MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Természetvédelmi terület
· Bakonyvidék
· 228 m
-
A Burok-völgybenFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Kevés olyan nehezen megközelíthető, éles formavilágú vidéke van a Bakonynak, mint a vadregényes Burok-völgy – pláne a hegység keleti részén. Emiatt a fakitermelés kisebb részben érintette a völgyet, mint a környező erdőket: a meredek falak és éles sziklaformációk megnehezítették a szurdok erdőrengetegének kivágását és elszállítását, mígnem a legutóbbi évszázadban komoly védelmet kapott a terület.
Éppen ezért ma nehezen áthatolható „őserdőt” találunk a Burok-völgyben. Az erdőrezervátum létrehozása folyamatban van: az Erdőrezervátum Program célja az erdők természetes működésének megismerése azáltal, hogy az ökológiai folyamatokba nem avatkozik be az ember, és nem is veszi át azok szerepét. Drasztikus különbségeket fedezhetünk fel, ha a látottakat a kezelt erdőkhöz hasonlítjuk: körülöttünk különböző fajú és korú fák kavalkádja, köztük félbetört egyedek csonkja áll, a völgyaljon pedig kidőlt fatörzsek mohos maradéka hever. Néhol szinte fojtogatóan sűrű a növényzet, a kidőlt törzsek pedig kihívássá teszik az előrehaladást. A sziklagyeptől a szurdokerdőkig különböző társulások lakják a kanyont. Természetes kalandpályán járunk, melyet a völgyoldalban felbukkanó dolomitsziklák vadítanak tovább. A kőzet karsztosodik, ezért a szurdok oldalában közel 20 kisebb barlangüreg tátong.
Burokba zárt mélység
A szurdok hűs mikroklímája olyan növényfajokat is őriz, melyek a legutolsó jégkorszak idején terjedtek el a Kárpát-medencében. A napjainkban is tartó felmelegedéstől azonban burokként védte meg őket az árnyas völgy hűs, nyirkos levegője. Patak csak hóolvadás vagy kitartó, nagy esőzések után csörgedezik az egyébként száraz völgytalpon.
A Burok-völgy létrejöttének pontos mikéntje vitatott, de minden bizonnyal tektonikus eredetű. A kiemelkedő Tési-fennsík peremén egy folyó bevágódásával, annak az alapkőzetet lassan fűrészelő, mélyítő munkájával keletkezhetett. A helyenként 50-80 m mélységet elérő szurdok fő ága kb. 10 km hosszú, 1995 óta védett terület. Korábban az Országos Kéktúra benne vezetett, azonban a nehéz járhatóság és a természet védelme érdekében ma már a fölső perem közelében halad. Lent a P jelzésű turistautat (a Közép-dunántúli Piros Túra útvonalát) követhetjük. Ahol ez (a nyugati végen) kikanyarodik a szurdokból, ott az utolsó kilométereket a P+ jelzésen tehetjük meg.
Nyitvatartás
Egész évben szabadon látogatható. A szurdokban helyenként igen nehéz a haladás, sűrű aljnövényzet és sok keresztben heverő fatörzs akadályozza az előrejutást.
Árak:
Ingyenes.
Tömegközlekedéssel
- A Bakonykúti, Szabadság utca buszmegállót Székesfehérvár és Várpalota felől érjük el busszal.
- Az Isztimér, tűzoltószertár buszmegállóba Székesfehérvár és Mór felől érkeznek járatok.
- A Tési elágazás buszmegállóba Várpalotáról és Szápárról indulnak járatok.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Bakonykútiból a K+ jelzés vezet a leggyorsabban a szurdokhoz (3,1 km, 47 m szintemelkedés).
- Isztimérből a szurdok déli bejáratát a P jelzésen közelíthetjük meg (4,3 km, 40 m szintemelkedés). Ez a jelzés végig is kalauzol a völgyön.
- A szurdok végén elhagyhatjuk a völgyet, majd később a K jelzésen balra fordulva Tésre juthatunk (a szurdok elejétől ez 13,2 km, 271 m szintemelkedés).
- A völgy végén másik esetben a P+ jelzésről a K+ jelre térve Várpalotára juthatunk (a szurdok elejétől számítva 15,2 km, 191 m szintemelkedés).
- A Tési elágazás megállóból az előre, jobbra induló K jelzésen kezdhetjük meg a szurdok megközelítését. Erről váltsunk jobbra, a P jelű turistaútra! Ezen érjük el a szurdok kezdetét (6,4 km).
- A túlvégen a K+ jelzés vezet el Bakonykútiba (3,1 km, 34 m szintemelkedés).
- A szurdok másik végén a P jelzés vezet ki Isztimérre (4,3 km, 82 m szintemelkedés).
Parkolás
- Bakonykútiból nyugat felé kihajtva egy aszfaltos út mentén vagy a kis faluközpontból kiágazó Szabadság utca végén hagyhatjuk az autót.
- A völgyet a nyugati végétől közelítve Csőszpusztán érdemes hagyni autónkat.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Hazánk egyik utolsó, természetesnek megmaradt erdejét járjuk be: a bedőlt fákkal teli, buja aljnövényzetű, sziklafalakkal határolt Burok-völgyet. A ...
A Keleti-Bakony domborzatát a hegyközi medencék, az egységes Tési-fennsík, valamint egyéb, enyhén hullámos felszínű fennsíkok határozzák meg.
A Gaja patak és a száraz fennsíki tájak váltakozása határozza meg a Kéktúra e szakaszát. A Bakony változatos keleti részén két szurdokot és két ...
A Bakonykúti és Bodajk közötti etap jellegzetesen bakonyi részletekkel „búcsúztatja” a hegységet. Az egész Dunántúl legváltozatosabb Kéktúra ...
Népszerű és hangulatos, könnyen bejárható körséta patakparti ösvényeken, a tájba horpadó szurdokerdőben és a felette húzódó fennsíkperemen, ...
A vadregényes Keleti-Bakonyban teszünk egy földtani érdekességeket felfűző túrát az egykori bányászmúlt hagyatékától a barlangokon keresztül a ...
Hazánk egyik utolsó, természetesnek megmaradt erdejét járjuk be: a bedőlt fákkal teli, buja aljnövényzetű, sziklafalakkal határolt Burok-völgyet. A ...
A Keleti-Bakony domborzatát a hegyközi medencék, az egységes Tési-fennsík, valamint egyéb, enyhén hullámos felszínű fennsíkok határozzák meg.
A Gaja patak és a száraz fennsíki tájak váltakozása határozza meg a Kéktúra e szakaszát. A Bakony változatos keleti részén két szurdokot és két ...
A Bakonykúti és Bodajk közötti etap jellegzetesen bakonyi részletekkel „búcsúztatja” a hegységet. Az egész Dunántúl legváltozatosabb Kéktúra ...
Népszerű és hangulatos, könnyen bejárható körséta patakparti ösvényeken, a tájba horpadó szurdokerdőben és a felette húzódó fennsíkperemen, ...
A vadregényes Keleti-Bakonyban teszünk egy földtani érdekességeket felfűző túrát az egykori bányászmúlt hagyatékától a barlangokon keresztül a ...
Felhasználói kérdések