Kalandozás a Tési-fennsík peremén
Az I. világháború után az ország drasztikus zsugorodásával az új határokon belül kezdtek fokozott kutatást az ásványi nyersanyagok feltárására. A közeli széntelepek ismeretében meg is találták a Bakony északi előterének üledékében azt a barnakőszéntelepet, amit fél évszázadig termeltek ki itt, Kisgyón környezetében. A helyszín hamar felvirágzott: vasutat kapott a völgy a hatékony szállítás végett, a kommunista időkben pedig bányásztelepülés is létesült a Dültfás-patak völgyében, ahonnan a közeli bányaközpontba jártak a vájárok, míg gyermekeik az erdei környezetben kialakított iskolában tanultak. Egy bányász közösség alakult ki majdnem a semmiből itt, a Tési-fennsík peremén, melynek nyomait még ma is felfedezhetjük.
Ötven év alatt 10 millió tonna szenet bányásztak ki szinte megszakítás nélkül. A II. világháborúban is csak addig szüneteltek a munkálatok, míg a front átvonult 1945 márciusában, de amint továbbállt a Vörös Hadsereg, az épen maradt tárnákban elindították a termelést a székesfehérvári kórház szükségletének ellátására. A hatvanas években kimerülő szénvagyon miatt azonban 1972-ben az utolsó bánya is bezárt. Ezután hamar elnéptelenedett a település, az ép házakat a természetjáró egyesületek alakították át kulcsosházakká. Megalakult a kisgyóni Természetbarát telep, ahonnan a közeli erdőkbe, a Tési-fennsíkra és a hegység legérintetlenebb és leglátványosabb szurdokvölgyébe, a Burok-völgybe lehetett kirándulni. A természet szinte mindent visszafoglalt, amit egykor az ember átalakított: mára az elbontott épületek helyét buja vegetáció fedi. A sűrű erdő mélyén még találunk beomlott tárnabejáratokat, amik emlékeztetnek a mozgalmas időkre.
A bányák bezárásával egy időben egy másik föld alatti élet kezdett kibontakozni a közelben. A mészkőfennsík tetején a székesfehérvári lelkes természetjárók a budai barlangokban felbuzdulva elkezdték módszeresen feltárni a Tési-fennsík karsztos formáit. 1962-ben megalakult az Alba Regia Barlangkutató Csoport, akik az első évtized próbálkozásai után komoly áttörést értek el több víznyelő vagy karsztos mélyedés kibontásával.
Megtalálták a sokáig a hazai barlangok sorában bronzéremmel büszkélkedő, legmélyebb dunántúli járatrendszert, az egyesületről elnevezett Alba Regia-barlangot. A réteglapok mentén ferdén a mélybe hatoló járatok azonban magas széndioxid-koncentrációval rendelkeznek, így igazán embert próbáló volt a feltárás. Ennek ellenére több mint 3,5 kilométernyi járatot fedeztek fel a töbör alatt.
Emellett komolyan kutatták és térképezték a Tési-fennsík többi felszín alatti formáját, így több száz karsztos üreg megtalálásával olyan kuriózumokat tártak fel, mint a 133 méter mély, függőleges járatokkal rendelkező Csengő-zsomboly. A 19. században már a helyiek észlelték a különös természeti képződmények jelenlétét, ugyanis egy földrengés után feneketlen mélységek nyíltak a szántókkal barázdált fennsíkon. Az így keletkezett Ördög-lik mellett aztán fel is tárult a hegységben kuriózumnak számító aknabarlang, de még számos egyéb karsztformát rejt a jól oldódó mészkőplató.
A szerző tippje
- A kisgyóni Természetbarát telepen meg tudunk szállni az egykori bányászházakból átalakított kulcsosházak valamelyikében a visszavadult erdőszéli környezetben. Innen indul körtúránk, így van időnk jobban felfedezni a területet.
- A P és a K jelzés találkozása mellett, az erdei szentély felett található a tűzköves-árki védett geológiai feltárás, ahol láthatjuk a jura időszak egészének üledéksorát. A jellegzetes, rétegzett kőzet gyönyörű, csavart vázú ammonitesz maradványokkal van teli - a feltárás kőzetpadjai egyébként is látványosak a sűrű erdő mélyén. Megéri a rövid kitérőt akár a túra elején a K jelzés becsatlakozásánál (innen egyszerűbb) vagy az erdei szentélytől pár száz méterre felfele a K jelzésen, majd egy rövid leágazással a KΩ jelen.
- Érdemes rászánni egy napot a hegység legvadregényesebb szurdokára, a Burok-völgyre, ami Kisgyónból is elérhető, sőt akár összeköthető az itt ismertetett túrával is.
Úttípusok
Biztonsági előírások
- Vízvételi lehetőség nincs a hegységben, úgyhogy vigyünk magunkkal elegendő folyadékot!
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- Kisgyónból a K jelzésén haladunk az erdei szentélyig.
- A K▲ jelzésre váltunk a Kígyós-völgyben a Német-földek felé.
- A P jelzésre térünk a Hárs-hegyen keresztül a Hamuház irányába.
- Rövid leágazással megnézzük az Alba Regia-barlang bejáratát és törbreit a KΩ jelzésen.
- Visszatérünk a P jelzésre, és a Hamuházig követjük.
- A Hamuház alatt északra pár száz méteres kitérőt teszünk a KL jelzésen a Csiklingvárhoz.
- A Hamuháztól ismét a K jelzést követjük a Tűzköves-völgyön keresztül a dózerútig.
- A védett geológiai feltáráshoz a KΩ jelzésen jutunk egy kis kitérővel.
- A P jelzésen érkezünk vissza Kisgyónba a Szalmaváron át.
A túráról részletesen:
Az egykori bányászmúlt emlékei
Utunkat a kisgyónbányai Természetbarát telepről indítjuk az egykori bányászlakásoktól. A 20. század derekán a völgyben talált komoly szénvagyon kitermelésére bányászközösséget telepítettek a kiszélesedő Dültfás-völgyben. Az egykori bányákhoz vezető aszfaltcsíkon indulunk felfedezőutunkra a K jelzésen. Hamarosan elérkezünk a hajdani bányaközponthoz, ahol a buszállomás, az iskola és a kisvasúti átrakó, illetve a bányászati igazgatási és öltözőépületek voltak. Mára mindezt elbontották, egyedül a terepviszonyokból következtethetünk az épületek helyére, illetve a Kisgyónbánya felirat néhány rozsdaette betűje látszik a tér bejáratánál lévő táblán. A ligetes tér szélén egy igéző tekintetű szobor maradt vissza az egykori bányászoktól, ami a II. világháborúban ideológiai alapon elhurcolt és feltehetően kivégzett bányászoknak állít emléket. Tapintható légkört teremt ez a leláncolt felsőtestű, mégis dölyfös tekintetű, bazaltból kifaragott bányászalak a mára már elvadult téren az egykori bányászmúlt emlékeként.
A liget túloldalán már murvás úton lépkedünk az egyre sűrűsödő erdőben. Az alacsony, 250 méter körüli térszín ellenére öreg bükkök kísérnek a völgyben. Ez a Bakony sajátossága: az északi oldalakban már viszonylag kis tengerszint feletti magasságban megjelenik a bükk a Duna völgyén érkező atlanti légtömegek következtében. Ha szemfülesek vagyunk, felfedezhetünk pár oldalvölgyet, ahol az egykori tárnák beomlott bejáratát találjuk a sűrű erdőben. Egy letűnt civilizáció nyomaira emlékeztetnek az erdőben felsejlő betontámaszok, mintha egy történelem előtti kultúra nyomait látnánk a sűrű vegetáció alatt.
A völgy végénél egy öbölbe érünk, ahol a lapos térszínen padok előtt magasodó fakereszt áll, a bányászok erdei szentélye. Áhítattal teli a hely; a bányászok munka előtt itt imádkoztak a Teremtő kegyeiért, őrangyaluk segítségéért. A bányászmúltú településeken a régi világban hangsúlyos volt az istenhit, mivel rendkívül veszélyes körülmények között töltötték mindennapjaikat a föld alatt. A sűrű erdő lombjainak boltíve alatt álló, sötét feszület mára már idilli környezetben emlékeztet minket a szénporral verejtékes múltra.
A Bakony erdőségében
Az erdei szentély után a K▲ jelzéssel az erdőgazdálkodás nyomait magán viselő tájon haladunk. Bár sűrű bükkösök váltakoznak már letermelt vagy újrasarjadó erdőkkel, valahogy mégis sűrűn látjuk az emberi kéz nyomát. A Bakony erdeit csak kevés helyen védi természetvédelmi oltalom, ez a hegység egy erdő- és vadgazdálkodási terület, ahol az elsődleges szempont a javak kihasználása. Sajnos ezt intenzíven látni főként itt a Bakony peremén.
Pedig a felfelé kanyargó Kígyós-völgy mentén öreg fákkal és buja növényzettel teli erdőn haladunk keresztül, megkezdődik túránk szintemelkedése is. A kacskaringósan kígyózó völgy szélét követi az ösvény, ami az irtások után a bevágás felső részénél újra öreg erdőben a Károly-lak dupla épületéhez ér. Találunk itt egy öreg, mesterien megmunkált, faragott verandás, patinás gerendaházat és egy modern kor igényeit is kielégítő, újonnan épített kőházat. Az erdei szállásként működő Károly-lakot, amit járművel kissé körülményes megközelíteni, a területet kezelő erdészettől tudjuk kibérelni.
A völgy felső részénél leágazunk az egyenesen haladó útról, a K▲ jelzésről, és jobbra, a P jelzést követve vágunk át a Német-földeken a Hárs-hegy teteje felé. Ezzel a rövid és lankás emelkedővel gyakorlatilag fel is kapaszkodunk a Tési-fennsíkra. Túránk csekély szintemelkedését a Hárs-hegy tetején letudjuk.
A mészkőfennsík természetes bejárata
A P jelzés keresztez a hegy túloldalán egy dózerutat, majd a fiatalos erdőben egy elágazáshoz ér. Rövid kitérőt teszünk a KΩ jelzésen. A tekervényesen kacskaringó ösvényen pár perces sétával meglátogatjuk a Bakony legtekintélyesebb barlangját. Habár jelenleg leszorult a dobogóról, igen nagy, 200 méter mélységgel és több mint 3,5 kilométernyi járattal rendelkezik az Alba Regia-barlang. Az üreget csak képzett barlangászok kíséretében járhatjuk be, hiszen szűk járatrendszerrel és magas széndioxid-koncentrációval rendelkezik itt a föld alatti világ. Ennek ellenére a felszíni formák is látványosak: töbrökkel, mély kráterekkel szabdalt a mészkőfennsík, köztük sziklás felszín domborodik ki. Járjuk körbe jobban a területet, és fedezzük fel a Bakonyban ritkán látott karsztos jelenségeket!
A környék egyébként meglepően sok karsztos formával rendelkezik, A Tési-fennsík keleti részén rengeteg egykori víznyelőt és felharapózó járatot találunk. A közelben fut a Burok-völgy is, melynek felső szakasza a sziklás oldalalakban megbújó számos barlangi járatot rejt. A Téssel szomszédos Csősz-pusztán áll a helyi barlangászok kutatóháza, ahol az Alba Regia Barlangkutató Egyesület székel, élükön Pipi bácsival. Az 1960-as évektől kutatják a fennsíkot szép eredményekkel: a Dunántúl legjelentősebb barlangjait sikerült felfedezni ezen a környékhez képest kiemelt helyzetű, lapos mészkővidéken.
Vissza a fennsík letörésére
A karsztjelenségek után visszatérünk a P jelzésre, amelyen továbbindulva északnyugat felé hamarosan kiérkezünk a Hamuházhoz. Az országban több hasonló nevű erdei kőkunyhót találunk. A 18. században hazánk egyik legjelentősebb exportcikke a hamuzsír volt. A kiterjedt erdőségek faanyagát felemésztve, a tiszta fahamut kilúgozva és kifőzve kálium-karbonátot állítottak elő ezekben az épületekben, melyet a szappan és üveggyártás alapanyagaként használtak. Az itteni hamuház faszerkezetes téglaépülete jól mutatja a Bakonyban évszázadokon keresztül meghatározó német kultúrát, hiszen ez az építkezési mód a német vidékeken jellemző.
A Hamuháztól teszünk egy rövid kitérőt a Csiklingvárhoz a KL jelzésen. Észak felé a dózerútról ágazik le az ösvény, ami egy vízmosás mellett szabályos alakú, árokkal körbevett dombhoz vezet. Falakat már alig találunk, csak az északi oldalon látszik egy habarccsal összefogott kőrakás, de a jellegzetes forma megmutatja az egykori erődítést. Eredetéről, funkciójáról nem sokat tudunk, bár feltehetően a Bakonyban vadászó nemesek, királyok vadászkastélya állhatott itt, ahogy azt a közeli Királyszállás név is sejteti.
A Hamuházhoz visszatérve a K jelzésen indulunk tovább kelet felé, ahol eleinte a dózerúton, majd a balra leágazó Tűzköves-völgyön hagyjuk el a fennsíkot. A völgy öreg bükkökkel szegélyezett árka egyre mélyebbre vág, amit a turistaút csak felülről szemlél. Mégis érdemes meglátogatni az alsó részét a KΩ jelzésen, ugyanis egy látványos és védett geológiai feltárás található benne.
A bányászattal összefüggésben bukkantak rá a szakemberek a sziklás bevágásra, amikor a térség geológiai felépítését kutatták. Kibontva a talaj alatt rejtőző kőzeteket megtalálták az egész jura időszakot képviselő, Európa-szerte ritkaságnak számító üledéksort. Ez a laikus számára inkább azért érdekes, mert a jura üledékei számos ősállattal, főként ammoniteszekkel maradtak fenn. Több mint 100 ammonitafajt írtak le innen, közülük több tucatot először a világon, amelyekből mi is felfedezhetünk néhányat a kiálló sziklákon. A geológiai feltáráshoz egy kisebb kitérővel jutunk el útvonalunktól. Ahol a K jelzés eléri a dózerutat, menjünk tovább a K jelzésen, majd szűk száz méteren belül az árokba lekanyarodó ösvényen vezet a helyszínre.
Ha itt továbbmennénk a K jelzésen, a már meglátogatott erdei szentélynél lyukadnánk ki, de érdemesebb a dózerút kanyarjától a P jelzésen folytatni az ereszkedést. Egy hosszabb szakaszon a Szalmavár oldalára kapaszkodunk majd, egy irtáson a kanyarokat levágva elhagyjuk az erdőgazdasági utat. Hamarosan visszaérkezünk Kisgyónbányára, túránk kiindulópontjára.
Tipp
Tömegközlekedéssel
- Távolsági busszal a Bakonycsernye, Kisgyóni elágazás nevű megállóig utazhatunk.
Megközelítés
- A buszmegállóból déli irányba indulva 2,5 km sétával jutunk a K◼ jelzésen a túra kiindulópontjához.
Parkolás
- A kisgyóni Természetbarát telepnél az út mellett bárhol tudunk parkolni a túra kiindulópontjához közel.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
A régióról szóló kiadványok:
Felszerelés
- Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.
Statisztika
- 2 Útpontok
- 2 Útpontok
Kérdések és válaszok
Értékelések
A közösség fényképei