MTSZ
Turista Magazin
TuristaShop
TEKA-kártya
Kéktúra
Galyatető Turistacentrum
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Burok-völgy
-
/ A Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Burok-völgyFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Taplógombák a Burok-völgy egy kidőlt fájánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgy egyik szurdokszerű mellékágaFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Medvehagyma-tenger a Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Orvosi tüdőfű a Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Medvehagyma-tenger a Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgy szikláiFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Szúette fa a Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgy szikláiFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgyFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Hóvirágok a Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A vadregényes Burok-völgyFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgyFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgy vadonjábanFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Szikla a Burok-völgy oldalábanFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Burok-völgyFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
A Burok-völgy hosszú szurdoka a Bakony egyik legkülönlegesebb rengetegét rejti: az erdőrezervátumban semmilyen erdészeti kezelés nem történik, a tájképet kizárólag a természet erői alakítják. Alján kalandos, de nehezen járható turistaút fut végig.
A Bakony néhány magasabb hegycsoportját, sasbércét leszámítva lankásan hullámzó táj. Kevés olyan nehezen megközelíthető, éles formakincsű vidéke van, mint a vadregényes Burok-völgy - pláne a hegység keleti részének. Emiatt a fakitermelés kisebb részben érintette a völgyet, mint a környező erdőket. A meredek falak, a merész sziklaformációk megnehezítették a szurdok erdőrengetegének kivágását és elszállítását, mígnem a legutóbbi évszázadban komoly védelmet kapott a terület.
Éppen ezért ma nehezen áthatolható, különleges őserdőt találunk a Burok-völgyben. A terület az Erdőrezervátum Program részét képezi: ennek célja az erdők természetes működésének megismerése azáltal, hogy az ökológiai folyamatokba nem avatkozik be az ember, és nem is veszi át azok szerepét. Drasztikus különbségeket fedezhetünk fel, ha a látottakat a kezelt erdőkhöz hasonlítjuk: körülöttünk különböző fajú és korú fák kavalkádja, köztük félbetört egyedek csonkja, a völgyaljon pedig kidőlt fatörzsek mohos maradéka hever. Néhol szinte folytogatóan sűrű a növényzet, a kidőlt törzsek kihívássá teszik az előrehaladást. A sziklagyeptől a szurdokerdőkig különböző társulások lakják a kanyont. Természetes kalandpályán járunk, melyet a völgyoldalban felbukkanó dolomitsziklák vadítanak tovább. A kőzet karsztosodik, ezért a szurdok oldalában közel 20 kisebb barlangüreg tátong.
A szurdok hűs mikroklímája olyan növényfajokat is őriz, melyek a legutolsó jégkorszak idején terjedtek el a Kárpát-medencében. A napjainkban is tartó felmelegedéstől azonban burokként védte meg őket az árnyas völgy hűs, nyirkos levegője. Patak csak hóolvadás vagy kitartó, nagy esőzések után csörgedezik az egyébként száraz völgytalpon.
A Burok-völgy létrejöttének pontos mikéntje vitatott, de minden bizonnyal tektonikus eredetű. A kiemelkedő Tési-fennsík peremén egy folyó bevágódásával, az alapkőzetet lassan fűrészelő, mélyítő munkájával keletkezett. A helyenként 50-80 méter mélységet elérő szurdok fő ága kb. 10 km hosszú, 1995 óta védett terület. Korábban az Országos Kéktúra benne futott, azonban a nehéz járhatóság és a természet védelme érdekében ma már a fölső perem közelében halad. Lent a P jelzésű turistautat követhetjük. Ahol ez (a nyugati végen) kikanyarodik a szurdokból, ott az utolsó kilométereket a P+ jelzésen tehetjük meg.
Nyitvatartás
Egész évben szabadon látogatható. A szurdokban helyenként igen nehéz a haladás, sűrű aljnövényzet és sok keresztben heverő fatörzs akadályozza az előrejutást.
Árak:
Ingyenes.
Tömegközlekedéssel
- A Bakonykúti, Szabadság utca buszmegállót Székesfehérvár és Várpalota felől érjük el busszal.
- Az Isztimér, tűzoltószertár buszmegállóba Székesfehérvár és Mór felől érkeznek járatok.
- A Tési elágazás buszmegállóba Várpalotáról és Szápárról indulnak járatok.
Megközelítés
- Bakonykútiból a K+ jelzés vezet a leggyorsabban a szurdokhoz (3,1 km, 47 m szintemelkedés).
- Isztimérből a szurdok déli bejáratát a P jelzésen közelíthetjük meg (4,3 km, 40 m szintemelkedés). Ez a jelzés végig is kalauzol a völgyön.
- A szurdok végén elhagyjuk a völgyet, majd később a K jelzésen balra fordulva Tésre juthatunk (a szurdok elejétől ez 13,2 km, 271 m szintemelkedés).
- A völgy végén másik esetben a P+ jelzésről a K+ jelre térve Várpalotára juthatunk (a szurdok elejétől számítva 15,2 km, 191 m szintemelkedés).
- A Tési elágazás megállóból az előre, jobbra induló K jelzésen kezdjük meg a szurdok megközelítését. Erről váltsunk jobbra, a P jelű turistaútra! Ezen érjük el a szurdok kezdetét (6,4 km).
- A túlvégen a K+ jelzés vezet el Bakonykútiba (3,1 km, 34 m szintemelkedés).
- A szurdok másik végén a P jelzés vezet ki Isztimérre (4,3 km, 82 m szintemelkedés).
Parkolás
- Bakonykútiból nyugat felé kihajtva egy aszfaltos út mentén hagyhatjuk az autót vagy a kis faluközpontból kiágazó Szabadság utca végén.
- A völgyet a nyugati oldaláról közelítve Csőszpusztán érdemes hagyni autónkat. A főutca mentén találunk parkolóhelyeket.
Koordináták
Tulajdonságok
- 2 Közeli túrák
- 2 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
értékelések száma
Még nem szólt hozzá eddig senki.
A többiek fényképei