MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Erdő
· Bakonyvidék
· 325 m
-
Burok-völgyi SzentélyerdőFénykép: Gálhidy László, WWF Magyarország
A Bakonyban található Burok-völgy az ország egyik jól ismert kirándulóhelye. Szokatlanul vadonjellegű terepviszonyai miatt nagy népszerűségnek örvend a hazai tájakon kihívásokat kereső turisták körében.
A Szentélyerdőt is rejtő szurdok a Keleti-Bakonyban, Királyszállás és Bakonykúti között található. A Tési-fennsík közepét szabálytalan félkörívben, 12 km hosszan bevágó, szinte függőleges falakkal szegélyezett, keskeny hasadék helyenként 90 m mély. A fő völgyhöz oldalvölgyek csatlakoznak, a helyenként kopár sziklafalak rövidebb-hosszabb barlangokat rejtenek.
A Burok-völgyben jellegzetes szurdokerdő alakult ki, a kiszélesedő völgytalpon a bükk túlsúlyával, az oldalakon részben felnyíló, tölgyek uralta elegyes faállománnyal, ami a peremek felé sziklagyepeknek adja át a helyét. Látványosak itt az erdődinamikai folyamatok – a széldöntések ritmusosan követik egymást a völgy teljes hosszában. Nagy mennyiségű álló és fekvő holtfa látható mindenütt. A korhadó faanyag és a sziklák mikroélőhelyei különleges fajoknak kínálnak megtelepedési lehetőséget.
A korábban királyi vadászterületként is szolgáló Burok-völgy ma védett terület, és egyben a Natura 2000 hálózat része (Keleti-Bakony). Nem csak természetvédelmi, de honvédelmi rendeltetéssel is rendelkezik; faanyagtermelés nincs benne. Az erdőrezervátum létrehozása folyamatban van. A völgyet közvetlenül szegélyző nyolc erdőrészletben a legidősebb fák kora eléri a 140 évet, ezek együttes területe mintegy 90 hektár.
A mozgást a kidőlt fák tömege akadályozza; az átbújások-átmászások folyamatos kihívása végigkíséri az utat, hiába vezet turistajelzés a völgy talpán. A völgy valóban rászolgált a nevére – a hegyoldalban gyökerező fák néhol úgy összeborulnak a keskeny, kanyargós szurdok felett, hogy valósággal párás, zöldes fényű „burokban”, a külvilág zajától hermetikusan elzárva érezheti magát az ember.
- Terület: 90 ha
- Az idős állományrészek kora: 140–150 év
- Védettség: védett
- Főfafajok: magas kőris, bükk, gyertyán
Készült a LIFE4OakForests (LIFE16 NAT/IT/000245) projekt keretében az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, az Agrárminisztérium társfinanszírozásával.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Bakonykúti, Szabadság utca buszmegállót Székesfehérvár és Várpalota felől érjük el busszal.
- Az Isztimér, tűzoltószertár buszmegállóba Székesfehérvár és Mór felől érkeznek járatok.
- A Tési elágazás buszmegállóba Várpalotáról és Szápárról indulnak járatok.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Bakonykútiból a K+ jelzés vezet a leggyorsabban a szurdokhoz (3,1 km, 47 m szintemelkedés).
- Isztimérből a szurdok déli bejáratát a P jelzésen közelíthetjük meg (4,3 km, 40 m szintemelkedés). Ez a jelzés végig is kalauzol a völgyön.
- A szurdok végén elhagyjuk a völgyet, majd később a K jelzésen balra fordulva Tésre juthatunk (a szurdok elejétől ez 13,2 km, 271 m szintemelkedés).
- A völgy végén másik esetben a P+ jelzésről a K+ jelre térve Várpalotára juthatunk (a szurdok elejétől számítva 15,2 km, 191 m szintemelkedés).
- A Tési elágazás megállóból az előre, jobbra induló K jelzésen kezdjük meg a szurdok megközelítését. Erről váltsunk jobbra, a P jelű turistaútra! Ezen érjük el a szurdok kezdetét (6,4 km).
- A túlvégen a K+ jelzés vezet el Bakonykútiba (3,1 km, 34 m szintemelkedés).
- A szurdok másik végén a P jelzés vezet ki Isztimérre (4,3 km, 82 m szintemelkedés).
Parkolás
- Bakonykútiból nyugat felé kihajtva egy aszfaltos út mentén, vagy a kis faluközpontból kiágazó Szabadság utca végén hagyhatjuk az autót.
- A völgyet a nyugati oldaláról közelítve Csőszpusztán érdemes hagyni autónkat. A főutca mentén találunk parkolóhelyeket.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Hazánk egyik utolsó, természetesnek megmaradt erdejét járjuk be: a bedőlt fákkal teli, buja aljnövényzetű, sziklafalakkal határolt Burok-völgyet. A ...
A Keleti-Bakony domborzatát a hegyközi medencék, az egységes Tési-fennsík, valamint egyéb, enyhén hullámos felszínű fennsíkok határozzák meg.
A Gaja patak és a száraz fennsíki tájak váltakozása határozza meg a Kéktúra e szakaszát. A Bakony változatos keleti részén két szurdokot és két ...
A vadregényes Keleti-Bakonyban teszünk egy földtani érdekességeket felfűző túrát az egykori bányászmúlt hagyatékától a barlangokon keresztül a ...
A Bakonykúti és Bodajk közötti etap jellegzetesen bakonyi részletekkel „búcsúztatja” a hegységet. Az egész Dunántúl legváltozatosabb Kéktúra ...
A Tési-fennsíkról induló körtúránkon a leszivárgó víz útját követjük, és a térségben különösen fontos őselemek (víz, levegő, föld) energiáit ...
A tési teljesítménytúra rövidebb távja a Gaja-szurdok leglátványosabb részét fedezi fel.
Hazánk egyik utolsó, természetesnek megmaradt erdejét járjuk be: a bedőlt fákkal teli, buja aljnövényzetű, sziklafalakkal határolt Burok-völgyet. A ...
A Keleti-Bakony domborzatát a hegyközi medencék, az egységes Tési-fennsík, valamint egyéb, enyhén hullámos felszínű fennsíkok határozzák meg.
A Gaja patak és a száraz fennsíki tájak váltakozása határozza meg a Kéktúra e szakaszát. A Bakony változatos keleti részén két szurdokot és két ...
A vadregényes Keleti-Bakonyban teszünk egy földtani érdekességeket felfűző túrát az egykori bányászmúlt hagyatékától a barlangokon keresztül a ...
A Bakonykúti és Bodajk közötti etap jellegzetesen bakonyi részletekkel „búcsúztatja” a hegységet. Az egész Dunántúl legváltozatosabb Kéktúra ...
A Tési-fennsíkról induló körtúránkon a leszivárgó víz útját követjük, és a térségben különösen fontos őselemek (víz, levegő, föld) energiáit ...
A tési teljesítménytúra rövidebb távja a Gaja-szurdok leglátványosabb részét fedezi fel.
Felhasználói kérdések