Rákóczi-vár (Sárospatak)

A négyzetes alaprajzú Vörös-torony tekinthető a vár centrumának. A palota gazdag múltjáról a negyedik szint mesél a reneszánsz faragványokon és a XVI. századból származó felfestésen keresztül. A régi, rombusz alapú „belső várat” sarkain bástyák övezik, a várkastélyt pedig árok veszi körbe. Az udvar ékessége a Lorántffy-loggia, az oszlopos-árkádos építészeti gyöngyszem, amely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. Szintén egyedi elem a Vörös-tornyot délkeletről övező ötszögű, kazamatás bástya, vagyis „párkány”. Építészeti és történelmi szempontból is érdekes a Sub Rosa, vagyis a kerek erkélyszoba, amelyben állítólag a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői találkoztak. A helyiség mennyezetét rózsák díszítik, innen kapta a nevét: „Sub Rosa” annyit tesz, „a rózsa alatt”; de egy időben a titkosság szinonimájaként is használták. A Sárospataki vártemplom északi fala egyben a vár védőfala; a monumentális építményt szintén érdemes megtekinteni, ugyanis Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemplomaként kívül-belül egyedülálló látvánnyal kecsegtet.

Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található az épületben; többféle kiállítást is berendeztek a falak között. A látogatók megismerhetik a Rákócziak korát, a hegyaljai szőlészetet és borászatot, idegenvezetővel bejárhatják a Vörös-tornyot, és benézhetnek egy igazi reneszánsz konyhába is. Ami igazi különlegességnek számít, az a 2014-ben megnyitott ágyúöntő műhely, amit még I. Rákóczi György alapított. Ez a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon, de még európai viszonylatban is ritkaság.

Múlt

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy Sárospatak térsége már az őskorban lakott volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található település a XI. században lett királyi birtok. A vár építtetéséhez a XVI. században fogott hozzá Perényi Péter, aki a mohácsi csata után tett szert a területre. A várfallal körülbelül egyidős az erősség centruma, a Vörös-torony, amely egy késő-reneszánsz, ötszintes lakótorony; egy észak-itáliai mester, Alessandro Vedani nevét dicséri.

A Perényiek kihalása után a vár gyakran cserélt gazdát - egészen 1616-ig, amikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén fejedelmi birtoknak minősítették. Az 1640-es években jelentősen kibővítették; ekkor építették hozzá a híres Lorántffy szárnyat és loggiát. Az épületegyüttes a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központjaként funkcionált. Itt tartották az 1708-as országgyűlést is. Később a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek tulajdonába került. Ebben az időszakban lassanként barokk, romantikus és eklektikus stíluselemekkel gazdagodott. A második világháború után az állam birtokába került.

A környék

Sárospatak belvárosától a P jelzésen indulva, majd a P+ jelzést és Malomkő tanösvényt követve, a Megyer-hegyi tengerszemnél lyukadunk ki, melynek szépségéről elég annyit mondanunk, hogy 2011-ben elnyerte Magyarország legszebb természeti csodájának járó címet. A tó egy hajdani bányaudvar helyén keletkezett a csapadék felgyülemlésével. A magas sziklafalak lélegzetelállító látványt alkotnak a csillogó víztükörrel. Sárospatakról rövid úton elérhető Hercegkút, Vajdácska és Makkoshotyka, utóbbi az Országos Kéktúra legközelebbi pontja, egyben bélyegzőhelye is. A közelben található Sátoraljaújhely napi több tucat busz- és vasúti járattal érhető el. A Bodrogon kajakot és kenut kölcsönözhetünk, ha pedig túrázni szeretnénk, irány a Tokaji-hegység!

Nyitvatartás

Árak:

• Kastély jegy 2 óra: 2500 Ft
• Vörös-torony: 1800 Ft
• Rákócziak dicső kora: 1300 Ft
• I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye: 1000 Ft
• Olaszbástya kazamata: 1000 Ft
• Hegyaljai szőlészet és borászat: 600 Ft

Az egyéb jegytípusokról itt tájékozódhatsz.

Kedvezmények:

• 6 éves korig, valamint 70 éves kor felett ingyenes
• fogyatékkal élőknek és egy fő kísérőnek ingyenes
• pedagógusoknak ingyenes

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!