Felfedezőúton a Mátra legkeletibb bástyáján

• A túra Sirokon a K jelzést követi (a várnak háttal) az első turistaút-elágazásig.
• A K+ jelzésre váltva kelkünk át a Darnó-hegyen.
• A Nyírjes-tóhoz a K● jelzésen teszünk kitérőt, majd visszatérünk a K+ jelzésre.
• A Darnó csúcsára, a K▲ jelzésen sétálunk fel, majd visszatérünk a K+ jelzésre.
• A hegyről leereszkedve Z↺ jelzést követjük Recsk széléig.
• Recsk széléről a S jelzés vezet a falu központjába.

A túra részletes leírása

Látnivalók Sirokon

A Darnó-hegyre felvezető K+ túraútvonal a váráról híres Sirokról indul, leágazva az Országos Kéktúra nyomvonaláról, és egészen a Recsk határában fekvő Búzás-völgyi-tóig vezet. Mielőtt belevágnánk a Recskig tartó, összességében 11 km hosszú gyaloglásba, érdemes megtekinteni Sirok értékeit: a 18. században épült római katolikus templomot, a falu egykori barlanglakásait (melyek némelyike ma apartmanként várja a vendégeket), a népi kultúrát bemutató tájházat, illetve a már említett fő attrakciót, a település fölé magasodó erősséget, melynek egyediségét elsősorban sziklába vágott termei és folyosói adják. Egész évben nyitva tartó kiállítása a török korba repíti a látogatókat, falairól csodás panorámát élvezhetünk, a vár szomszédságában pedig pazar „kőszobrok” regélnek a környék legendáiról.

A különleges Nyírjes-tó

Sirok másik nevezetessége a túraútvonalunk által is érintett Nyírjes-tó, ami a Darnó délkeleti erdős lejtőjén megbújva tár elénk szokatlan látványt. A buja környezetben fekvő, változó vízállású tó mindössze pár méter mélységű, de lefolyástalan riolittufa-medencében fekszik. Különlegessége a tó közepén található tőzegmohaláp ritka tőzegmohafajokkal, és kivételes módon cseres- és gyertyános-tölgyes veszi körül.

A speciális mikroklíma-szükségletű tőzegmohák hazánkban nagyon ritkák. A tó kizárólag csapadékból nyeri vízutánpótlását, ezért az itt tapasztalható természeti állapot nagyban függ az évszaktól és szárazságtól. A Nyírjes-tó oxigénhiányos üledékrétegei – más tőzeglápokhoz hasonlóan – számos, a múlt évezredekben lerakódott virágport őriznek, ami a kutatók számára kivételes betekintést enged a tavat körülvevő erdők kb. 10 ezer évet felölelő változásaiba.

A vizsgálatok szerint itt a jégkorszaktól kezdődően sűrű fenyvesek uralták a tájat, amit a melegedéssel fokozatosan hódított meg a bükk, majd a tölgy. A lápban megőrződtek a jégkorszakból visszamaradt, Észak-Európára jellemző fajok. Több sásféle, vízi lágyszárú és rovar csak itt található meg a Mátra területén. A tó a nevét is az itt megmaradt molyhos nyírről kapta, amely Izland fő erdőalkotó fafaja. A láp több méter vastagságban vízzel átitatott talaja extrém savas, 4,5 pH-értékével és tápanyagszegény vizével olyan élettér, melyet csak bizonyos fajok képesek elviselni.

K+ jeleken megkezdett túránk eleinte a három kék ponttal jelölt tanösvénnyel közösen halad. A tanösvény vezet el a Nyírjes-tóhoz, ahová mi is pár méteres kitérőt teszünk, majd visszatérve a K+ jelzésre, folytatjuk a kényelmes felmenetet. A kanyargó, széles út helyenként feltárja előttünk a Darnót részben felépítő kőzetet: a lábunk alatt, máshol a hegyoldalban kerülnek elénk a riolittufa színes, látványos, erózió által barázdált sziklatömbjei.

A Darnó panorámája

Ahogy emelkedünk, a fiatalos tölgyes helyenként kilátást enged a környékre. Az ágak között többször felsejlik a szomszédos Vár-hegy erőssége, és az alatta fekvő Sirok házai, később pedig szélesebb kilátást is élvezhetünk a mögöttünk húzódó mátrai főgerinc keleti bérceire. Ez még nem teljes panoráma, a Darnó igazi távlatokat engedő látványa a K▲ jelzésen elérhető lapos hegytetőn vár ránk.

A Darnó tarra vágott tetején nincs konkrét kilátópont. A jelzés a hegy legmagasabb pontjáig (355 m) vezet, ahonnan már az egész északi oldalát belátni a Mátrának, de kicsit továbbhaladva a szederindákkal nehezített ösvényen, a tőlünk északra húzódó Heves–Borsodi-dombság megkapó látványt nyújtó vonulatára is rálátunk. A hegytetőről nyíló panoráma egyedi perspektívát ad a Mátra tömbjére, de a kilátás teljességét némiképp zavarja a felnövő aljnövényzet, illetve néhány meghagyott fa. Még a tájékozódásban kevésbé jártas kirándulók is könnyedén felismerhetik a Mátra legmagasabb pontját, a tévétornyot hordozó Kékest, illetve a Galya-tető valamivel távolabb magasodó tömbjét.

A Búzás-völgyi-tónál

Idáig zömmel fiatalos, nyílt erdőben haladtunk, azonban a Darnó gerincén északnyugatnak tartva már árnyat adó, hangulatos tölgyesben közelítünk a Recsk határában fekvő Búzás-völgyi-tóhoz. A térképen is jelzett Határ-tetőt követően egyre meredekebb ereszkedéssel igyekszünk a környék kedvelt horgásztavához, amit a Búzás-patak felduzzasztásával hoztak létre 1972-ben. Kisvártatva rálátunk az 54 hektáros tó pompás víztükrére, majd ráfordulunk a Z↺ jelzésre, ami közvetlenül a tó partjára vezet.

A távolról és közelről egyaránt rendezett és meghitt környezet nem csupán a pecásoknak idilli, a túrázóknak is van lehetősége megpihenni a mátrai táj e festői helyszínén. Érdemes a tavat körbejárni, mielőtt a déli oldal hétvégi házas telepére vennénk az irányt. A recski bekötőút aszfaltján újfent kilátást élvezhetünk a Mátra magaslataira, és a nagyszerű látvánnyal kísér túránk végállomásához, ahol számos vendéglátóhely és szolgáltatás kínál felfrissülést illetve kényelmet. Sűrűn közlekedő buszjáratok segítik a visszajutást a siroki kiindulóponthoz, de Gyöngyös vagy akár Budapest is elérhető közvetlen járatokkal.