A Gaja-szurdok színe-java

Itiner:

• A parkolóból a K+ jelzésen indulunk, majd áttérünk a K jelzésre, ami végigvezet a Gaja-szurdokon az északnyugati végéig, majd felkanyarodik a hegyoldalba.
• A K+ jelzésen haladunk tovább a szurdok peremén, ahonnan egy rövid leágazással a K▲ jelzésen kitérőt teszünk a Károlyi-kilátóhoz.
• A K+ jelzés beletorkollik a P jelzésbe, amin továbbmegyünk az Alba Regia-forrástól az Öreg-hegy felé.
• A túra végén az Öreg-hegytől a K▲ jelzésen érkezünk vissza a szurdok déli bejáratához.

A túráról részletesen: 

Gaja-völgyi Tájcentrum

 A fehérvárcsurgói út melletti parkolóból, a Gaja-völgyi Tájcentrum bejáratától indulunk a völgyben a K+ jelzésen. A tájcentrumot a terület kezelője, a Vadex Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. alakította ki pihenőkkel, ellátó épületekkel és információs táblákkal végig a völgyben és vissza a peremen, bemutatva a terület természeti, történelmi értékeit, az erdőközösség működését. Gyakorlatilag mi is ezeket az állomásokat érintjük a túrán, így a kör végére sok érdekességgel ismerkedünk meg a körülöttünk lévő vidékkel kapcsolatban.

Eleinte egy széles dózerúton haladunk a völgyben felfelé, a pataktól távolabb, sűrű kőrises-tölgyes erdőben. A száraz, meredekebb oldalakban a feketefenyőt mint a kopáron maradt területeken jól megélő fafajtát telepítették sok helyen itt, a Bakonyban. A napsütötte oldalakból nyáron kellemes gyantaillat árad.

A murvás út egy szűk kilométer után kiérkezik a tájcentrum központjához, a Pisztrángos-tó körüli hangulatos réthez és a fogadóépülethez. Itt mosdók, büfé és fedett piknikezőhely is adott a szabadban kirándulók kényelmére. Emellett itt tekinthetjük meg a Károlyiak alatt vadaskertként használt területről szóló kiállítást. Már első királyaink számára is kedvelt vadászterület volt az idilli, erdős táj, bár akkor még mást jelentett a vadászat, mint napjainkban.

A vadregényes szurdokban

A tó után belépünk a szűken vett szurdokba, ahol már testközelből tapasztaljuk meg a játékosan kanyargó patakot, a víz által kivájt sziklákat és a völgyben meghagyott árnyas, öreg erdőt. A hídon átkelve a K jelzésre váltunk. A patak és a meredek hegyoldal közé szorított turistaúton haladunk felfelé a völgyben. Innentől a szurdok vadregényes kalandparkjában kirándulunk a patak öblei és csobogói, valamint a benyúló sziklagerincek között. Egy sziklás kiszögellés mögött kis rétre érkezünk, ahol egykor két matuzsálemi tölgy, az Ádám–Éva-fa állt. Napjainkban már csak az Ádám fa kidőlt, kiszáradt törzse kínál remek játszóteret a szurdokban túrázó gyerekeknek.

A kacskaringós szurdokvölgy közel két km hosszan kígyózik felfelé, végig széles turistaút kíséri az öreg fák gyökerével szegélyezett patakot. A Keleti-Bakony legnagyobb vízfolyása a Gaja patak; tisztaságának bizonyítéka, hogy a pisztrángok is megélnek, így akár horgászokat is láthatunk a meder mellett.

A szurdok felső végében, a térség földtanát bemutató táblánál található a Sobri Jóska-barlang a tábla feletti szikla tetejénél. Megközelíteni egy alig észrevehető ösvényen tudjuk még pár tíz méterrel feljebbről, a patakvölgyből. A meredek és kitett, sziklás ösvény csak biztos léptekkel járható - nem véletlenül rejtőzött itt a törvény elől a híres bakonyi betyár.

Itt is, ott is panoráma

A szurdok legvégén a Varjúvár Panzió mögött visszafordul a hegyoldalban a K jelzés, és egy sziklás ösvényen kapaszkodik fel a meredek hegyoldalban. A ritkás, köves peremen többször adódik remek kilátás a szurdok bevágására, a völgytalpon hullámzó erdők lombkoronájára. A legszebb tájrészletet azonban a Károlyi-kilátóból kapjuk, amit a fennsík egyik kiszögelésénél alakítottak ki. Ide a K jelezés lekanyarodása után továbbvezető K+ jelzésen, illetve az arról pár száz méterre leáígazó K▲ jelzésen jutunk el. Az egész Gaja-szurdok kirajzolódik odafentről, ahogy a sziklás gerincek között kanyarog lefelé a fennsík bevágásában. A felső végénél Balinka házai látszanak, míg délre a Fehérvárcsurgói-víztározó tükre csillog a messzeségben.

A K+ jelzésre visszatérve megyünk tovább délkelet felé. Hamarosan az egykori Haja-kútról átkeresztelt Alba Regia-forráshoz érünk. Az árnyas erdőben kulturáltan kialakított pihenőhelyen hűs vízzel frissülhetünk fel, illetve pihenhetünk az erdei idillben. Ha elég volt a hegymászásból, vagy rosszabbra fordul az idő, itt kényelmesen visszaereszkedhetünk a Gaja-szurdokba a K+ jelzésen, ami az Ádám-Éva-fához visz.

A túrát azonban még érdemes folytatni a P jelzésen, ami a közeli őskori halomsírokhoz vezet. Ezt a helyet már ősi elődeink is csodálták. Feltehetően az itt élt népcsoport vezetőit temették a kilenc halomsírba az i.e. 6. század tájékán. Sajnos a sírok nagy részét feldúlták, de párat a régészeknek sikerült feltárni, ahol a föld és kőhalom alatt egy faszerkezetes sírboltot találtak a benne eltemetett uralkodóval és vas tárgyaival (kard, balta, lószerszám) együtt.

A halomsírok után az Öreg-hegyről lefelé vezető dózerútról kis ösvény ágazik le a kerítés létráján átmászva, amit mi is követünk a K▲jelzésen. A kacskaringós ösvény egy telepített fenyves szélén haladva korlátozott kilátást ad a közeli Fehérvárcsurgói-tározóra, ami a Gaja patak vizét duzzasztja. Az ösvény északnyugati irányba indulva leereszkedik a műútra, amin a Gaja patakot keresztezve visszaérkezünk a parkolóhoz, túránk kiindulópontjára.