Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Egy ismeretlen ikon, a Nagy-kő felfedezése

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Vajdavár-dombvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A bükkszenterzsébeti Nagy-kő
    A bükkszenterzsébeti Nagy-kő
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Nagy-kő (Bükkszenterzsébet)
A Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz határában strázsáló Nagy-kő Észak-Magyarország kopott ékszerdobozának, a Vajdavár-vidéknek akár ikonikus sziklája is lehetne - épp csak a jelképszerephez szükséges ismertség teljes hiánya választja el ettől. Az alig taposott ösvényeken elérhető, panorámás dombhátakkal szegélyezett bércet meghódító túra rendkívüli élmény.
nyitva
könnyű
Hossz 7,8 km
3:00 óra
166 m
172 m
367 m
196 m

Észak-Magyarország turisztikailag szinte feltáratlan homokkővidékének impozáns sziklabástyája olyan lehengerlő méretekkel bír és annyira látványos, hogy ha valamely felkapottabb tájon, esetleg egy nagyobb város közelében helyezkedne el, tömegek vennék célba hétvégenként, ennélfogva jellegzetes alakját még az is jól ismerné egy-egy fotóról, aki sosem kereste föl. Ezzel szemben a bükkszenterzsébeti Nagy-kő a rendszeresen túrázó közönség előtt is jóformán ismeretlen, a róla készült képek nem köröznek a közösségi médiában, a hátára vezető turistaút két végpontjánál sosem okoz nehézséget parkolóhelyet találni.

Pedig a Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz közelében emelkedő homokkőszikla nemcsak az ország alighanem legnagyobb összefüggő, tagolatlan sziklafala, de panorámája is a ritka, kizárólagosan hegyvidéki látványaink egyike, amit a hátára vezető tanösvény kimondottan izgalmas szakaszai készítenek elő. Hiába hangsúlyozzák ki a Vajdavár-vidék középhegységi adottságait országos távlatban is páratlan geológiai kuriózumai, az erélyesen komor, mégis lágy ívű homokkősziklák, a hatalmas erdővidék „hegyárnyékban" fekszik, távol a városok pezsgésétől, ezért sosem tartott számot komolyabb érdeklődésre. Tájhasználata is máig őrzi a múlt évszázados lenyomatait: kiterjedt legelők kúsznak be a völgyekbe és föl a hegylábra, ahol a kevert, erősen megbolygatott összetételű, mégis elvadultnak ható erdőállományok birodalma kezdődik.

Pázsitos, nyílt dombhátakról hágunk a homokkőgigász tetejére Tarnaleleszről indulva, hogy föntről, gyantaillatú fenyves árnyékából szemléljük meg az Északi-középhegység egyik lebilincselő panorámáját, a Mátra és a Bükk háta mögött hullámzó dombvidéket. A szikla túloldalán meredek ösvényen ereszkedünk a buja növényzetű, sejtelmesen zegzugos árkok egyikébe, végül pedig a Darázs-patak tágas, legelőrétekkel bélelt völgyteknőjén sétálunk be Bükkszenterzsébetre.

A hegység jellegzetes világába betekintést engedő túra családdal, túrázáshoz szokott gyerekekkel is végigjárható. A tanösvény követése többnyire egyértelmű, de a szórványosan előforduló jelzések miatt erősen ajánlott a Természetjáró applikáció használata.

A szerző tippje

  • A Nagy-kő sziklapereme csúszós (különösen eső után), és kifejezetten kitett, ezért a szegélytől maradjunk távol!
  • Túrázáshoz szokott gyerekekkel az útvonal rövidsége és tartalmassága okán bátran bevállalható.
  • A túra akár körré is alakítható a két falut szegélyező dombokat behálózó, jelzetlen dűlőutakon. Ehhez érdemes előre megtervezni az útvonalat a Természetjáró appban.
  • A két végpont között rendszeres és viszonylag sűrű a buszközlekedés, így ha autóval érkezünk, a túra végeztével néhány perces buszozással utazhatunk vissza a kiindulópontra.
  • Nyáron a fátlan dombvidéki szakaszokon égető napsütésre kell készülni, és vizet sem találunk az útvonal mentén. Csapadékos időszakok után a Kő-forrás iható vizére számíthatunk, ez azonban rövid kitérő az útvonalról.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-04-19
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-kő, 367 m
Legalacsonyabb pont
Bükkszenterzsébet, 196 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 88,65%Ösvény 9,45%Utca 1,89%
Földút
6,9 km
Ösvény
0,7 km
Utca
0,1 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Nagy-kő sziklapereme csúszós (különösen eső után) és kifejezetten kitett, ezért a szegélytől maradjunk távol, a jelzést ne hagyjuk el! A gyerekekre, kutyákra legyünk különös figyelemmel!

Kezdés

Tarnalelesz, községháza buszmegálló (201 m)
Koordináták:
DD
48.055105, 20.180767
DMS
48°03'18.4"N 20°10'50.8"E
UTM
34U 438954 5322749
w3w 
///csuka.sugall.visszaér
Mutasd a térképen

Végpont

Bükkszenterzsébet, Daracs-patak buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A túrát a Szabadság úton (főutca) balra fordulva kezdjük.
  • Az első kereszteződésben jobbra fordulunk az Ady Endre utcára, amit a temetőig követünk.
  • A tarnaleleszi temetőtől a tanösvény PT jelzése vezet fel a Nagy-kőre, majd onnan le Bükkszenterzsébetre.

A túra részletes leírása

Panorámás és akácos utakon

Túránkat Tarnaleleszen indítjuk, ahol a főúton balra kanyarodunk, majd arról egyből jobbra, az enyhén emelkedő Ady Endre utcára. Itt még nincs jelzés, de amikor elérjük a temető előtti parkolót, feltűnik a tanösvény indítótáblája is. A PT jelű turistaút ritkán jelzett, de jól követhető, és a sírkert kerítése mellett balra vezet ki a faluból. Fátlan dombok alján baktatunk, majd egy éles balkanyarral, villanypásztorral szegélyezett legelő és termőföld között kezd emelkedni a dűlőút. Visszafordulva szép a kilátás a fátlan és erdős hátak tövében, völgyben ülő falura, jobb felé pedig a Vajdavár-vidék magasabb bérceibe csap át a terep lágy hullámzása. Feltűnik célpontunk is, a Nagy-kő szürke sziklafala: felhagyott legelők hátterében, feketefenyős koronával strázsál a szelíd táj markáns elemeként. A vizenyőjéről elnevezett Mocsolyás-völgy jobb oldalán is kibukkan egy homokkőbérc, az Ordas-kő pásztája - a két szikla, bár jelentősen környezete fölé magasodik, csak ritkán mutatja magát, a hegylábi dombok szemérmesen takargatják szürkés sebeiket.

A dombhátra érkezést pazar látvány jutalmazza: a réges-régen leirtott erdők helyén fák maximum csoportokban fordulnak elő, máskülönben zöld, gyepes hátak domborulnak körös-körül. A sekély talajt nem tudja visszahódítani a rengeteg, a nyílt táj pedig rálátást biztosít a távoli Mátra-gerincre is. A hepehupás, alacsony táj felszínformáit a völgyeket mélyítő vízfolyások mellett tömegmozgásos folyamatok formálták: az agyagos rétegeken olykor hirtelen lesuvadó, máskor lassan lefelé araszoló homokos rétegek nyomában horpadt, íves formák maradtak hátra.

A növénytermesztésnek kedvezőtlen, sovány talaj fátlansága ugyan szokatlan és pompás kilátást biztosít, de a helyieknek évszázadokon át gondot okozott: nagyobb felhőszakadások után a lezúduló víz késként vágott árkokat a felszínbe, amely helyenként le is suvadhatott. A károk megelőzésére, a vízmosások megkötésére már a 19. század végétől telepíteni kezdték a tájidegen akácosokat. Ahogy a kerítés sarkánál (a dombháton) jobbra fordulunk, lassan búcsút veszünk a pompás látványtól, és be is lépünk az elegyes akácerdőbe. Az agresszíven terjeszkedő faj néhol kiszorítja az őshonos társulásokat, aljnövényzete pedig elszegényedik, és csak nagyon nehezen lehet megállítani. Mélyúton kapaszkodunk (egy-egy ponton láthatjuk, mit tesznek a lezúduló, időszakos vízfolyások a homokkőfelszínnel), majd egy rét után, sűrű, füves aljú akácosból pillantjuk meg ismét a Nagy-kő sziklafalát - immár egészen közelről.

Cipók a búbos kemence falán

Az utolsó megpróbáltatást egy rövid kapaszkodás jelenti a sziklás felszín által fel-feltört, ligetes erdőben, ahol korlát és lépcső is segíti az előrehaladást. Az akácost egy másik távoli jövevény, a kietlen sziklai élőhelyekre specializálódott feketefenyő váltja, amelynek gyantaillata belengi a terepet. Ahogy kitoppanunk a Nagy-kő teraszára, megdöbbentő a panoráma: szédítő mélység pereméről csodálhatjuk a körös-körül hullámzó dombsági tájat, melynek délies irányban a Mátra hosszú, behemót gerince rajzol kárpáti keretet, kelet felé pedig a Bükk képez határt. Síkság nem mutatkozik, a hegyárnyékban ülő dombvidék pedig szinte „megemeli", magasabbnak érzékelteti a Mátra-vidéket. És bár a Bél-kő sziklasebe mellett éppen a Bükk-fennsík legmagasabb pereme látszik, hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége innen nézve nem különösebben markáns látvány - előterében tűnik fel Tarnalelesz és völgye.

Annál inkább karakteres a Nagy-kő fala - a peremektől tartsuk távol magunkat, hiszen helyenként 80 méteres a mélység, a homokszemcsékkel borított felület pedig veszélyesen csúszós. Így is rálátunk a bársonyos ívű szikla oldalára, melynek anyaga egy sekélytenger árapály által mozgatott, part menti vizében rakódott le, benne a mészvázas élővilág fosszíliái halmozódtak fel. A kőzetté válás során ezek a karbonátos héjak feloldódtak, a meszes oldatok átjárták a homokos összletet, és összecementálták azt. Így keletkezett az ellenálló, gigászi sziklafal (és hasonló társainak) anyaga, amely később egy törésvonal mentén, a hegység összetöredezésekor emelkedett ki, mielőtt északias irányban kicsit kibillent, és puhább környezetéből kicsomagolta az erózió. A palóc tájnyelvben apokaként emlegetett, búbos kemenceként előreugró sziklaidomokból helyenként szabályos sorokba rendeződött kis „cipók" állnak ki: ezek a gumók szomszédságuknál keményebbek, mivel több meszes kötőanyag halmozódott fel bennük. A falról időnként leszakadó darabok nyomai a homokkő eredeti, sárgás színét feltáró törési felületek, míg a szürkés kéreg a kőzet mállásának eredménye.

Amint az ösvényen felkaptatunk a tetőn helyet foglaló rétre, esőbeállót találunk, ahol megpihenhetünk az ereszkedés megkezdése előtt. Az építmény falán elhelyezett információs tábláról megtudhatjuk, hogy a jól védhető csúcson a középhegységeinkből ismerős Kyjatice-kultúra (Kiétei kultúra) késő bronzkori erődítménye állhatott. Az ösvény lefelé hajlik a rétről, és a sziklaperem közelében vezet. Érdemes óvatosan kimerészkedni a nyugati fal tetejére is, hiszen a távoli Mátra látványát itt a sűrűn tagolt vajdavári gerincek erdős vadonja, és a hátterükben magasodó Karancs látványa egészíti ki. De végigmérhetjük azt a rövid völgyecskét is, amelybe tartunk.

Árkok, cirkuszok és teraszok vidékén

Az ösvény meredeken lejt, és öreg, természetes tölgyesen vág át, a meredek lejtőt keresztezve pedig átkelünk egy vízmosta árkon, mely a szikla tövéből érkezik, és a homokkő drasztikus pusztulásának hírnöke. Átvágunk egy beerdősülő réten, amelynek gyümölcsfái a régi tájhasználat lenyomatai. Előbukkannak a kicsiny katlan szűk falai, és lejjebb beérünk a csalános aljnövényzetű akácosba. A jobbra induló, sáros árok végén mintegy 5 perc sétával kereshetjük fel a Kő-forrást - vize iható, és csapadékos időszakokat követően biztosan számíthatunk rá. A fakadás előtt tönkrement esőbeálló és pusztuló lépcsők jelzik, hogy az ózdi természetjárók annak idején tevékenyek voltak a hegységben.

A tanösvény egy szűk, mély vízmosás hangulatos árkának aljához tapad, magas aljnövényzetben az akácos ellenére látványosan elvadult erdőben tekergünk a lombalagút árnyékát élvezve. Kisvártatva kilépünk a fák közül, és immár nyílt terepen érjük el a Darázs-patak völgyét. Balra, a feltáróútra térünk, és hangulatos tájon baktatunk tovább. A Darázs-patak vizenyős talpú völgyét csak kisebb facsoportok bélelik, a szegélyező dombokat pedig szintén nem fedi erdő. Balra festői völgykatlan tárul fel, mely alakja és kialakulása szerint a csuszamlásos folyamatok marta cirkusz, azaz köríves páholy. Az alján búslakodó gémeskút az erdő hiányával együtt a hajdani legeltetés mementója, a lejtőket meg-megtörő vonalak (a megmaradt gyümölcsfákkal együtt) pedig a gyümölcsösök telepítéséhez használt teraszosítás bélyegei. Valahol a kis völgyzugolyban talányos üreg, a Török-bunker mélyül, mely a helyi legendárium szerint arról kapta nevét, hogy az eltűnt állatokat a benne rejtőző törökök lopták el. A mesterséges odú valószínűleg pásztorszállás, pince vagy szökött katonák rejtekhelye lehetett.

Jobbra, a dombok hátterében még utoljára előbukkan a Kékes irdatlan tömbje, végül Bükkszenterzsébet határában a szél borzolta perjék látványa zárja le a túrát. A falu főútjára érve, a játszótér oldalában érdemes még szemügyre venni a földtani feltárást, amely egy pleisztocén, azaz jégkorszaki rétegsort mutat be. A buszmegállókat az kereszteződés két oldalán találjuk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontja a Tarnalelesz, községháza buszmegálló.
  • A túra végén a Bükkszenterzsébet, Daracs-patak buszmegállóba érkezünk.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

A két végpont között viszonylag sűrű a buszközlekedés, így bármelyiknél tesszük le az autót, a túra végén visszautazhatunk érte.

  • Tarnaleleszen és Bükkszenterzsébeten is a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatunk.
  • Tarnaleleszen a temető előtt, a tanösvény indítótáblájánál találni parkolót.
  • Bükkszenterzsébeten a játszótér előtt vagy a szemközti Alkotmány utca torkolatában érdemes parkolni.

Koordináták

DD
48.055105, 20.180767
DMS
48°03'18.4"N 20°10'50.8"E
UTM
34U 438954 5322749
w3w 
///csuka.sugall.visszaér
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A területről kevés kiadvány jelent meg, de a tanösvény táblái számos érdekességgel szolgálnak a szikláról és környezetéről.

A szerző által javasolt térképek:

  • A területet a Szarvas térképek 2019. évi vagy későbbi Bükk-térképének hátoldalán találjuk meg; másik friss, nyomtatott térkép nincsen róla.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,7
(3)
Kiss Ágnes
2022-04-30 · Közösség
A legszebb 🤩
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-04-30
Vanczák Attila
2022-04-18 · Közösség
Szenterzsébetről indulva még lehet, hogy jobb, igaz így tényleg nem árt az app használata, mert fordítva a jelölés kevés és szinte észrevehetetlen. Körtúrává alakítva 7,6 km lett. Könnyed túra, de szemnek gyönyörű volt a látvány a tavaszi napsütésben. Tényleg méltatlanul alulértékelt.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-04-18
Fénykép: Vanczák Attila, Közösség
Fénykép: Vanczák Attila, Közösség
Fénykép: Vanczák Attila, Közösség
Szerencsés Vanda
2021-10-23 · Közösség
Mi októberben jártuk végig, nyáron szerintem túl sok lett volna, az elején nincs sok árnyékos hely. Körtúraként is abszolválható, mi így csináltuk meg 9,9 km lett a vége. Az eleje szép, de ha felér az ember a csúcsra onnantól vadcsapásokon halad tovább a másik oldalon lefelé. Azt a részt nem annyira ajánlom.
Mutass többet!
Fénykép: Szerencsés Vanda, Közösség
Fénykép: Szerencsés Vanda, Közösség
Fénykép: Szerencsés Vanda, Közösség
Fénykép: Szerencsés Vanda, Közösség

A közösség fényképei

+ 3

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7,8 km
Időtartam
3:00 óra
Szintemelkedés
166 m
Szintcsökkenés
172 m
Legmagasabb pont
367 m
Legalacsonyabb pont
196 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 1 Útpontok
  • 1 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp