A Tokaji-hegység egyik legszebb panorámája nyílik az Árpád-kor óta elhagyott, csak alapjaiban fennmaradt Pusztavár romjából. A Komlóska feletti hegytető a hegység központi részére és a Tolcsva patak völgyére, valamint a Bodrogközre nyit feledhetetlen körpanorámát.
Kilátás a hegység centrumára
A hegytetőről tökéletesen belátjuk a Tokaji-hegység központi csúcsait és az alattunk kanyarodó völgyben ülő Komlóska házait. A Kárpátaljáról származó ruszinok a több évszázada alapított falut a hegyvidéki gazdálkodáshoz szükséges teraszos kaszálókkal, legelőkkel vették körbe, a lankásabb hegyszoknyákon pedig rétek nyújtóznak az erdős csúcsok alatt. Az ellenkező oldalon jól kivehető a szőlőkkel befuttatott Tokaj-hegyaljai borvidék: a Tolcsva völgyében szőlősorokkal barázdált lankásabb lejtők hullámoznak. A délkeleti látóhatárt a Tokaji-hegy uralja, lábánál az Alföld síkja, a Bodrog ártere terpeszkedik a hegyvidék koszorúzta síkságot kitöltve. A csúcsok kavalkádjából csak pár jellegzetesebb formát lehet felismerni: a Tolcsva patak völgyén túl a legmagasabb erdős kupola az erdőhorváti Szokolya, amely 611 méterével a hegység déli részének egyik meghatározó csúcsa.
Röviden használt vár hosszú utóélettel
Komlóska felett, a Fekete-hegy északi nyúlványán trónol az Árpád-kor után emelt, Solymos váraként jegyzett erősség. A 426 méter magas Pusztavár-tetőt, e jellegzetes vulkáni kúpot az Egres-patak és a csúcs déli oldalán eredő patak erősen megfaragta, így meredek, köves, sziklás lejtővel zuhan alá. Hegyek közötti, eldugott helyzete és sziklás, meredek oldalai stratégiailag remek helyszínné emelik a hegyet, amire a Tolcsva nemzetség, a terület urai építtettek erődítést az Árpád-korban. Két közeli hegytetőt, a Vég-hegy kúpját és a Fekete-hegy déli nyúlványát is Vár-hegynek nevezik, ami feltehetően a Tolcsva patak völgyét őrző, Solymos várához kötődő megfigyelőpontokra utal.
Bár első írásos említése a 14. század végéről származik, feltehetően még a század elején építették, majd alig száz évvel utána felhagyták. A 14. század végén, a 15. század elején már romként említik, azaz a középkor derekától pusztul, elhagyatott; neve is ezért lett Pusztavár. A vulkáni eredetű kúp tetejéről jól ellenőrizhető a tágabb térség, mára pedig a kilátásban áll a helyszín vonzereje. A vár leromlása ellenére a bő 100 méter hosszú és 30-40 méter szélességű erődítés 1,5 méter vastag alapfalai jól láthatóak. A rom ovális alakban elnyújtott területének két végén 4,5 és 5 méter átmérőjű őrtorony alapjai látszanak, a két kiváló őrpontról rendkívüli kilátásban gyönyörködhetünk.
A vulkanizmus emlékei
A Pusztavár környezete, a Fekete-hegy csoportja a Tolcsva-Gönc vulkanotektonikai vonalat követő, andezit anyagú vulkanizmus déli elvégződése. A hegycsoportot a szakirodalomban baskói andezitként ismert kőzet építi fel, ami a hegység jelentős részének anyagát, a legmagasabb hegycsúcsokat alkotja.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Komlóska, községi kút megállóhelynél érdemes leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállótól kövessük a PT jelzést, majd az ahhoz csatlakozó PL jelzést, ami fölvezet a várba (2,6 km, 238 m szintemelkedés).
Parkolás
- Az autót a Polgármesteri Hivatal, esetleg a posta mellett érdemes leparkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Rövid kirándulással vesszük be a Pusztavárként ismert egykori Solymos várát a ruszin faluból, Komlóskáról. A kevesek által ismert, rendkívül ...
A Tokaji-hegység jelentős részét felfűző Rákóczi-túra bevezető szakasza a Bodrog partjáról vezet a közeli hegyoldalakra, majd Komlóska medencéjébe ...
Remek hangulatú körtúra Komlóska és Újhuta között a falvak egykori kaszálórétjein át. A nyári idény elején mezei, hegyvidéki virágok özöne festi ...
Túránk a Rákóczi-túra középső szakaszát járja be: a Tokaj-Hegyalja pereméről, a Tolcsva patak völgyéből a központi erdőséget keresztezve vezet az ...
Kellemes, hangulatos sétát tartogat a Középhuta feletti hegyoldalon kanyargó tanösvény, amely mentén érdekes és igényes ismertetőtáblákon ...
Sólyom-bérc, Kerek-kő és Nagy-Péter-mennykő: a Zemplén három legszebb látványpontja egy túrában.
A Tokaji-hegység látnivalókban legtöményebb része a Háromhutától északra eső gerincszakasz. A két legszebb és legnépszerűbb kilátóhely, a Sólyom ...
Túránk a Sárospatak körüli erdőket járja végig, betekintést engedve a megyer-hegyi malomkőbánya meredek falakkal tátongó torkába. A tölgyesek és ...
Rövid kirándulással vesszük be a Pusztavárként ismert egykori Solymos várát a ruszin faluból, Komlóskáról. A kevesek által ismert, rendkívül ...
A Tokaji-hegység jelentős részét felfűző Rákóczi-túra bevezető szakasza a Bodrog partjáról vezet a közeli hegyoldalakra, majd Komlóska medencéjébe ...
Remek hangulatú körtúra Komlóska és Újhuta között a falvak egykori kaszálórétjein át. A nyári idény elején mezei, hegyvidéki virágok özöne festi ...
Túránk a Rákóczi-túra középső szakaszát járja be: a Tokaj-Hegyalja pereméről, a Tolcsva patak völgyéből a központi erdőséget keresztezve vezet az ...
Kellemes, hangulatos sétát tartogat a Középhuta feletti hegyoldalon kanyargó tanösvény, amely mentén érdekes és igényes ismertetőtáblákon ...
Sólyom-bérc, Kerek-kő és Nagy-Péter-mennykő: a Zemplén három legszebb látványpontja egy túrában.
A Tokaji-hegység látnivalókban legtöményebb része a Háromhutától északra eső gerincszakasz. A két legszebb és legnépszerűbb kilátóhely, a Sólyom ...
Túránk a Sárospatak körüli erdőket járja végig, betekintést engedve a megyer-hegyi malomkőbánya meredek falakkal tátongó torkába. A tölgyesek és ...

Felhasználói kérdések