Látó-kövek

A szűk, kitett sziklára már a természetes kőlépcsőn felmászni is izgalmas élmény, de a panoráma mellett a sziklaperem leszakadása is szédítő. A keskeny sziklaperemről (amely esők után veszélyesen csúszós lehet) pazar kilátás nyílik. Tiszta időben a Felvidék hegyvilágának tömege tárul fel előttünk, és Észak-Magyarország „hullámvidéke" is térképszerűen sorakozik fel. Az Aggteleki-karszt nyitja a sort, de az Upponyi-hegység és a Heves-Borsodi-dombság mögött a Karancs is feltűnik. Szemben a Lázbérci-víztározó tölti ki szűk völgyét Dédestapolcsány háztetői mögött.

Ha igazán tiszta időt fogunk ki, jó eséllyel láthatjuk a Magas-Tátra sziklacsipkéit, felfedezhetjük a Gömör-Tornai-karsztot, a Szlovák Paradicsomot (avagy Káposztafalvi-karsztot), nyugatabbra az Alacsony-Tátra adótornyáról felismerhető bástyáját, a Király-hegyet. Előterében a Murányi-fennsík és a Vepor mutatkozik; kivételesen tiszta időben pedig északnyugat felé a Nagy-Fátra gerincének déli végét, a Krizna hegyet is kiszúrhatjuk. Az Alacsony-Tátra gerince mögött még a Liptói-havasok legmagasabb csúcsa, a Bystrá is kibukkanhat, így két kivétellel Szlovákia összes magashegysége látható.

A Látó-kövek, akárcsak a fennsík többi szirtje (pl.: Tar-kő, Őr-kő, Három-kő stb.) a mészkövet alátámasztó palás rétegek eróziója nyomán, a kőzettömb leszakadásával keletkezett. Jól kivehető a vastagpados triász mészkő rétegzettsége, amely a szirt tetején észak felé áthajó tömböket alkot. A réteglapok mentén tudunk felkapaszkodni a szikla tetejére is. Esős, havas időben kellő körültekintéssel mozogjunk a sziklán, főként a szirt tetején, mivel 15-20 méteres mélység tátong alattunk.

Nyitvatartás

Árak:

Ingyenes