Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Karsztvizek igézetében a Mecsek lankáin

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Mecsek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Csónakkölcsönző a Kovácsszénájai-tó gátjánál
    / Csónakkölcsönző a Kovácsszénájai-tó gátjánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Tubes csúcsosodik
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tekeres történelmi hangulatú utcája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Abaliget fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízi élet a Pécsi-tavon, háttérben a Tubes
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenés a déli hőségben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mecsekszéli látvány
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kovácsszénájai-tó vidrát rejtő öble
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feszület az egyik kereszteződésben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Herman Ottó-tó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Abaliget a Mecsek ölelésében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pécsi-tó teljes hosszában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kovácsszénája
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feszületek sokasága rejtőzik a dűlők közt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Betakarítás a Mecsek lábánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pihenőhelyek egyike a Kovácsszénájai-tó partján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Változatlan hasznosítású fás legelő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Kovácsszénájai-tavon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Abaligeti idill
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a löszös lankákon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő szegélyezte Herman Ottó-tó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tómenti sétány
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dombháti dűlőutakon vezet a túra nagy része
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Abaliget horgásztava
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Templom Abaligeten
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lent megcsillan a Pécsi-tó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 12 10 8 6 4 2 km Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum Beppe Vendégház
Nagyrészt jelzetlen utakat követő túránk a Mecsek északi lejtőinek alján kilépő karsztvizekből duzzasztott tavakat tárja fel. Abaliget víztükre után az orfűi tórendszer ismert és mellőzöttebb tagjait is meglátogatjuk; strandtól a fülledt égerlápig fedezzük fel ezt az ember által teremtett természeti édenkertet.
nyitva
könnyű
Hossz 13,2 km
3:50 óra
308 m
308 m

Dél-Magyarország népszerű idegenforgalmi célpontja, Orfű a Mecsek vízbőségének köszönheti ismertségét - akárcsak szomszédja, Abaliget. A hegység északi lejtőit felépítő mészkőtakarók mélyén komoly méretű barlangjáratok húzódnak, a kőzettömeg gyomrában mozgó karsztvíz pedig a lejtők alján lép a felszínre. A Vízfő-forrás mögötti üregben víztározót is létesítettek, hogy a tekintélyes, de szeszélyes hozamot kiegyensúlyozzák, így pedig sikerült stabilan ellátni az 1960-as években felduzzasztott orfűi tavakat. Az országos turisztikai célpontnak szánt terület mellett, eggyel arrébb, a cseppköves barlangjáról jól ismert Abaligeten már néhány évvel korábban létrehozták a jóval kisebb tavakat - a cél ez esetben a falu regionális idegenforgalmi szerepének megalapozása volt.

Míg Abaliget tavas parkja múzeummal és barlangi túrákkal csábít, az orfűi tórendszer sokkal komplexebb kínálatot nyújt: a négyelemű tófüzér a fürdőzés, horgászat és a hajós sportok centruma. A jól ismert Orfűi- és Pécsi-tó mellett igazi kis természeti ékköveket is rejt az elkeskenyedő völgy, hiszen a Herman Ottó- és a Kovácsszénájai-tó strand és stégek helyett víztükörre omló lombokat és békés parti idillt kínál.

Túránk a két tórendszer közti dombokon áthágva mutatja be ezt az egykor németek lakta, sajátos atmoszférájú tájat. Az útvonalat elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretik a vízparti, egyben erdei vándorlást.

A szerző tippje

  • A túra nagyobb része jelzetlen utakon megy, ezért ajánlott a Természetjáró app használata és az útvonal letöltése.
  • A kirándulás részeként mindenképpen érdemes meglátogatni az Abaligeti-barlangot, mely vezetett túrán ismerhető meg. Mellette található a Denevérmúzeum is, ezt is ajánlott felkeresni.
  • Érdemes Orfűn kiélvezni a tópartot, és több napot eltölteni a település valamelyik részén.
  • Beleférhet a túrába a kovácsszénájai Fotógaléria meglátogatása is, melynek tárlata folyamatosan változik.
  • A túra a Pécsi-tótól (a strand mellől) vagy Tekeresről, esetleg Kovácsszénájáról indulva is bejárható.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-09-20
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
268 m
Legalacsonyabb pont
156 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum
Denevér Vendégház

Hasznos linkek és ötletek

  • Az Abaligeti-barlang és a Denevérmúzeum látogatásáról itt lehet információkat szerezni.

Kezdés

Abaliget, barlang buszmegálló (209 m)
Koordináták:
DD
46.137780, 18.115414
DMS
46°08'16.0"N 18°06'55.5"E
UTM
34T 277198 5113401
w3w 
///porfelhő.harsány.szarvas

Végpont

Abaliget, barlang buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Abaligeten a K jelzést követjük a horgásztó mentén egészen a focipályáig.
  • A focipálya mellett jobbra térünk egy sétányra, mely a Faluházhoz vezet.
  • Szemközt, a Petőfi Sándor utcán gyalogolunk az első sarokig.
  • Balra térünk a Várhegy utcára, és a templom után, a temető előtt jobbra térünk egy dűlőútra.
  • A hegytető előtt, egy kapunál balra fordulunk.
  • A kerítés vége előtt jobbra váltunk egy lefelé tartó dűlőútra, amit a Pécsi-tó strandjáig követünk.
  • A strandtól a S+ jelzést követjük (balra) a Herman Ottó-tó gátjáig.
  • A gátról balra térünk (a tó előtt) egy ösvényre, ami a Kovácsszénájai-tó partján vezet végig.
  • Csatlakozunk a S◼ jelzésbe, ami Kovácsszénájára kalauzol.
  • A faluban balra térünk a Sugár útra, amiről a Fotógaléria előtt jobbra váltunk a Fő utcára.
  • A faluszéli dűlőúton balra, fölfelé indulunk, ezt követjük egészen a dombtetőre.
  • Az üdülőket megpillantva jobbra váltunk az erdőszéli, majd erdei keréknyomra.
  • Amikor egy kaszálóra érkezünk, arról balra térünk egy vadlesnél.
  • A vadles lábánál jobbra fordulunk a villanypásztor menti dűlőútra.
  • A tábla sarkánál balra tartunk, lefelé, és az erdőn át jutunk vissza Abaligetre.
  • A Bem utcáról az Abaligetet átszelő útra térünk (balra), és a Tópart utcáig azon is maradunk.
  • A Tópart utcára fordulunk, majd arról a tavak előtt balra.
  • A sétány elvezet az Abaligeti-barlang bejáratáig.
  • A barlangtól jobbra, a Kéktúra K jelzésén érkezünk vissza a kiindulópontra.

A túra részletes leírása

Karsztvízzel bélelt mélyedések között

A buszmegállótól a K jelzésen kezdünk gyalogolni a barlangnak háttal. Jobbunkon a horgászati célokat szolgáló tó terül el parkos környezetben, vizét a balrangból kilépő, 1959-ben felduzzasztott karsztvíz biztosítja. Egy büfé után fák árnyékában sétálunk a parton, melynek végénél keresztezünk egy utat, és elérjük a focipályát. Mellette, jobb felé elhagyjuk a jelzést, és kiépített sétányon folytatjuk a túrát a falu házai közé. Abaliget egyébként a névadó nemzetség által, a 11. században alapított falu (a barlangban pedig már az ősember is tanyát vert), melyet a törökdúlás után, a 18. században német és magyar telepesek népesítettek be újra. A takaros főutcát nem sokáig nézegethetjük (egyelőre), mert átkelünk rajta, és a szemközti utcán gyalogolunk tovább. Erről rögvest letérünk balra, és határozott emelkedéssel érjük el a 18. század végi római katolikus templomot.

Innen a temető felé sétálunk, és amikor elérünk egy szántót, a jobbra kiágazó dűlőútra váltunk. A sírkertet eltakarják a fák, jobbunkon viszont egyre több tárul föl a Mecsek széles ívekkel hullámzó, dombsági lábából. Egy gabonatábla fölött visszapillanthatunk a mind távolabb és lejjebb felbukkanó abaligeti háztetőkre és templomtoronyra. A környékbeli tájhasználatra jellemző, hogy a falubeliek a lösz fedte hátakon alakították ki földjeiket, míg a lejtőket elsősorban fás legelők, a déli oldalakat szőlők és gyümölcsösök foglalták el. Baktatás közben kiszúrhatjuk a Tubes rádiótornyait, valamint karcsú kilátóját is. Elhagyunk egy feszületet (ezek régebben általában a dűlőutak kereszteződéseit jelezték, és a tájékozódásban segédkeztek), a keréknyomot betoncsíkok váltják fel, és balra fordulunk. Élénken hullámzó dombsági táj köríti a Mecseket, ennek zugaiba leshetünk be a villanypásztor mellett kanyargó útról.

Az orfűi tórendszer partjain

Még mielőtt a tábla sarkához érnénk, egy nagyobb elágazásban jobbra térünk, és egy erdőfoltot átszelve fás legelőre jutunk. Jobbra, a nyári árnyékban marhák pihennek, mögöttük megcsillan a Pécsi-tó tükre. Újabb erdei szakasz végén, a strand büféépületénél érkezünk meg a legnagyobb orfűi tó partjára. Mielőtt Tekeresre kanyarodnánk a S+ jelzéssel, a gátról végigmérhetjük a völgy (és Baranya megye) legnagyobb vízfelületét, a Mecsek hátai alá ékelődött Pécsi-tavat. Az 1960-as években duzzasztották fel, nagyrészt a Vízfő-forrás táplálja, és az árvízvédelmi és sportolási célok mellett elsősorban turisztikai szerepe jelentős. Partján néhány strand is helyet kapott, ám a tóba néhány méter hosszan benyúló, százával sorakozó stégek sokasága egyedülálló. Állapotuk és megjelenésük nagyon változó, nagy részük pedig a szocializmus évtizedeinek hagyatékaként sajnos magántulajdon, sokuk le is van zárva. Így a látogatóknak marad a parton futó séta- és autóút, a tó közelségét nem mindenhol lehet kiélvezni.

Túránk a S+ jelzést követve hosszában tárja fel a különleges faluképű Tekerest, mely ma már közigazgatásilag Orfű része. A historikus megjelenésű, 19. század végén épült, sok helyen pajtával és istállóval ellátott földszintes házak kissé városias (és meglepően egységes) külsőt kölcsönöznek a piciny településnek – lakóik kizárólag svábok voltak, akiket a II. világháború után telepítettek ki (a helyükre felvidéki magyarok érkeztek). A tekeregve csurgó patakjáról elnevezett falut hamar hátrahagyjuk, aminek túlvégén esőbeállókkal ellátott, árnyas erdei út vár ránk. Jobbra lent kibukkan a Herman Ottó-tó tükre, érdemes lesétálni hozzá. A nádassal és erdővel szegélyezett, hosszúkás víztömeg hal- és madárrezervátum, amelybe duzzasztásakor állítólag az összes magyarországi (tavi) halfajból telepítettek, sokuk máig megtalálható benne – de számos madárritkaság és vidra is lakja a tó környezetét.

Az ösvény az egyre jobban záródó lombok alatt elkanyarodik a víztől, és a jelzés egy elágazásnál jobbra invitál (továbbra is maradunk a S+ jeleken). A gátról, még mielőtt kereszteznénk azt, egy alig észrevehető, sűrűbe vágó csapáson balra kanyarodunk, és ezzel megérkezünk a Kovácsszénájai-tó partjára. A szűk csapás mellett kisebb medencékre szakadó, buja vizes élőhelyet kínáló égerláp tárul fel, rajta híd ível át. Épp az ilyen helyeket kedveli például a vidra, mely a tóra hajló fák girbegurba gyökerei közé vackol, és odúja a víz felé is rendelkezhet kijárattal. Szinte mindent elfogyaszt, így például hazánk egyetlen őshonos teknősfaját, az itt gyakori mocsári teknőst is. A Kovácsszénájai-tó északi végéhez közel hajdanán malom forgott a patakon, ám ennek maradványait 1970-ben bekebelezte a felduzzasztott víztömeg – a kert fenyőfáinak csonkjai a szóbeszéd szerint még a közelmúltban is a tükör fölé értek. Ahogy a fedett horgászpihenőkkel felszerelt parton gyalogolunk, láthatjuk, hogy a tóig nyújtózó erdő kidőlt fatörzsei több helyen is kiállnak a mederből – a fürdőzés már csak ezért sem lehetséges, a horgászat viszont az idilli környezetnek köszönhetően kifejezetten népszerű.

Szlalom az üdülők között

A csónakkölcsönzőnél, a tó parkosított szegletében érünk aszfaltútra, ahol rátérünk a S◼ jelzésre. Ez vezet be a völgyoldalra felkúszó Kovácsszénájára. A falu legszebb része a (jelzetlen) Sugár úton fölfelé kanyarodva tárul fel, amikor arról a Fő utcára váltva érkezünk meg a Fotógaléria elé. A feltűnően szép település már majdnem elnéptelenedett, ám az utóbbi 1-2 évtizedben egyre többen vásároltak itt üdülőt. Minthogy Orfű és környéke az 1990-es évektől népszerű volt a holland és német turisták körében, ők is felfedezték maguknak a félreeső falut, és többen közülük le is telepedtek itt. Kovácsszénája máig magán őrzi a halmazos szerkezet jegyeit, melynek rendszertelensége girbegurba utcákat eredményezett.

A Fő utca végén szántó mellé érkezünk, és dűlőúton kaptatunk az erdőig – visszatekintve még rápillanthatunk az alacsonyan hullámzó dombhalmokra. Egy éles balkanyart rövidesen jobbos követ, és néhány kisebb kaszálót elhagyva tetőpontra jutunk – szemben a Mecsek magasabb része, lent a Pécsi-tó kék tükre látszik. Itt, a tisztás sarkánál jobbra, az erdő mellé kell szegődnünk, és a panorámát élvező nyaralók mögött, fák árnyékában kanyargó földutat követni. Felhagyott és használt házikók közelében, később villanypásztor mellett haladunk előre hosszú percekig egy sekély vályúban. Fenyőkkel tűzdelt kaszálónál hajlik jobbra a göröngyös erdei út, amely újabb nyílt területre kalauzol. Ennek bal széléhez tapadva az erdősáv megszakadásáig sétálunk, ahol balra térve, vadászles mellett érkezünk ki a korábban már látott mezőgazdasági táblák mellé. Jobbra, lefelé követjük a villanypásztort a következő elágazásig (a feszületet szinte elrejti egy fa lombja), ahol már balkanyart veszünk. Végül a fák alól bukkanunk ki Abaliget házai közé, az utca kisvártatva a főútba torkollik. Rajta balra hosszú baktatás veszi kezdetét a rendezett Kossuth utcát követve. Keresztezzük korábbi nyomunkat, majd a Tópart utcán jobbra fordulunk a tavak meglátogatásához.

A kilométeres borhűtő

Perceken belül elérjük a csónakázótavat, melynek partján balra, a strand mellett sétány vezet el a települést híressé tevő természeti képződményhez: az Abaligeti-barlang bejárata a fogadóépület mögött, a sziklafal aljában látható. A Mecsek leghosszabb járatrendszere meghaladja az 1,7 km-t, amiből közel 0,5 km látogatható a nagyközönség számára. A bejárat helyén egykor csak a kilépő patak mellett helyet foglaló üreg tátongott, melyben a falu plébánosa hűtötte borait – ezért Pap likaként ismerték. Aztán a 18. században egy molnár kis csapatával a malmot hajtó barlangi vízfolyás szeszélyeinek nyomába eredve hatolt be először a járatba, ezzel felfedezve a barlangot. Az üregrendszert a mészkőbe szivárgó, és az oldó, illetve hordalékával véső csapadékvíz (a Katya-patak) alakította ki, a 19. századtól pedig a mind kíváncsibb ember is egyre nagyobb beavatkozásokat végzett. Az idegenforgalom már ekkor megjelent a barlangban (ezt jelzi az is, hogy egy 1900. évi párizsi kiadványban a világ 100 csodája között szerepelt), de a szervezett turizmus az 1950-es években történt kiépítést követően indult meg. Bár cseppkövekben nem kifejezetten gazdag, mégis cseppkőbarlangként híresült el, miközben levegője is gyógyhatású – ráadásul fontos búvóhelye denevéreknek és több más állatfajnak.

A barlangkijárattól a K jelzésen tovább sétálva, a balunkon látható épület ma a Denevérmúzeum, ami korábban egyébként turistaházként működött. Néhány méterrel előrébb, a parkolónál zárul a kör, amivel túránk véget ér.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az Abaliget, barlang buszmegállótól indul a túra, és ott is végződik.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegállóban, a parkolónál van.

Parkolás

  • Az Abaligeti-barlang közelében nagy parkolót alakítottak ki.

Koordináták

DD
46.137780, 18.115414
DMS
46°08'16.0"N 18°06'55.5"E
UTM
34T 277198 5113401
w3w 
///porfelhő.harsány.szarvas
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
13,2 km
Időtartam
3:50 óra
Szintemelkedés
308 m
Szintcsökkenés
308 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp