Petőfi-kilátó (Bálvány)

A Petőfi-kilátó a Bükk legmagasabban állított kilátótornya. A 956 méteres tetőt az építmény 18 méterrel toldja meg. Oldalsó teraszai nyáron teljesen alkalmasak az éjszaka eltöltésére, mivel több fekvő ember is elfér rajtuk. A legfelső szintre majdnem függőleges vaslétra vezet fel.

Tetejéről a Bükk talán leglenyűgözőbb peremi panorámáját élvezhetjük. A 360 fokos kilátás annak köszönhető, hogy a torony a hegység északnyugati, legmagasabb bércsorozatának egyik magaslatára épült. (Ezek közt találjuk a 2000-es évek végéig elsőnek tartott Istállós-kőt, és a hegység valóban legmagasabb pontját, a 961 méteres Szilvási-kőt.)

Nyugat felé a Bükk-fennsík völgyekkel szabdalt peremét, és az Ablakos-kő völgyének zavartalan (és fokozottan védett) erdőkkel borított oldalait láthatjuk. A háttérben a Mátra gerince fekszik a dombvidéki tájat uralva. Jól elkülönül a Kékes és a Galya-tető tömbje. Különösen tiszta időben a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet is észlelhetjük - ezzel az Északi-középhegység összes tagján végighordozhatjuk tekintetünket. Tőlük jobbra, a távolban látszik a Karancs eltéveszthetetlen alakja. Észak felé fordulva a Heves-Borsodi-dombság erdőtája hullámzik, és a Sajó völgye mögött feltűnnek az Aggteleki-karszt hegyei is - különösen szembetűnő a Nagy-oldal meredek déli fala. Keleten a Tokaji-hegység hosszanti vonulata zárja a sort. A fennsík felé fordulva szelíd domborzatú tájat találunk, melyet fenyvesfoltok és rétek tarkítanak. Az Upponyi-hegység szorításában megcsillan a Lázbérci-víztározó tükre is. Kirajzolódnak a Kárpátokra jellemző, a Bükköt az Északnyugati-Kárpátok fő tömegétől elválasztó, tágas hegyközi medencék is.

Amikor (leginkább) télen, anticiklonok idején a leszálló légáramlások lenyomják a felhőpárnát a fennsík magassága alá, a Felvidék más hegységei mellett tisztán látszik a Magas-Tátra hatalmas, sziklacsipkés lánca is. De jól kirajzolódik az Alacsony-Tátra, az azt délről és keletről övező középhegységek, és nyugat felé, kivételes esetben még a Nagy-Fátra főgerincének déli végét, a Krížna csúcsát is felfedezhetjük. Nyáron főleg hajnalban, a pára felszállását megelőző, rövid periódusban csíphetünk el nagyobb látótávolságot.

A kilátót néhány éve újították fel, előtte zárva volt. A tornyot a diósgyőri turisták 1948-ban, 100 évvel a szabadságharc után építették; innen származik neve is. Anyagát a Diósgyőri Vas- és Acélgyár jelzőtornyának vaselemei szolgáltatták.

Nyitvatartás

Árak: