Jósvafői-fennsík (Gergés-lápa)

A fennsík

Ahogy a Jósvafői-fennsík valamely pontjáról körbenézünk, nehéz elhinni, hogy tényleg fennsíkon vagyunk. Körös-körül erdős hegyoldalak magasodnak, lényegében medencében állunk. Azonban a tágas tisztás így is kiemelt helyzetű, amit akkor tapasztalhatunk, ha Jósvafő felől közelítjük meg a területet. A látvány páratlan, és alighanem ez a legszebb karsztfennsíki rét hazánkban: a töbrök tucatjaival lyuggatott, hullámzó térszínen nincs erdőtakaró, a fölé peremként emelkedő hegyek háborítatlan, tarvágásoktól mentes rengetege nagyragadozók otthona. A töbrök hullámai mellett a hucul ménes patadobogása és nyerítései varázsolják vadregényessé a hangulatot. A Gömör-Tornai-karszt egy jellemző, mégis páratlan tájképét csodálhatjuk meg innen.

A kis medence tulajdonképpen egy polje, azaz a legnagyobb karsztos mélyedésforma, mely valószínűleg szerkezeti úton, lezökkenéssel keletkezett. A korábbi fedőkőzeteken erre folyó patakok bevésték magukat a mészkőaljzatig, és ott víznyelőket alakítottak ki a mészkövet oldva. A víznyelők később a hordaléktól eldugultak, a vízfolyások újabbakat alakítottak ki, így egy egész töbörmező született.

A legszembetűnőbb hegy, a Nagy-oldal világosfehér, sziklás homloka fölött az Aggteleki-karszt legmagasabb pontja, a Fertős-tető (604 m) foglal helyet. A meredek lejtőt jókora ördögszántás borítja, amelyen csak csenevész karsztbokorerdő éldegél. A csapadékvíz szénsavtartalma által apró barázdákat oldott a mészkőbe a talaj lemosódása után, a kialakult karrmezőn (vagy népies nevén ördögszántáson) pedig nagyobb fásszárúak nem találják meg életterüket.

A hucul ménes

A Gergés-lápa oldalában kialakított, félig nyitott karámja környékén legelésző, ridegen tartott hucul ménes az Aggteleki Nemzeti Park egyik büszkesége. A zömök, szívós lófajta régi beceneve a „Kárpátok pónija", hiszen méretének és erejének köszönhetően kiválóan alkalmas volt a nehezen elérhető hegyi területeken a fakihordás elvégzésére. A hucul nevet egy kárpátaljai népcsoportról kapta. Bár a világháborúk előtt nagy állományai voltak jelen Magyarországon (főleg a hadsereg fenntartásában), ezek többnyire a világégések áldozataivá váltak. Az 1970-es években Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója összegyűjtötte a még megtalálható, tiszta vérű hucul lovakat, és e 10 kancát számláló állomány került az Aggteleki Nemzeti Parkhoz 1986-ban. A tenyésztés külföldről vásárolt egyedekkel indult be, így napjainkra a ménes mintegy 200 egyedet számlál. Lovaskocsizni, lovagolni is van lehetősége a látogatóknak, ehhez a Kúria Hucul Lovasbázist kell keresni Jósvafőn.

Nyitvatartás

Árak:

Ingyenes