Pusztamarót

A Nagy-Gerecse magasabb és a környező hegyek alacsonyabb lejtői között tágas tisztások szétterülő sorozata Pusztamarót. Esőbeálló, padok, asztalok nyújtanak itt turistakomfortot, működik az egykori úttörőtáborból kialakított Sólyomfészek, és szezonálisan nyitva tartó büfét is találunk itt. Kiváló hely arra, hogy továbbhaladásunk előtt pihenjünk, felfrissítsük magunkat, és megismerkedjünk a helyszínnel.

A gyümölcsöstől az üdülőkig

A középkorban kicsiny község települt Pusztamarótra, a templomosok kolostort, az esztergomi érsek vadászkastélyt építtetett. A török időkben minden elpusztult, de a hely később hegyi pusztaként újult meg. Vadászterületi, erdőgazdasági, majd gyümölcstermesztési (alma, szilva) központként működött, fénykorában iskolát, boltot is eltartott, és itt volt a süttői kisvasút egyik végállomása. 

Az 1940-ben kiadott Gerecse útikalauz még 76 lakosról ír, azonban az 1980-as évekre Pusztamarót elnéptelenedett. Amikor a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat forgatócsoportja 1979 kora őszén ide érkezett, már csak 8 fős lakosságot említettek. A gazdaság jelentős változásokon ment keresztül, amikor központi utasításra megszüntették a vasúti kapcsolatot, holott az ekkorra már régóta a helyi táj és tér szerves, alapvető részét képezte. Pusztamarót dolgos hétköznapjaira a temető, valamint a megmaradt épületek emlékeztetnek. Szerencsére azért nem tűnt el teljesen, és napjainkra üdülőhellyé alakult.

Az emlékhely

A régi temető melletti míves, szimbólumokkal teli történelmi emlékhely – a fertőhomoki Kovács György szobrászművész alkotása – az 1526. szeptember 13-15-i tragikus eseményeknek állít mementót. A mohácsi csatavesztést követően szekértáborban sáncolta el magát a környékbeli lakosság és a sok menekült a törökök elől, akik megostromolták a tábort. Háromnapos véres, kegyetlen harc bontakozott ki. Győzelmük után az oszmánok a túlélők egy részét lemészárolták, források szerint kb. 20 ezer ember veszett oda, sokan pedig rabszíjon végezték. 

A templomromra emlékeztető, süttői mészkőből készült emlékmű pillérei az áldozatok előtt fejet hajtó utódokat szimbolizálják, rajtuk a csata néhány mozzanata látható.

A gyászos csata egyik név szerint is ismert résztvevője Dobozi Mihály volt. A legenda szerint a vitéz feleségével, Farmos Ilonával lóháton menekült az elbukott ütközetből, a dupla teher miatt azonban egyre csökkent az előnyük az üldözőik előtt. Ekkor az asszony kérlelni kezdte férjét, hogy ölje meg őt, és mentse magát, hiszen egyedül elvágtázhat. Mikor már csaknem beérték őket, Ilona a földre ugrott. Dobozi nem akarta, hogy neje a törökök kezére kerüljön, ezért lesújtott rá kardjával, azután pedig utolsó leheletéig küzdve hősként esett el. Dobozi Mihály nevét közterületek, emléktáblák őrzik, valamint képzőművészeti alkotásokon, irodalmi művekben is megörökítették. A tragikus eseményekre a közeli Emberölőnek hívott erdőrész emlékeztet.

Nyitvatartás

hétfő	00:00–24:00
kedd	00:00–24:00
szerda	00:00–24:00
csütörtök	00:00–24:00
péntek	00:00–24:00
szombat	00:00–24:00
vasárnap	00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes