Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Zarándoklat Drégely várába

Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Drégely vára őrködik Nyugat-Nógrád felett
    / Drégely vára őrködik Nyugat-Nógrád felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A várba vezető szekérút és a turistaút elágazása
    / A várba vezető szekérút és a turistaút elágazása
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Sáfer-kút hangulatos erdei tisztása
    / A Sáfer-kút hangulatos erdei tisztása
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ennyi maradt meg a Drégelyvár kapujából
    / Ennyi maradt meg a Drégelyvár kapujából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Drégelyvár alatti nyereg
    / A Drégelyvár alatti nyereg
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A tölgyerdőkkel hullámzó Börzsöny panorámája a várból
    / A tölgyerdőkkel hullámzó Börzsöny panorámája a várból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szondi György szarkofágja Drégelypalánk központjában
    / Szondi György szarkofágja Drégelypalánk központjában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 Drégelyvár

Múltidéző túraútvonalat járunk be a Börzsöny északkeleti szegletében az egykor nagy tettek helyszíneként szolgáló Drégely váránál és az alatta fekvő faluban. A vár körül zöldellő ősi erdőben egy tanösvény segítségével a védett tölgyerdő értékeivel ismerkedhetünk.

nyitva
könnyű
11,6 km
3:30 óra
358 m
358 m

A Drégelyvárban zajló csata történetével nem csak a történelemkönyvben találkozhatunk, hiszen számtalan vers, festmény, legendás történet őrzi Szondi György és a várvédők hőstetteit. Igen sok művészt megihletett a támadó oszmán sereggel szemben a végsőkig kitartó maroknyi magyar csapat önfeláldozása; olyan hősiesen viselkedtek, ahogy csak az emberiség igazán nagy alakjai képesek.

Buda elestével a gazdag felvidéki bányavárosok irányába törő törököknek át kellett haladnia a Börzsöny előterében a Nógrád és Drégely vára által őrzött úton. Miután Nógrád elesett, pár száz védőjével Drégelyre került a sor, hogy megállítsa a török csapatokat. Ezt a lehetetlen küldetést sokan megfutamodva maguk mögött hagyták volna, de Szondi György utolsó erejéig és emberéig kitartott, levágva annyi ellenséges katonát, amennyit csak bírt. Ezért, bár a vár elesett és védői hősi halált haltak, de a török veszteség jelentős volta miatt mindenképpen mély sebet ejtett a hódító oszmánokon, és példát mutatott a későbbi ellenállásnak. A környező kisebb várak védői ugyan szétfutottak, amikor hallották Drégelyvár elestét, azonban pár hónappal később Dobó István már hősiesen szembeszállt a török nyomással. A Felvidéket védő utolsó jelentős erősség, Eger vára Szondi áldozatának fényében a végsőkig kitartott. Itt már rendelkezésére állt a megfelelő erődítés és pár ezer védő, akikkel a Drégely felől érkező Ali pasa és a Temesvárról befutó Ahmed több tízezer fős egyesített seregét megállították diadalmenetében. Egy évtizeddel később pedig Zrínyi Miklós Szigetvár ostrománál tört ki a várból, akárcsak Szondi tette, olyan mértékben meggyengítve az oszmán sereget, hogy az már nem volt képes a további hódításra.

Zarándoklatunk során felkeressük a falu központjában Szondi György síremlékét, az ásatásokat és rekonstrukciót végző várbarátok kiállítóterét. Elhaladunk a már megsemmisült palánkvár egykori helyszíne mellett, a falut övező híres szőlőskertek maradéka alatt, és az erdőbe lépve érintjük a pásztorok kútjánál elterülő hangulatos rétet, ahol a modernkori várjátékokat tartják. A Börzsöny szélén elburjánzó akácost elhagyva pedig gyönyörű tölgyesen haladunk keresztül egészen a hegy tetejéig, ahol a sziklavár szentélyéből emlékezhetünk meg a helyszínen véghez vitt áldozatra. Drégely várából, túránk csúcspontjáról beláthatjuk a girbegurba Palócföldet a hegység szélén elterülő tölgyesektől a hegylábi és Ipoly-völgyi falvakon keresztül a felvidéki hegyekig.

A szerző tippje

  • A faluban elhaladunk a Szondi kiállítótér és turisztikai központ mellett, ahol a várat feltáró és helyreállító szakértők vezetésével egy kis kiállítást és a vár történetét, illetve Szondi hőstettét bemutató kisfilmet nézhetünk meg. Érdemes ide benéznünk és a várbarátok segítségével azonosulni a hely történelmével, a várvédők legendájával.
  • Ha a várat jó időben látogatjuk meg, a környék talán legszebb panorámáját kapjuk a romoktól. Remek kilátás nyílik a Börzsöny északkeleti hegyeire, az Ipoly völgyére és a Felvidékre.
  • Folytathatjuk a túrát déli irányba a kámori váron keresztül egészen a nógrádi várig; így egy tartalmas nap alatt a Keleti-Börzsöny három emblematikus erősségét látogathatjuk meg, nem mellesleg a hegység egyik legszebb vidékét is bejárva.
outdooractive.com User
Szerző
Német-Bucsi Attila
Frissítés: 2019-11-27

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Drégelyvár, 444 m
Legalacsonyabb pont
129 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Drégelyvár bevételekor a meredek, görgeteges hegyoldalon fokozottan figyeljünk lépteinkre és egyensúlyunkra! Különösen hosszú szárazság alatt és téli havas, jeges időben kellő óvatossággal mozogjunk a várhoz vezető utolsó szakaszon, illetve a várfalak körül!

Felszerelés

Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, a navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Drégelypalánk, vasútállomás (130 m)
Koordináták:
Geographic
48.054456, 19.048168
UTM
34U 354558 5324195

Végpont

Drégelypalánk, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Drégelypalánkról a P+ jelzésen érkezünk a vár alá.
  • A Drégelyvárba a PL jelzésen jutunk fel egy kisebb félkört leírva.
  • A vár alatti nyeregből ugyanúgy a P+ jelzésen jutunk vissza Drégelypalánkra.

A túráról részletesen

Séta a faluban

Múltidéző sétánkat Drégelypalánk vasútállomásán kezdjük, a jelenlegi végállomáson. Eredetileg a Vác és Ipolyság közötti vonal összeköttetés volt az Ipoly völgyében létesített vasúti fővonallal, ám a trianoni döntés a kárpáti hegyek lábánál húzódó vasutakat az újonnan alakuló országok megerősítése végett elcsatolta Magyarországtól. Az így kialakult csonka vonal végéről, a P+ jelzést követve indulunk a falu központja felé.

Drégelypalánk arról a három gyűrűs palánkvárról kapta a nevét, ami a török hódoltság idején a központban állt. A falu feletti sziklavár lerombolása után ugyanis ide, az Ipoly völgye mellé, a fő közlekedési útvonal ellenőrzésére építették meg az Oszmán Birodalom északi határát kijelölő erődítményt. A falu közműveinek fektetésekor megtalálták a palánkvár három gyűrűjét. A legkülsőre a Szondi emlékmű közelében bukkantak, míg a belsőbbek a Szentháromság szoborcsoport és a Szondi kiállítótér alól kerültek elő. Az erőd centruma a templom körüli magaslaton lehetett, ahonnan remekül belátható az alatta húzódó folyóvölgy. Az akár kétezer lovast befogadó komplexum a környék sarcolására induló csapatok bázisa volt. Közel húsz év sanyargatás után sikerült a magyaroknak betörni és átvenni az irányítást. Hosszabb ideig ellenálltak a török próbálkozásoknak, végül 1663-ban a helyőrség felgyújtotta és elhagyta a végérvényesen megsemmisülő várat.

A P+ jelzés a Templom-dombot kerüli meg északról. A vasútállomásról a Honti útra kikanyarodva az első kereszteződésnél balra fordulunk a Petőfi útra, ahol a templom alatti kis utcán jutunk a polgármesteri hivatalhoz. Ha a Drégelyvár rekonstrukcióját és a hozzá kapcsolódó régészeti leletanyagot még a túra kezdetén meg akarjuk tekinteni, akkor a kereszteződéstől pár háznyira, a Fő út 24. szám alatti Szondi kiállítóközponthoz kell lekanyarodnunk - de megtehetjük ezt a túra végeztével is. A tárlaton több ágyúgolyó és hadászati eszköz mellett láthatjuk a vár mellett megtalált aranyfonatos pártát, mely egyedülálló lelet Európában. A kiállítótér melletti teremben vetítik a vár történetéről és Szondi György legendájáról készült kisfilmet.

Alap esetben a kiállítóteret a visszafelé érintjük, hiszen a polgármesteri hivataltól a P+ jelzés a Rákóczi úton megy tovább, ami tekervényes nyomvonalon vezet ki a faluból. A vasúttal a közúti híd alatt magunk mögött hagyjuk a települést és a falu határában állított feszület mellett, a síneket keresztezve ráfordulunk az egykori szőlőhegy alatt elvezető szekérútra. Nógrád megye egykor híres volt bortermő vidékéről. A vulkáni hegyek lábánál húzódó, lösszel betakart dombok hasonló feltételeket teremtettek, mint a híres kelet-magyarországi borvidékeken, az itteni borkultúrát viszont száz százalékosan kiirtotta a 19. század végén Európát sújtó filoxérajárvány: a nógrádi borvidék nem tudott újjáéledni ebből a csapásból. A helyiek saját kedvtelésre termesztik szőlőiket a dombokon, sokkal szerényebb mértékben, mint egy bő évszázaddal ezelőtt. Az utunkat kísérő tanösvény információs tábláin még láthatjuk az egykori drégelypalánkiakat népviseletben a szüreti mulatságon.

A felettünk húzódó hegyoldal másról is nevezetes: az Arany-Gomb-hegy tetején állíttatta fel sátrát Ali pasa a Drégelyvár ostromakor, ahonnan tökéletesen rálátott a szemben lévő célpontra és az oda vezető hegyoldalra. A monda szerint Szondi Györgyöt is ide temették, bár biztosat nem tudunk erről.

A Hévíz-patak völgyében kanyargó út a falu után egy kilométerrel ismét keresztezi a vasúti pályát a Sáferkút megállóhelynél. Innen pár perc sétával érjük el az erdős hegyoldalak közt megbúvó hangulatos tisztást, ahol a forrásvíz állandó jelleggel tör a felszínre. A "schaffer" szó pásztort jelent németül, ami mutatja, hogy a tatárdúlás és a török hódoltságot követő időkben német telepesekkel pótolták a kihalt lakosságot. (Drégelypalánkon Szent Vendre felszentelt kápolnát is találunk - ő a németség körében népszerű, állatokat gyógyító szent.) A Sáfer-kútnál kulturált körülmények között, padokkal és asztalokkal bőven ellátott pihenőhelynél gyűjthetünk erőt Drégely várának bevételéhez. A színpaddal is felszerelt tisztáson szokták megidézni Szondi legendáját: korhű jelmezekben játsszák el a várbarátok Drégelyvár ostromát.

Bevesszük a Drégelyvárat

A Sáfer-kút körüli tisztást magunk mögött hagyva megkezdjük kapaszkodásunkat a várhoz. Eleinte az akácokkal benőtt vulkáni kúp lankás oldalában haladunk. A tájidegen, Amerikában őshonos növény csak pár száz éve terjedt el hazánkban, ennek ellenére hungarikummá nyilvánították. Az erdészeti szakemberek most azon dolgoznak, hogy a szegényes életközösséggel rendelkező akácosokat felszámolják, és az őshonos tölgy fajoknak engedjék át az őket megillető terepet.

A kezdeti akácos erdő a hegyen felfelé haladva átvált tölgyesbe. Az oldal meredeksége is fokozódik, mutatva, hogy közeledünk a természetes erődítéshez. Egy szűk kilométer után tábla jelzi a felfelé kaptató rövidítést, mely közvetlenül a várhoz vezet. Érdemes áttérni a PL jelzésre, amin pár száz méter intenzív hegymenet után kiérünk a vár melletti tisztásra. A magunk mögött hagyott meredek oldal és a hegy tetejének sziklás csúcsa kiváló védelmi adottságként szolgáltak - ezért is épült ide az erősség feltehetően a tatárjárás után, a 13. század végén. Első hivatalos említése 1285-ből származik, amikor már biztosan álltak a falak Eleinte a területet birtokló Hontpázmány nemzetség bírta, ám a király és nemesek tulajdona után hosszabb időre az esztergomi érsek fennhatósága alá került, aki pompás vadászkastélyt rendezett be magának; az építmény mérete ettől kezdve már nem változott.

Az Oszmán Birodalom északi irányba terjeszkedett. Buda 1541-es elestével és a nógrádi vár elvesztésével Drégely hadászati jelentősége felértékelődött. A csekély területű vár 444 méter magasan állt a környék felett, meglehetősen félreeső helyen. Ennek ellenére védhetősége és a Felvidéki bányavárosok útjaira mérhető portyák miatt jelentős stratégiai szerepe volt. A középkor derekán a fénykorukat élő felvidéki bányavárosok egyik utolsó reménysége maradt; ennek megfelelően ők támogatták az addig vadászkastélyként szereplő vár megerősítését.

1552 júliusának elején elérkezett a pillanat, hogy a környéket uraló török seregek bevegyék a várat. Ali budai pasa több, mint tízezres seregével szemben a várvédők alig százötven fős csapata állt. A parancsnok, Szondi György már átélte korábban a török pusztítást, ugyanis a negyed századdal korábbi mohácsi csatában ő is menekülni kényszerült. Talán ennek eredménye lehetett, hogy az egyértelműen reménytelen küzdelmet a pasa többszöri kegyelmi ajánlata ellenére is vállalta. A felvonuló oszmán sereg szokásos taktikájával rommá lőtte a falakat, majd rohamra indult. Az első támadást így is sikerült visszaverni, és csak a következő napi megadási felszólítás utáni támadásban sikerült a roppant seregnek felőrölni a hegy tetején küzdő maroknyi védőt.

A csata elvesztésével török kézre kerülő várból csak romhalmaz maradt. Falait nem építették újra, csak egy erősített fa megfigyelőtornyot állítottak középre. Ali pasa hódító török szokásként lándzsára tűzte Szondi fejét, de eltemetni tisztességgel engedte a várkapitányt. Bár a drégelyi csatát elvesztettük a törökök ellen, Ali pasa serege a temesvári hódításból megérkező Ahmed pasa hadával egyesülve két hónap múlva Eger ellen már vereséget szenvedett. Szondi önfeláldozásának példáján az egri várkapitány, Dobó István az utolsókig kitartott, sikerrel megállítva az oszmán terjeszkedést, reményt adva a Kárpátok hegyeibe visszahúzódó magyarságnak.

Vissza a faluba

A várból az átellenes déli oldalon kényelmesen leereszkedünk a kapubejáró boltívén keresztül. Itt állt a régi természetes, sziklába faragott bejárat. A helyi monda szerint Drégely várát Kámor és Nógrád várával föld alatti folyosók kötötték össze. Az feltételezés alapját az adja, hogy mindhárom várban található természetes vagy faragott üreg - ám ezek aligha hidaltak át több kilométeres távolságokat. A PL jelzés a vártól délre található nyeregbe vezet minket; a várba felvezető szekérúton kanyarodunk vissza a völgy irányába.

A vár csúcsáról is végig látható, összefüggő tölgyes erdőben haladunk, mely a drégelyi oldaltól egészen a hegység túloldaláig hullámzik. Ez Európa nagy őstölgyeseinek egyike, melyet a "life for oak" projekt keretében kívánnak megtartani az utókor számára. A vulkáni ormokon szemmel láthatóan remekül érzik magukat a haragoszöld faóriások.

A nyeregből a P+ jelzést követve, a várhegyet nyugatról kerülve visszacsatlakozunk a már megtett szakaszhoz, és az ismert úton visszatérünk a faluba. Ilyenkor hasznos lehet, hogy a nyári idényben megáll a vonat a Sáfer-kútnál. Miután kényelmesen megpihentünk a forrás körül növő ősi fák árnyékában, akár a vonatot megvárva is visszatérhetünk a faluba. Ha idefelé nem tettük meg, érdemes felkeresnünk a Fő út és a Honti út kereszteződésénél lévő Szondi szarkofágot, valamint a templom mellett lévő Szondi kiállítóteret és turisztikai központot.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Ha vonattal érkezünk, a vasútvonal végállomása Drégelypalánk, ahonnan a túra indul.
  • Közvetlenül a vár alatt is van egy megálló, a Sáferkút megállóhely, ahol nyári menetrend szerint megáll néhány vonat, illetve a falu erdő felöli oldalán található a Drégely vasúti megállóhely.
  • Figyeljünk oda, hogy a Drégelyvár megállóhely kicsit megtévesztő módon viszont már Nagyoroszi szélén található a hegy túloldalán!
  • Busszal érkezve Drégelypalánk, községháza megállóhelynél, a templom mellett kell leszállnunk.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a Drégelypalánk vasútállomásról indul.
  • Az útvonalba Drégely vasúti megállóhelyen és Sáferkút vasúti megállóhelyen is becsatlakozhatunk, ha megállnak a szerelvények.
  • Ha busszal érkezünk, a templom mellett a községházánál a túra elején csatlakozunk a P+ jelzéshez.

Autóval

  • Parkolni a vasútállomáson, illetve a templom mellett a polgármesteri hivatal előtt érdemes.
  • Ha rövidíteni szeretnénk a túrán, és autóval érkezünk, a falu határában, a Drégely vasúti megállóhelynél hagyjuk ott a járművet - így a távot nagyjából megfelezve, csak a hegyi szakaszt járjuk be. Érdemes viszont kocsival ellátogatni a drégelyi templom mellett található Szondi kiállítóközpontba.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
11,6 km
Időtartam
3:30 óra
Szint +
358 m
Szint -
358 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!