A Babás-szerkövek vörös szikláinál

Itiner

• Hetvehely vasúti megállójától a délkeleti irányba induló P◼ jelzésén kezdjük túránkat.
• A Jakab-hegy nyugati oldalában jelet váltunk és a P▲ jelzésén felkapaszkodunk a Babás-szerkövekhez.
• Végül jelünket követve leereszkedünk Patacsra, túránk végállomásához.

A túra részletes leírása

Bányaaknák hátán

A vonatról leszállva megpillantjuk a P◼ jelzését, melyet követve a vasúti híd alatt balra fordulunk. Az országútról mintegy száz méter után balra letérünk, és az erdészeti aszfaltúton egy majorság épületei mellett már a Sás-völgyben haladunk. Rövidesen elmegyünk az egykori „Cigánytelep emlékmű” mellett, majd jobbra egy tábla csalogat minket a közelben csordogáló Cigány-forráshoz, ahol megtölthetjük kulacsainkat. Tovább indulva üde rétek mentén, erdők között vezet utunk a Sás-völgyi-patak árkában. Elmegyünk az Erdő Háza erdei iskola mellett, ahol érdemes felfedezni a 2016-ban elkészült lombkorona-tanösvény faépítményét. A festői réten álló erdei iskolától számos körtúra-útvonal indul a környező vidék felfedezésére.

Jelzésünk hosszan vezet minket a völgyben, majd két kilométernyi gyaloglás után az erdőbe térünk, és igen meredeken indulunk neki a hegyoldalnak. A vadregényes erdőből másfél kilométer után országúthoz érünk, melyen jobbra fordulunk. Néhány percnyi gyaloglást követően az egykori uránbánya IV-es légaknájához, és a közelében álló Petőczpuszta kis haranglábjához érkezünk. A permi vörös homokkőben elkülönült lencsékben felhalmozódott uránérc alacsony koncentrációban volt jelen, ennek ellenére az '50-es évektől a 2000-es évek elejéig tartott a kitermelés. A közeli Petőcz-akna 1100 méternél is mélyebbre nyúlt (700 méteres mélységben bányavasút kanyargott), a legmélyebb járatokban a kőzet hőmérséklete az 53°C fokot is elérte.

Továbbindulva 200 méter után országutak elágazásához érünk, ahol keresztez a Bükkösdről az Éger-völgy felé tartó P jelzés. Mi az aszfaltot déli irányba elhagyva ismét az erdőben folytatjuk utunkat. A hangulatos erdei környezetben folyamatosan emelkedő csapáson vöröses homokkőképződmények jelzik, hogy már a Jakab-hegy nyugati részén járunk. A nyeregbe érve elhagyjuk a P◼ Kővágószőlősre igyekvő jelzését, és a P▲ balra ívelő jelére térve a hegyoldalban kígyózó ösvényt követjük.

A Babás-szerkövek

Mintegy 800 méteres gyaloglás után a Jakab-hegy délnyugati sziklás lejtőjére lépünk, ahol ösvényünkről csak néhány lépést kell letérni, hogy a Jubileumi-kereszthez elsétáljunk. A következő néhány száz méteren a Babás-szerkövek impozáns szikláihoz kalandozhatunk el. A sziklavonulat szerköveiről és a Jubileumi kereszttől pompás kilátás nyílik a Dráva-síkra, és a lábunk előtt elterülő Kővágószőlős házaira. A sziklákra kilépve legyünk óvatosak, mert alattunk félelmetes mélység tátong - már lényegében a babás szerköveket hordozó sziklaháton vagyunk. A keresztet 1934-ben „Megváltásunk 1900 éves jubileuma emlékére" állították.

Valamivel előrébb lekerekített, „fejnehéz" sziklaformák meredeznek a felszínen. A kőgombák kavicsos anyagát meleg, száraz éghajlaton hirtelen, nagy esőzések során kialakult időszakos vízfolyások szállították le az akkori domborzat alacsonyabb területeire, a partszegélyre. Ezt az osztályozatlan hordalékot kovasavas oldatok cementálták konglomerátummá, majd miközben a kevésbé ellenálló szomszédos kőzetek lepusztultak, a sziklák kimagasodtak környezetükből. A későbbiekben a szél koptató, a víz csiszoló munkája, illetve a fagyaprózódás formálta őket: a keményebb részek terebélyesebbek, a puhábbak az erózió hatására  gyorsabban vékonyodtak, így született a mai, látványos formavilág. A kis platókról nagyszerű kilátás nyílik a Dráva síkja felé, a Villányi-hegységre, és tiszta időben a horvátországi Papuk hosszú lánca is feltűnik.

A monda szerint élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen bántalmazták, végül elzavarták, ezért a koldus ekkor megátkozta őket: „Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni”. Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában sorakozva.

Panorámás szintösvényen

Az utolsó vörös homokkő alakzatot magunk mögött tudva az északnak induló K+ jelzésén egy rövid, de igen meredek kitérőt tehetünk a közeli Sasfészek felhagyott kőfejtőjéhez, melynek kézzel-lábbal megmászható tetejéről ismét feltárul a panoráma. Nekilendülve rövidesen keresztezi utunkat a K▲ Cserkútra tartó jelzése, majd a hegyoldalban kígyózó vadregényes ösvényen követjük kalauzunkat. Ezen a szakaszon több helyen kidőlt fák törzsén mászunk keresztül, vagy kúszunk át alattuk. Izgalmas kalandunkat a Jakab-hegy déli oldalában kanyargó „Panoráma út” ösvényén folytatjuk. Az ösvény nagyjából tartja a szintvonalat, egy darabon hangulatos fenyőerdőben halad némely pontokról igen szép kilátással.

Két kilométernyi tekergés után találkozunk a Jakab-hegyről az Éger-völgy felé igyekvő Z jelzéssel. Mi az útelágazástól jobbra megyünk tovább, és a Bika-domb hangulatos tölgyesében igen meredeken araszolunk lefelé. Egy nagy, balos hurkot leírva betérünk a Süle-völgybe, mely levezet minket Patacsra. Pécs külvárosában lelünk rá a Szent Márton-templomra, melynek közelében - Benczúr Gyula utca - találjuk a helyi járatok buszmegállóját.