Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Vár

Rákóczi-vár (Sárospatak)

Vár · Felső-Tisza-vidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Rákóczi-vár
    / A Rákóczi-vár
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Rákóczi-vár
    / A Rákóczi-vár
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Rákóczi-vár
    / A Rákóczi-vár
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Rákóczi-vár (Sárospatak)

Azoknak, akik eddig csak az ötszáz forintos bankjegyen találkoztak a sárospataki várral, mindenképpen érdemes élőben, teljes pompájában is megtekinteniük a kivételes erősséget. Építészeti szempontból igazán különlegesnek számít, a reneszánsz jellemzők mellett ugyanis barokk és romantikus stílusjegyeket is magán visel, melyet az évszázadok során bekövetkezett átalakításoknak és hozzátoldásoknak köszönhet. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található benne, ahol a névadó családon kívül még számos érdekességgel, többek között a hegyaljai szőlészettel és borászattal lehet megismerkedni.

Múlt

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy Sárospatak térsége már az őskorban lakott volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található település a XI. században lett királyi birtok. A vár építtetéséhez a XVI. században fogott hozzá Perényi Péter, aki a mohácsi csata után tett szert a területre. A várfallal körülbelül egyidős az erősség centruma, a Vörös-torony, amely egy késő-reneszánsz, ötszintes lakótorony; egy észak-itáliai mester, Alessandro Vedani nevét dicséri.

A Perényiek kihalása után a vár gyakran cserélt gazdát - egészen 1616-ig, amikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén fejedelmi birtoknak minősítették. Az 1640-es években jelentősen kibővítették; ekkor építették hozzá a híres Lorántffy szárnyat és loggiát. Az épületegyüttes a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központjaként funkcionált. Itt tartották az 1708-as országgyűlést is. Később a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek tulajdonába került .Ebben az időszakban lassanként barokk, romantikus és eklektikus stíluselemekkel gazdagodott. A második világháború után az állam birtokába került.

Jelen

A négyzetes alaprajzú Vörös-torony tekinthető a vár centrumának. A palota gazdag múltjáról a negyedik szint mesél a reneszánsz faragványokon és a XVI. századból származó felfestésen keresztül. A régi, rombusz alapú „belső várat” sarkain bástyák övezik, a várkastélyt pedig árok veszi körbe. Az udvar ékessége a Lorántffy-loggia, az oszlopos-árkádos építészeti gyöngyszem, amely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. Szintén egyedi elem a Vörös-tornyot délkeletről övező ötszögű, kazamatás bástya, vagyis „párkány”. Építészeti és történelmi szempontból is érdekes a Sub Rosa, vagyis a kerek erkélyszoba, amelyben állítólag a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői találkoztak. A helyiség mennyezetét rózsák díszítik, innen kapta a nevét: „Sub Rosa” annyit tesz, „a rózsa alatt”; de egy időben a titkosság szinonimájaként is használták. A Sárospataki vártemplom északi fala egyben a vár védőfala; a monumentális építményt szintén érdemes megtekinteni, ugyanis Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemplomaként kívül-belül egyedülálló látvánnyal kecsegtet.

Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található az épületben; többféle kiállítást is berendeztek a falak között. A látogatók megismerhetik a Rákócziak korát, a hegyaljai szőlészetet és borászatot, idegenvezetővel bejárhatják a Vörös-tornyot, és benézhetnek egy igazi reneszánsz konyhába is. Ami igazi különlegességnek számít, az a 2014-ben megnyitott ágyúöntő műhely, amit még I. Rákóczi György alapított. Ez a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon, de még európai viszonylatban is ritkaság.

A környék

Sárospatak belvárosától a P jelzésen indulva, majd a P+ jelzést és Malomkő tanösvényt követve, a Megyer-hegyi tengerszemnél lyukadunk ki, melynek szépségéről elég annyit mondanunk, hogy 2011-ben elnyerte Magyarország legszebb természeti csodájának járó címet. A tó egy hajdani bányaudvar helyén keletkezett a csapadék felgyülemlésével. A magas sziklafalak lélegzetelállító látványt alkotnak a csillogó víztükörrel. Sárospatakról rövid úton elérhető Hercegkút, Vajdácska és Makkoshotyka, utóbbi az Országos Kéktúra legközelebbi pontja, egyben bélyegzőhelye is. A közelben található Sátoraljaújhely napi több tucat busz- és vasúti járattal érhető el. A Bodrogon kajakot és kenut kölcsönözhetünk, ha pedig túrázni szeretnénk, irány a Zemplén!

Nyitvatartás

Nyitva

A múzeum keddtől vasárnapig 10:00-18:00 között várja a látogatókat. 

A megszokottól eltérő időpontok 2019-ban: 

  • június 18..: ZÁRVA
  • augusztus 20.: ingyenes
  • augusztus 21.: ZÁRVA
  • szeptember 21-22.: ingyenes
  • október 23.: ingyenes
  • november 1.: ZÁRVA
  • december 23-26.: ZÁRVA
  • december 31.: nyitva 14:00 óráig
  • 2020. január 1.: ZÁRVA

Árak:

Jegyárak

  • Vörös-torony: 1000 Ft/fő
  • Rákócziak dicső kora…: 700 Ft/fő
  • I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye: 900 Ft/fő
  • Olaszbástya kazamata: 500 Ft/fő
  • Hegyaljai szőlészet és borászat: 500 Ft/fő
  • Időszakos kiállítás a kastélyszárnyban: 500 Ft/fő
  • kombinált jegy: 1500 Ft/fő (Vörös-torony tárlatvezetéssel; Rákócziak dicső kora…)
  • napijegy: 4000 Ft/fő (Vörös-torony, Rákócziak dicső kora…, Ágyúöntő műhely,Olaszbástya kazamata, Hegyaljai szőlészet és borászat, Kossuthtól Szathmáryig, Időszaki kiállítás a Bretzenheim-folyosón)

Kedvezmények

  • 6 éves korig, valamint 70 éves kor felett ingyenes
  • fogyatékkal élőknek és egy fő kísérőnek ingyenes
  • pedagógusoknak ingyenes

Szolgáltatások

  • tárlatvezetés magyar nyelven (max. 30 fő) felnőtteknek: 600 Ft/fő
  • tárlatvezetés magyar nyelven gyermekeknek: 400 Ft/fő
  • tárlatvezetés magyar nyelven 7 fő alatti csoportoknak: 10500 Ft
  • fotóengedély a kiállításokra: 2500 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2019 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
Hidvégi Brigitta
Frissítés: 2019-07-25

Tömegközlekedéssel

  • Ha vonattal érkezünk Sárospatakra, a vasútállomáson akár buszra is szállhatunk néhány megálló erejéig. 
  • A buszokról a Sárospatak, Bodrog áruház vagy a Sárospatak, Árpád Vezér Gimnázium megállókban érdemes leszállni. 

Megközelítés

  • A vasútállomás előtti buszmegállóból a P◼ jelzéseket kövessük egészen addig, míg utunkat a P jelzések nem keresztezik. Térjünk a P jelzésen balra a Szent Erzsébet utcára, ami a várhoz vezet (1,4 km). 
  • A Bodrog áruházi megállóból délnyugat felé induljunk a P◼ jelzésen, majd forduljunk balra a P jelzésen a a Szent Erzsébet utcára, ami a várhoz vezet (650 m).
  • A gimnázium előtti megállóból észak felé induljunk az Arany János úton, majd a jobb kéz felőli hosszú kerítésen nyíló kapun át sétáljunk az ösvényen a várig (650 m). 

Autóval

  • Sárospatak a Sátoraljaújhelyet Miskolccal összekötő 37-es főúton található. 
  • A várat a Rákóczi út - Szent Erzsébet utca útvonalon lehet megközelíteni. 
  • Ingyenes parkoló a vár bejáratánál is van, de ha ott nem lenne hely, a közelben még jó néhány parkolási lehetőség adódik.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Rákóczi-vár (Sárospatak)

Szent Erzsébet út 19
3950  Sárospatak
Telefon +36 47 311 083

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak