Tepke (kilátó)

Délen az Alföld terpeszkedik, nyugat felé a Cserhát dombvidéki mozaikja hullámzik, háttérben a Börzsöny jellegzetes, kettős csúcsú kontúrjával. Egészen távol, alig észrevehető kis kiemelkedésként tűnik fel a Budai-hegység és a Visegrádi-hegység, de a Dunakanyar fölött könnyű kiszúrni a jellegzetes alakú Naszályt. A cserháti magaslatok közül a Szandát a legegyszerűbb megkeresni, kettős ágú csúcsa jócskán környezete fölé nyúlik. Észak felé a hollókői vár falait is felismerhetjük a lankák között.

A keleti oldalon a Mátra magasodik: bal oldalt Mátrakeresztes völgyének szomszédságában a Galya-tető csoportja emelkedik, de hátrébb, a távolban éppen kibukkan a Kékes (illetve annak adótornya) is. A Zagyva árkának településein túl a Muzsla gerincét látjuk: a kilátóval ékesített Nyikom csúcsától a névadó bércig még magasodik, utána fokozatosan belesimul az Alföldbe. A Mátra mögött széles tömegként tűnik fel a Bükk, illetve a Vajdavár-vidék, balra fordulva pedig a Karancs tornyosul a laposabb Medves-vidék fölé.

Északra fordulva, tiszta időben a Magas-Tátráig tart a látóhatár, az Alacsony-Tátra hosszú, lapos gerince nem is ritka látvány. Feltűnik még a Klenóci-Vepor ferde háta és a Polyána dupla csúcstömbje, mögötte pedig a Nagy-Fátra is kibukkan a távolban. Nyugaton, a lankák mögül a Selmeci-hegység főcsúcsa, a Szitnya kandikál ki, de a Körmöci-hegység egyes csúcsai is felderengenek.

Mátrai szökevény

A Cserhát keleti gerince földtanilag a Mátrával rokon, a hatalmas tűzhányó része volt. Viszont a Zagyva völgye jól láthatóan elválasztja a hegységtől, így tájföldrajzi okokból a Cserháthoz soroljuk. Az 567 m magas Tepke nem különül el markánsan a környezetétől; a gerinc a Purga 575 méteres kiemelkedésében tetőzik, távolról nézve pedig szelíden hullámzó, erdős vonulat képét nyújtja. Ennek megfelelően apró bérceiről nincs természetes kilátás. A Tepkén azonban az 1960-as évek óta acéltornyot találunk, mely további 22 méterrel toldja meg a hegy magasságát, így kiváló körpanorámát biztosít a remek fekvésű csúcsról.

Az acélépítmény korábban az algyői olajmezőn szolgált fúrótoronyként, onnan került ide. Méreteinél fogva nem lesz a tériszonyosok kedvence: a fedett felső szintre meredek, szűk lépcsők láncolata vezet. A térélmény attól is különösen intenzív, hogy csak néhány fémkorlát választ el a mélységtől, nem takar bele semmi a kilátásba. A torony mellett pad és asztal is található.

A csúcs neve egy régi Árpád-kori falu, Tepka elnevezéséből ered.

Nyitvatartás

Árak:

Ingyenes