Drégelyvár

A várrom masszív falai lentről kevésbé feltűnőek, köztük járva azonban jól érzékelhetők az épület tekintélyes méretei. A rövid, sziklás alagútban vezető, kőből faragott lépcső tetején érkezünk meg a rom területére, ahol nagyszerű kilátás fogad. A majdnem körpanoráma része a Cserhát dombvidéke a távoli Mátra látványával, Szlovákia hegységei északi irányban, no meg a Börzsöny erdőrengetege háttérben a hatalmas Csóványossal és Magosfával. Az egyik falmaradvány tövében alakították ki Szondy György jelképes sírját.

A vár története

A vár első fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik. 1311–től 1321-ig Csák Máté birtokolta, majd halála után tulajdonjoga a királyra szállt. 1438-ban Pálóci György esztergomi érsekhez került örökbirtokként, hogy aztán Várday Pál érsek az 1540-es években a közrendű családból származó Szondi Györgyöt tegye meg a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává.

A korábban az érsekség által vadászkastélyként használt drégelyi vár hadászati jelentősége a török időkben nőtt meg. Amikor 1544-ben Visegrád, Vác és Esztergom mellett már Nógrád vára is török kézre került, Drégely lett az egyetlen erődítmény, amely a gazdag felvidéki bányavárosokat megvédhette a török támadásoktól. Szondi György vára azonban vékony falaival, magas tornyaival, törékeny „vadászkastély” jellegével akkori állapotában alkalmatlan volt e szerepre. Maga Szondi is tudta ezt, ezért kérelmezte a vár megerősítését és megfelelő felszerelését. Az uralkodói szándék I. Ferdinánd részéről ugyan megvolt, az országgyűlés 1546-ban el is rendelte az erőd fejlesztését, de a munkálatok végül elmaradtak.

Így 1552. július 6-án Hádim („a herélt”) Ali budai pasa és 10–12 ezer fős serege egy meglehetősen elhanyagolt, rosszul felszerelt várat talált, mindössze 146 katonával. A hatalmas török túlerő már eleve eldöntötte a küzdelem végkimenetelét. Innen nem lehetett csatát nyerni, jól látta ezt Szondi kapitány is. Az ostrom három napig tartott. A védők hősiesen tartották magukat, többször is visszaverték a támadásokat, de végül az oszmán tüzérség ágyúi módszeresen szétlőtték a vár falait.

Ali a végső roham előtt felszólította Szondit a megadásra, de ő visszautasította a pasa ajánlatát. Válaszul az ellenség táborába küldte két hadapródját és velük együtt két előkelő török foglyot azzal az üzenettel, hogy a két fogoly életéért cserébe a pasa nevelje fel az apródokat, illetve Szondit temettesse el tisztességesen a csata után. Ezt követően július 9-én a vár védői kitörtek, élükön Szondival, s mindannyian hősi halált haltak a közelharcban.

Az ütközet után Ali állta a szavát, és tiszteletteljes temetést rendezett ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is kiérdemelte. A török elhagyta a romhalmazzá lőtt Drégely várát, s helyette 1575-ben az Ipolyhoz közel, a völgyben fekvő községben 2000 lovas befogadására alkalmas palánkvárat építtetett. Drégelypalánk innen kapta a nevét.

A sziklaormon megmaradt romot 1593-ban, a tizenöt éves háború alatt felgyújtották, majd 1605-ben Bocskai foglalta el. 1644-ben Rákóczi Györgyé lett, 1649-ben pedig rövid időre ismét török kézre került; végül 1663-ban az oszmán had végleg elhagyta. Innentől kezdve főként az enyészet uralkodott Drégely romjain, köveit a helyiek nagyrészt elhordták, és az 1980-as évek végére úgy tűnt, hogy lassan csak hűlt helye marad a várnak.

1990-ben hivatalosan nemzeti örökségnek nyilvánították. 1991-ben létrejött a Drégelyvár Alapítvány, melynek segítségével megkezdődött a vár feltárása, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítása, és ennek köszönhetően mára több száz köbméternyi falat húztak fel a régi romokra. 2012-től történelmi emlékhely, ahol minden év júliusában Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Drégely vára jelenleg a magyar állam tulajdona.

Nyitvatartás

A kiállítótér nyitva tartása:

• hétfő–péntek: 10:00-16:00
• szombat–vasárnap: 2025. november 1. és 2026. február 28. között hétvégentecsak előre egyeztetett időpontban látogatható!

Árak:

A Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ árai (2646 Drégelypalánk, Fő út 22.):

• Felnőtt jegy: 1300 Ft
• Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas): 1100 Ft
• Szondi filmmel +200 Ft
• Tárlatvezetés (csoportos): 8000 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!