Kalandozás a Tési-fennsík peremén

Itiner:

• Kisgyónból a K jelzésén haladunk az erdei szentélyig.
• A K▲ jelzésre váltunk a Kígyós-völgyben a Német-földek felé.
• A P jelzésre térünk a Hárs-hegyen keresztül a Hamuház irányába.
• Rövid leágazással megnézzük az Alba Regia-barlang bejáratát és törbreit a KΩ jelzésen.
• Visszatérünk a P jelzésre, és a Hamuházig követjük.
• A Hamuház alatt északra pár száz méteres kitérőt teszünk a KL jelzésen a Csikling-várhoz.
• A Hamuháztól ismét a K jelzést követjük a Tűzköves-völgyön keresztül a dózerútig.
• A védett geológiai feltáráshoz a KΩ jelzésen jutunk egy kis kitérővel.
• A P jelzésen érkezünk vissza Kisgyónba a Szalmaváron át.

A túráról részletesen:

Az egykori bányászmúlt emlékei

Utunkat a kisgyóni Természetbarát telepről indítjuk az egykori bányászlakásoktól. A 20. század derekán a völgyben talált komoly szénvagyon kitermelésére bányászközösséget telepítettek a kiszélesedő Dültfás-völgyben. Az egykori bányákhoz vezető aszfaltcsíkon indulunk felfedezőutunkra a K jelzésen. Hamarosan elérkezünk az egykori bányaközponthoz, ahol a buszállomás, az iskola és a kisvasúti átrakó, illetve a bányászati igazgatási és öltözőépületek voltak. Mára mindezt elbontották, egyedül a terepviszonyokból következtethetünk az épületek helyére, illetve a Kisgyónbánya felirat néhány elrozsdállt betűje látszik a tér bejáratánál lévő táblán. A ligetes tér szélén egy igéző tekintetű szobor maradt vissza az egykori bányászoktól, ami a II. világháborúban ideológiai alapon elhurcolt és feltehetően kivégzett bányászoknak állít emléket. Tapintható légkört teremt ez a leláncolt felsőtestű, mégis dölyfös tekintetű, bazaltból kifaragott bányászalak a mára már elvadult téren az egykori bányászmúlt emlékeként.

A liget túloldalán már murvás úton lépkedünk az egyre sűrűsödő erdőben. Az alacsony, 250 méter körüli térszín ellenére öreg bükkök kísérnek a völgyben. Ez a Bakony sajátossága: az északi oldalakban már viszonylag alacsony magasságban megjelenik a bükk a Duna völgyén érkező atlanti klíma hatásaként. Ha szemfülesek vagyunk, felfedezhetünk pár oldalvölgyet, ahol az egykori tárnák beomlott bejáratát találjuk a sűrű erdőben. Egy letűnt civilizáció nyomaira emlékeztetnek az erdőben felsejlő betontámaszok, mintha egy történelem előtti kultúra nyomait látnánk a sűrű vegetáció alatt.

A völgy végénél egy öbölbe érünk, ahol a lapos térszínen padok előtt magasodó fakereszt áll, a bányászok erdei szentélye. Áhítattal teli a hely; a bányászok munka előtt itt imádkoztak a Teremtő kegyeiért, őrangyaluk segítségéért. A bányászmúltú településeken a régi világban hangsúlyos volt az istenhit, mivel rendkívül veszélyes körülmények között töltötték mindennapjaikat a föld alatt. A sűrű erdő lombjainak boltíve alatt álló, sötét feszület mára már idilli környezetben emlékeztet minket a szénporral verejtékes múltra.

A Bakony erdőségében

Az erdei szentély után a K▲ jelzéssel az erdőgazdálkodás nyomait magán viselő tájon haladunk. Bár sűrű bükkösök váltakoznak már letermelt vagy újrasarjadó erdőkkel, valahogy mégis sűrűn látjuk az emberi kéz nyomát. A Bakony erdeit csak kevés helyen védi természetvédelmi oltalom, ez a hegység egy erdő- és vadgazdálkodási terület, ahol az elsődleges szempont a javak kihasználása. Sajnos ezt intenzíven látni főként itt a Bakony peremén.

Pedig a felfelé kanyargó Kígyós-völgy mentén öreg fákkal és buja növényzettel teli erdőn haladunk keresztül, megkezdődik túránk szintemelkedése is. A kacskaringósan kígyózó völgy szélét követi az ösvény, ami az irtások után a bevágás felső részénél újra öreg erdőben a Károly-lak dupla épületéhez ér. Találunk itt egy öreg, mesterien megmunkált, faragott verandás, patinás gerendaházat és egy modern kor igényeit is kielégítő újonnan épített kőházat. Az erdei szállásként működő Károly-lakot, amit járművel kissé körülményes megközelíteni, a területet kezelő erdészettől tudjuk kibérelni.

A völgy felső részénél leágazunk az egyenesen haladó útról, a K▲ jelzésről, és jobbra, a P jelzést követve vágunk át a Német-földeken a Hárs-hegy teteje felé. Ezzel a rövid és lankás emelkedővel gyakorlatilag fel is kapaszkodunk a Tési-fennsíkra. Túránk csekély szintemelkedését a Hárs-hegy tetején letudjuk.

A mészkőfennsík természetes bejárata 

A P jelzés keresztez a hegy túloldalán egy dózerutat, majd a fiatalos erdőben egy elágazáshoz ér. Rövid kitérőt teszünk a KΩ jelzésen. A tekervényesen kacskaringó ösvényen pár perces sétával meglátogatjuk a Bakony legtekintélyesebb barlangját. Habár jelenleg leszorult a dobogóról, igen nagy, 200 méter mélységgel és több mint 3,5 kilométernyi járattal rendelkezik az Alba Regia-barlang. Az üreget csak képzett barlangászok kíséretében járhatjuk be, hiszen szűk járatrendszerrel és magas széndioxid-koncentrációval rendelkezik itt a föld alatti világ. Ennek ellenére a felszíni formák is látványosak, ugyanis a kioldott mészkőtömeg hatására töbrökkel, mély kráterekkel szabdalt a mészkőfennsík. A töbrök között sziklás felszín domborodik ki. Járjuk körbe jobban a területet, és fedezzük fel a Bakonyban ritkán látott karsztos jelenségeket!

A környék egyébként meglepően sok karsztos formával rendelkezik, A Tési-fennsík keleti részén rengeteg egykori víznyelőt és felharapózó járatot találunk. A közelben fut a Burok-völgy is, melynek felső szakasza a sziklás oldalalakban megbújó számos barlangi járatot rejt. A Téssel szomszédos Csősz-pusztán áll a helyi barlangászok kutatóháza, ahol az Alba Regia Barlangkutató Egyesület székel, élükön Pipi bácsival. A 60-as évektől kutatják a fennsíkot szép eredményekkel: a Dunántúl legjelentősebb barlangjait sikerült felfedezni ezen a környékhez képest kiemelt helyzetű, lapos mészkővidéken.

Vissza a fennsík letörésére

A karsztjelenségek után visszatérünk a P jelzéshez, melyen továbbindulva északnyugat felé hamarosan kiérkezünk a Hamuházhoz. Az országban több hasonló nevű erdei kőkunyhót találunk. A 18. században hazánk egyik legjelentősebb exportcikke volt a hamuzsír. A kiterjedt erdőségek faanyagát felemésztve, a tiszta fahamut kilúgozva és kifőzve kálium-karbonátot állítottak elő ezekben az épületekben, melyet a szappan és üveggyártás alapanyagaként használtak. Az itteni hamuház faszerkezetes téglaépülete jól mutatja a Bakonyban évszázadokon keresztül meghatározó német kultúrát, hiszen ez az építkezési mód a német vidékeken jellemző.

A Hamuháztól teszünk egy rövid kitérőt a Csikling-várhoz a KL jelzésen. Észak felé a dózerútról ágazik le az ösvény, ami egy vízmosás mellett szabályos alakú, árokkal körbevett dombhoz vezet. Falakat már alig találunk, csak az északi oldalon látszik egy habarccsal összefogott kőrakás, de a jellegzetes forma megmutatja az egykori erődítést. Eredetéről, funkciójáról nem sokat tudunk, bár feltehetően a Bakonyban vadászó nemesek, királyok vadászkastélya állhatott itt, ahogy azt a közeli Királyszállás név is sejteti.

A Hamuházhoz visszatérve a K jelzésen indulunk tovább kelet felé, ahol eleinte a dózerúton, majd a balra leágazó Tűzköves-völgyön hagyjuk el a fennsíkot. A völgy öreg bükkökkel szegélyezett árka egyre mélyebbre vág, amit a turistaút csak felülről szemlél. Mégis érdemes meglátogatni az alsó részét a KΩ jelzésen, ugyanis egy látványos és védett geológiai feltárás található benne.

A bányászattal összefüggésben bukkantak rá a szakemberek a sziklás bevágásra, amikor a térség geológiai felépítését kutatták. Kibontva a talaj alatt rejtőző kőzeteket megtalálták az egész jura időszakot képviselő, Európa-szerte ritkaságnak számító üledéksort. Ez a laikus számára inkább azért érdekes, mert a jura üledékei számos ősállattal, főként ammoniteszekkel maradtak fenn. Több mint 100 ammonitafajt írtak innen le, közülük több tucatot először a világon, melyekből mi is felfedezhetünk párat a kiálló sziklákon. A geológiai feltáráshoz egy kisebb kitérővel jutunk el útvonalunktól. Ahol a K jelzés eléri a dózerutat, menjünk tovább a K jelzésen, majd szűk száz méteren belül az árokba lekanyarodó örvényen vezet a helyszínre.

Ha itt továbbmennénk a K jelzésen, a már meglátogatott erdei szentélynél lyukadnánk ki, de érdemesebb a dózerút kanyarjától a P jelzésen folytatni az ereszkedést. Egy hosszabb szakaszon a Szalmavár oldalára kapaszkodunk majd, egy irtáson a kanyarokat levágva elhagyjuk  az erdőgazdasági utat. Hamarosan visszaérkezünk Kisgyónra, túránk kiindulópontjára.