vett - peremén, egyedi földtani értékekkel bír. A változatos alapkőzet és morfológiai kitettség ritka növénytársulásoknak ad otthont, melyekben számos botanikai ritkaság, több endemikus, bennszülött faj fordul elő. Az itt élő ember a természeti adottságokat folyamatosan használta, kitermelte a környező rengetegek faanyagát, legeltette a vidék erdejeit, kitermelte a hegyek szénvagyonát, folyamatosan alakította a tájat. A megélhetésben fontos szerepet játszott egykor és a modern erdőgazdálkodáson keresztül játszik napjainkban is az erdő.

A szerző tippje

  • Bátorban több falusi vendégszállás is található
  • A faluban van egy pizzéria, itt akár ehetünk is
  • Érdemes több napra idelátogatni, hiszen a környék bővelkedik természeti látnivalókban
  • A szomszéd faluban található Bükkszékfürdő, mely a Salvus sós vizéről nevezetes
  • A tanösvény érintkezik az Országos Kéktúrával (OKT-22), érdemes ezért egy kis kitérőt tenniük a kéktúrázóknak is.
Nehézség
könnyű
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
354 m
Legalacsonyabb pont
225 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az út könnyen járható, de szükséges a túrabakancs. A patakparton nyáron néhol nagyra nőhet a csalán, ezért ilyenkor is javasolt a hosszú túranadrág.

Hasznos linkek és ötletek

A tanösvény honlapja

A tanösvény FB-oldala

A tanösvényről készült videó itt tekinthető meg

A bátori szálláslehetőségekről itt tájékozódhatunk

Nevenincs Vendégház

Kezdés

Bátor, Turisztikai Központ (3336 Bátor, Kossuth Lajos út 11.), buszmegálló (232 m)
Koordináták:
DD
47.991009, 20.266003
DMS
47°59'27.6"N 20°15'57.6"E
UTM
34T 445237 5315561
w3w 
///modellek.járgány.szókincs

Végpont

Bátor, Turisztikai Központ (3336 Bátor, Kossuth Lajos út 11.), buszmegálló

Útleírás

Itiner

Végig a kék T jelzést kell követnünk

  • Kiindulópontunk a Bátor közepén található Turisztikai Központ, innen a Nagy-oldal felé indulunk
  • A falu végén jobbra, majd az erdő alatt balra a Muszka-gödréig
  • Itt jobbra fel a szurdokvölgy oldalán, majd a 4. állomáspont után jobbra fel a hegytetőre
  • Az 5. állomáspont után lejutunk a Jófia-völgybe, majd a Víz-völgyén folytatjuk tovább utunkat
  • Becsatlakozunk az Országos Kéktúra (K) nyomvonalába
  • Az erdészeti csemetekert után a műúton balra fordulunk
  • A Laskó-patak hídja után lecsatlakozunk az OKT-ről, élesen jobbra befordulunk az erdőbe a patak mentén
  • A falu határában kétfelé ágazik az út: jobbra egy rövid, 10 perces kitérővel megközelíthető egy földtani feltárás, illetve a Nagy-kő sziklatömbje (9. és 10. állomáspont) 
  • Visszatérünk patakhídon keresztül, és a falu irányába megyünk tovább
  • Beérve a faluba a temető mellett haladunk, majd elhagyva a kápolnát a jelzés átvisz az út túloldalára, fel a templomhoz
  • A jelzés mentén érünk vissza a Turisztikai Központba

Az útvonal részletes leírása :

A kék T jelzésű tanösvény a Bátor közepén található turisztikai információs központtól indul, ahol tájékozódhatunk a tanösvényről, és információs kiadványokat is találunk. A falu keleti felén, a Nagy-oldal erdős hegyoldala alatt az út egy romos magtárépület mellett a Mogyorós-kúthoz vezet. A kút valójában egy forrás, amelyre egy nyomókaros kútházat építettek, és amelynek vize iható, sőt, igen finom, magas ásványianyag-tartalommal. Itt található egy esőbeálló épület, amelyben a tanösvény indítótábláját és egy átnézeti térképet találunk. Mellette, a felhagyott kőbányában pedig tűzrakó- és pihenőhelyet alakítottak ki. Az út a faluból kiérve az erdő alatt, a kaszálórét szélén kanyarog. A 2. állomásponton – ahonnan szép panoráma nyílik a településre – megismerkedhetünk a kaszálórétek különleges madárvilágával. Ezután az út bekanyarodik egy szűk szurdokvölgybe, a Muszka-gödrébe, ahol a 3. állomáspont található. Itt különleges földtani képződményeket, a 160 millió éve a tenger mélyén beinduló vulkanizmus során kialakult párnalávákat szemlélhetünk meg. Nem sokkal később, egy fenyves alatt megpillantjuk a 4. állomáspont tábláját,ahol a vidék történelmi kereskedelmi útjaival – jelenleg is egy ilyenen állunk –, és a vidék egykori betyárvilágának emlékeivel ismerkedhetünk meg. Az út jobbra kanyarodik, majd a hegytetőre érve gyönyörű kilátás tárul elénk: északnyugaton a Medves, a Karancs és Salgó vára az Ajnácskő feletti hegyekkel, a távolban a Vepor tömbje, északon  pedig a Vajdavár-vidék (Ó-Bükk) meredek homokkő hegyeit láthatjuk. Itt áll még néhány öreg, évszázados cserfa; sajnos ennyi maradt az egykor több hektáron át nyújtózó fás legelőből, melyeknek történetét, gazdasági jelentőségét, valamint az erdőgazdálkodás változását mutatja be az 5. állomáspont táblája. 

Lesétálunk a Víz-völgyébe, ahol a csordogáló erecske egy különleges életközösségnek ad otthont: ez a völgytalpon kialakult enyves égerek világa. A hűs völgyben számos ritka növényfaj él, és az öreg fák több ritka madárfajnak adnak otthont. Ezt az életközösséget mutatja be a 6. állomáspont táblája. 

Rövid séta után egy időre becsatlakozunk az Országos Kéktúra (K) Sirok és Szarvaskő közti szakaszának (OKT-22) nyomvonalába. A völgy alján – ahol átkelünk a patakon – egy homokkő fal fogad. 16 millió éve tenger hullámzott itt, partvidékét pedig mocsarak borították. A lerakódott, változó színű és szemcseméretű homok, amely gyakran elborította a mocsárvilág korhadó növényi maradványait is, az évmilliók során barnaszénné alakult. Ezt a kőszenet bányászták először Bátor és Szarvaskő határában, majd a 19. század második felétől a bányászat súlypontja áthelyeződött a szomszédos Egercsehibe. Ezt mutatja be a 7. állomáspont itt elhelyezett információs táblája. 

A völgy végén az egykori erdészeti csemetekert mellett, gesztenyefák tövében egy újonnan kialakított pihenőhely fogad minket rönkasztalokkal és rönkpadokkal. Ahogy kiér a turistaút az országútra, a tanösvény az OKT nyomvonalát követi déli irányba még kb. 100 m-en keresztül, majd átsétálva a Lakó-patak hídján, elhagyjuk a Kéktúrát, és egy éles jobbkanyarral a patak mentén folytatjuk tovább utunkat. Innen a tanösvény jelzése végig a patak mentén halad. A 8. állomáspont táblájánál az 1940-es években elpusztult vízimalom romjaihoz érünk. Az egykori építményt – mint a környék egyetlen vízimalmát – mutatja be a tanösvény információs táblája. 

A hajdani malomárok partján vezet tovább a turistajelzés. A patakvölgy egyszer csak összeszűkül, és beérünk a bátori Nagy-kő kvarcit sziklái által keretezett szorosba. Kiérve az út kétfelé ágazik: a bal oldali ága megy vissza a faluba, de nekünk érdemes jobbra kitérni, átmenni a patak hídján, és újfent jobbra kanyarodni. Egy felhagyott kőbányában a 9. állomáspont mutatja be a Nagy-oldal mozgalmas földtörténeti múltját, míg onnan nem messze a Nagy-kő sziklatornya alatt található 10. állomáspont a hegyoldal ritka növényeivel foglalkozik. Ezeken a sziklákon él a bennszülött magyar kőhúr legnagyobb állománya, melynek sokezer apró fehér virágja tavasszal fehérre festi a vörös sziklát. 

E rövid, 10 perces kitérő után megfordulunk, és visszasétálunk a Laskó-patak hídjáig, melynek túloldalán folytatódik utunk vissza a faluba. A temető mellett érkezünk be a településre, ahol egy 1700-as években épült műemlék kápolna mellett haladunk el (11. állomáspont). Innen a falu közepén egy dombon magasodó neobarokk Szent Imre-templom (12. állomáspont) előtt vezet vissza az utunk a falu központjába, kiindulópontunkra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Egerből indulnak helyközi járatok Bátorba, itt a Bátor, hevesaranyosi elágazás megállóban kell leszállni, amely mellett már látjuk a kiindulópontként szolgáló Turisztikai Központot. A túra végeztével ezzel a busszal távozhatunk is.

Megközelítés

  • A Turisztikai Központ, ahonnan a tanösvény indul, Bátor közepén, a buszmegállónál található.

Parkolás

  • Bátor település központjában van parkolási lehetőség, de akár a Turisztikai Központ előtt vagy az első állomáspontnál is van parkolási lehetőség.

Koordináták

DD
47.991009, 20.266003
DMS
47°59'27.6"N 20°15'57.6"E
UTM
34T 445237 5315561
w3w 
///modellek.járgány.szókincs
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
8,2 km
Időtartam
2:15 óra
Szintemelkedés
219 m
Szintcsökkenés
219 m
Legmagasabb pont
354 m
Legalacsonyabb pont
225 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Kulturális/történelmi értékek Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp