A lipicai ménestől a Millenniumi-kilátóig

Itiner:

• A S+ jelzésen indulunk a Park utcán a Bükk-fennsíkon kanyargó műútig.
• Az utat elérve a S kerékpáros jelzésen visszasétálunk a kalapati pihenőhöz.
• A pihenőtől a KT átlós tanösvény jelzés visz fel a Millenniumi-kilátóba.
• A kilátóból a KTjelzésen jutunk vissza Szilvásváradra.

A túráról részletesen:

A falu felett

Szilvásvárad keleti végéből, a Szalajka-völgy bejáratánál lévő Lovarda mellől indulunk fel a Park utcán a S+ jelzésen.

Szilvásvárad neve egybeforrott a lótenyésztéssel, a fogathajtással és a lipicai ménessel. A Habsburg udvar legpompásabb fogathúzó lovait tenyésztették eredetileg a Trieszt feletti Lipizza területén. A lovak a hegyi környezetben különösen erős, szívós állatokká fejlődtek, így kiválóan alkalmasak voltak a pompás császári hintók elé. Lipizzáról a világháború elől Magyarországra menekítették a ménest, melynek jelentős állománya maradt végül vissza Bábolnán, majd Szilvásváradon. A lipicai állománynak tökéletesen megfelel az innen elérhető Bükk-fennsíki klíma.

A Park utca a Ménesgazdaság mögött kanyarodik fel a hegyoldalba, ahol az erdőszéli lovaknak fenntartott legelő mellett vezet utunk. A rét széléről már feltűnik magasan felettünk a kiemelkedésen trónoló, jellegzetes, csúcsos tetejű Millenniumi-kilátó. A rét túlfelén a jelzés alig észrevehetőn besimul a gesztenyesor fái közé, és az ágak élő alagútjában oldalaz a hegy lábához. Becsatlakozunk egy erdőgazdasági útba, ami a szomszédos gerincen egyesül a hagyományosan a Bükk-fennsíkra felvezető Bérci úttal.

A Bérci út egyre intenzívebb emelkedéssel kaptat a Rákmara meredek északi oldalában. Szilvásvárad zsivaja után itt a gerinc túloldalán az Északi-Bükk csöndjét élvezhetjük. Irtásokon át belátunk a Szalajka- és Tótfalu-völggyel párhuzamos Szána-völgybe. A meredek Sötét-völgyet megkerülve a bérci út felérkezik a gerincre, ahol besimul a Bükk-fennsíkra igyekvő aszfaltútba. Mi itt éles irányváltással visszafelé indulunk az aszfaltúton a S kerékpáros jelzéssel Szilvásvárad irányába.

Az aszfaltút elején még a gerincélen haladunk, ahonnan érzékelhető az alattunk húzódó mélység, a Szalajka- és Tótfalu-völgy beszakadása. Szemközt, a Közép-bérc felett előtűnnek a Bél-kő valószerűtlen fehér sziklái. Az egykor a Bükk gyöngyszemének számító sziklát sajnos a múlt században elbányászták, és az eredeti, természetes formakincs helyett már csak a hegy belsejének teraszosan lefejtett mészkőfalai fehérlenek.

Az út megkerüli a hegytetőt, és a kalapati pihenőnél találkozik a kilátóra igyekvő tanösvénnyel. A KT átlós tanösvény jelzésén a hegy csúcsára kapaszkodunk. A gerincél tetején kerítéssel körbevett kis rét közepén áll a környék felett trónoló Millenniumi-kilátó.

A Millenniumi-kilátónál

A kalapati kilátóként is ismert épületet 2000-ben Szent István király és a Magyar Állam születésnapján adták át - innen a millenniumi elnevezés. A 36 méter magas, 20 méteres teraszszinttel rendelkező kilátónak rendkívüli méretei vannak, csak a tetején lévő rézborítás közel két tonnát nyom. Erdélyi ácsok állították össze a szibériai fenyőből álló faszerkezetet.

A kilátóból megszemlélhetjük a Bükk-fennsík nyugati peremét, a nyugatra bevágódó mély völgyeket és a Nyugati-Bükk körüli falvak koszorúját. Tiszta időben a Mátra és a felvidéki hegyek is látszanak egészen a Tátráig. Legjobb rálátásunk azonban Szilvásváradra esik: térképként látjuk a falu tarka mozaikját, a jellegzetes körtemplomot és a mindent uraló fogathajtó pálya murváját.

Ebből a perspektívából érzékelhetjük igazán a Bükk tömbjének méretét, hiszen innen egységes falként emelkedik nyugat felé a Bükk fennsíkját alkotó, néhol az ezer méteres vastagságot elérő mészkőtömb. A központi magot puhább üledékek veszik körül, amibe élesen bevágódhatnak a patakvölgyek, így az alattunk húzódó Tótfalusi- és Szalajka-völgyek, melyeken a Bükk központi részéből kitermelt fát hordták ki a hegységből. A meredek nyugati oldalban ugyanis egy siklópályán engedték le a fennsíkon kivágott és lóvasúttal a nyugati perem szélére szállított rönköket, amit aztán a Szalajka-völgyi vasúttal szállítottak ki a hegységből.

A tanösvényen vissza Szilvásra

A kilátóból a kalapati pihenőig a már megtett útvonalon érkezünk vissza, majd folytatva az ereszkedést a KT jelzésen a Rákmara meredek oldalában kanyargunk lefelé az erdő életét magyarázó információs táblák mentén. Útközben két fedett pihenőhely is rendelkezésünkre áll, amennyiben leülnénk kicsit, vagy rossz idő esetén menedéket keresnénk. A betelepített erdei fenyőkkel vegyes tölgyesben hangulatos, jól kijárt ösvény kanyarog a meredeken leszakadó partoldalban. Egy nagyobb irtást megkerülve és egy szép tölgyesen átvágva érkezik az út a Szalajka-völgy tetején lévő sí- és szánkópálya rétjéhez. A rét szélén, az ösvény mentén a Bükkre jellemző kőzetek kiállítása látható a magyarázó táblákkal, így ráismerhetünk a hegységből ismert különféle korú és kinézetű kőzetekre. A rét alján a nemzeti park fogadóépületénél visszaérkezünk kiindulópontunkra, a gigászi lovarda mögé.