MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Tó
· Mecsek
· 155 m
-
A Kovácsszénájai-tó parti ösvényénFénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
A Mecsek bő karsztfakadásainak egyikéből, a Vízfő-forrásból táplálkozó orfűi tórendszer az 1960-as évek óta létezik. Elsősorban idegenforgalmi célból hozták létre, ám a tófüzér alsó két tagja, a Herman Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó a természet és a horgászok birodalma, a fürdőzés vagy bármilyen egyéb szabadidős tevékenység tiltott rajtuk.
A festői környezetben fodrozódó Kovácsszénájai-tó a völgy elkanyarodó, szűk szakaszát tölti ki, három partját a lefutó domboldal erdősége keretezi, a völgyzárógátnál pedig nádas susog a szélben (itt a vízmélység eléri a 6 métert). Ugyanitt kapott helyet a horgászati célra fenntartott csónakkölcsönző és a halőrház is. A tó déli partján futó, hangulatos ösvény mentén fedett pihenőhelyek sorakoznak, az északi oldal csapása nehezebben járható. A mindössze félméteres vízmélységű keleti tóvégen vadregényes égerláp terül el, rajta fahíd vezet át. Épp az ilyen helyeket kedveli például a vidra, amely a tóra hajló fák girbegurba gyökerei közé vackol, és odúja a víz felé is rendelkezhet kijárattal. Szinte mindent elfogyaszt, így például hazánk egyetlen őshonos teknősfaját, az itt gyakori mocsári teknőst is. A vízben sok a ponty és a keszeg, de csuka is előfordul.
A Kovácsszénájai-tó északi végéhez közel hajdanán malom forgott a patakon, ám ennek maradványait 1970-ben bekebelezte a felduzzasztott víztömeg – a kert fenyőfáinak csonkjai a szóbeszéd szerint még a közelmúltban is a tükör fölé értek. A tó kialakítására azért volt szükség, mert a Pécsi-tóba zúduló, esetleges árvizeket felfogni hivatott Herman Ottó-tavat elkészülte után (állítólag szép fekvése miatt) inkább rezervátummá alakították - így a Kovácsszénájai-tó léphetett a helyébe, átvállalva szomszédja biztonsági funkcióját.
Túrázók számára főként a déli parton futó, néhol egészen festői látványokat nyitó erdei ösvény végigjárása lehet érdekes program. A Kovácsszénájai-tó vonzereje elsősorban félreeső, békés mivoltában rejlik, hiszen az orfűi idegenforgalom itt már szinte egyáltalán nem érezteti hatását. A fürdőzésre vágyók helyett azoknak ajánljuk a tó felkeresését, akik néhány órát békakuruttyolástól hangos, természetes, tavi környezetben sétálnának vagy pihennének.
A tó gátja alatt található, domboldalra épült Kovácsszénájának kevesebb mint 100 lakosa van, így turisztikai szolgáltatásokra (étteremre, büfére stb.) nem számíthatunk a területén, de vendégházak éppúgy működnek a faluban, ahogy galéria is.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Kovácsszénája, forduló buszmegállótól kereshetjük fel a tavat a legegyszerűbben.
- Orfű felől az Orfű (Tekeres), forduló buszmegállóból érdemes a tóhoz sétálni.
- A Magyarhertelend, Kossuth utca buszmegálló felől is felkereshetjük a tavat.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Kovácsszénájáról a S◼ jelzés vezet a tóhoz (40 m a buszfordulótól).
- Tekeresről a S+ jelzést kell követnünk a Herman Ottó-tó gátjához, amiről balra fordul a Kovácsszénájai-tó partjára vezető, jelzetlen ösvény (2 km, 14 m szintemelkedés).
- Magyarhertelendről a S+ jelzés vezet a Herman Ottó-tó gátjára, amiről balra fordul a Kovácsszénájai-tó partjára vezető, jelzetlen ösvény (4,2 km, 149 m szintemelkedés).
Parkolás
- Autóval a tó melletti csónakkölcsönzőig hajthatunk, ahol parkolót alakítottak ki.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Nagyrészt jelzetlen utakat követő túránk a Mecsek északi lejtőinek karsztvizekből duzzasztott tavait tárja fel. Abaliget víztükre után az orfűi ...
A Nyugati-Mecsek szelíd erdővidékét átszelni változatos élmény. Dombsági magasságok és sziklás, hegységi letörések színesítik a kulcsosházakkal is ...
Hosszú túránkon két elnéptelenedett település nyomába eredünk: felkeressük a ma üdülőfaluként működő festői Kánt és Goricát. Ezek a települések a ...
Az Orfűtől délre elterülő hátak erdőségei olyan sűrűségben rejtegetik a terület történelmének szilánkjait, mint a közeli tavak iszapja a kagylókat.
Különös kultúrtörténeti izgalmakat rejt Hetvehelynél, a Mecsek és a Zselic határán a Sás-patak Mecsekbe nyúló völgye. Túránkat egy ritkán járt, ...
A Jakab-hegy oldalában húzódó sziklaalakzatokat Babás-szerköveknek hívják, melyet a víz és a szél évmilliós munkával alakított ki. A szerkövek ...
Vízi sziklaformáktól tündöklő karsztbirodalmat rejtenek a Mecsek középső szakaszának lejtői. A kicsiny zúgóktól hatalmas mésztufalépcsőkön át ...
Nagyrészt jelzetlen utakat követő túránk a Mecsek északi lejtőinek karsztvizekből duzzasztott tavait tárja fel. Abaliget víztükre után az orfűi ...
A Nyugati-Mecsek szelíd erdővidékét átszelni változatos élmény. Dombsági magasságok és sziklás, hegységi letörések színesítik a kulcsosházakkal is ...
Hosszú túránkon két elnéptelenedett település nyomába eredünk: felkeressük a ma üdülőfaluként működő festői Kánt és Goricát. Ezek a települések a ...
Az Orfűtől délre elterülő hátak erdőségei olyan sűrűségben rejtegetik a terület történelmének szilánkjait, mint a közeli tavak iszapja a kagylókat.
Különös kultúrtörténeti izgalmakat rejt Hetvehelynél, a Mecsek és a Zselic határán a Sás-patak Mecsekbe nyúló völgye. Túránkat egy ritkán járt, ...
A Jakab-hegy oldalában húzódó sziklaalakzatokat Babás-szerköveknek hívják, melyet a víz és a szél évmilliós munkával alakított ki. A szerkövek ...
Vízi sziklaformáktól tündöklő karsztbirodalmat rejtenek a Mecsek középső szakaszának lejtői. A kicsiny zúgóktól hatalmas mésztufalépcsőkön át ...
Felhasználói kérdések