Kőtenger (Bér)

Kőtengereket sok vulkáni hegységünkben találunk - magyarországi viszonylatban a béri kifejezetten látványosnak és méretesnek számít. Az erdőből kibukkanva meglepő látvány a sivár, nyílt kőmező, amely a felszínre került vulkáni kőzetek felaprózódott maradványa.

A béri kőtenger a hegyet felboltozó andezittelér felszínre került szeletéből képződött. Az andezitfelszínt kisebb-nagyobb repedések tagolták, ezek mentén aprózták fel a külső erők a képződményt. A folyamat a fagyás-olvadás, valamint a hőingadozás jelenségéhez köthető, és mivel fagy körüli hőmérsékleten a leghatékonyabb, ezért a Kárpát-medence területén a jégkor hidegebb (glaciális) periódusaiban volt leginkább jellemző. Ekkor a területet nem fedte ugyan jégtakaró, de a mainál jóval hűvösebb éghajlat formálta a tájat. A repedésekbe befolyó és ott megfagyó víz térfogata megnőtt, emiatt szétaprózta a kőzettesteket, de a fagyás-olvadás során történő összehúzódás (fagyás) és kitágulás (felmelegedés) is aktívan tördelte az andezitfelszínt.

Mindkét folyamat működik napjainkban is, csak épp lassabban, kisebb hatékonysággal. Az így létrejött „kőzetszőnyeg" ma is lassú mozgásban van a lejtő alja felé: ennek egyik oka a gravitáció, a másik, hogy a felmelegedés során kitáguló, majd hideg hatására összehúzódó kőtömbök mindig a lejtés irányába araszolnak (az emberi szem számára észrevétlenül). A mozgásról árulkodik, hogy a törmeléklejtőt nem fedi növényzet.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes