Kezes-lábas túra Hollókő mellett

Itiner

• Felsőtold parkolójából a K◼ jelzést követjük az első turistaút-elágazásig.
• Az elágazásban jobbra fordulunk a K jelzésre, amit a Kéz-kilátó érintésével a hollókői vár előtti csomópontig követünk.
• A csomópontból egyenesen követjük a KL jelzéseket a hollókői vár falai előtt lefordulva az Ófaluba.
• Az Ófaluban az első sarkon balra fordulunk, majd ismét balra, a Kertekalja tanösvény T jelzésére, amit végig követünk, míg visszaérünk a faluba.
• A faluba visszaérve a szemközti úton, a zöld Z hullámmal jelzett Zöldúton folytatjuk a túrát egészen addig, amíg a Szár-hegy túlsó végén ismét csatlakozunk a Kéktúra útvonalába. (Hollókő szélén nyílt terepre érkezünk, ahol nehéz követni a zöld Z hullámmal jelzett Zöldutat. A Panoráma kemping mellett törjünk fel az erdős hegyoldalba, ahol a fákon rálelünk a jelzésre és a jól követhető ösvényre.)
• A K jelzésen balra fordulunk, amit Felsőtold határáig követünk.
• A falu határában a balra lekanyarodó K◼ jelzésre váltva érünk vissza a kiindulópontunkra.

A túra részletes leírása

Indulás Felsőtoldról

A Cserhát keleti végein, a Zsunyi-patak völgyében fekvő Felsőtold kedves kis falu. Népi lakóházai és a Szent Imre katolikus kápolna mellett álló, késő barokk harangtornyon kívül túl sok látnivalója nem akad, azonban pont az említett – a Széchenyi utca mentén álló – épület mellől indul egy túraösvény, ami a legrövidebb úton vezet a környék egyik nevezetességéhez, az ég felé nyíló tenyeret formázó Kéz-kilátóhoz.

Felsőtoldról a K◼ jelzésű úton indulunk el a Háló-hegy irányába, majd kisvártatva rácsatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzésére. Ezen jobbra fordulunk, és kezdetben csak enyhe emelkedéssel törünk a Szár-hegy teteje felé. Cserjékkel szegélyezett, nyílt ösvényen kaptatunk hosszasan, mígnem beérünk az erdőbe. A Szár-hegy déli lábán már meredekebb emelkedő vár ránk, a hegytetőig köves, sziklás ösvényen gyalogolunk. A Kéz-kilátó panorámás helyszínét még a gerinc előtt érjük el.

A Kéz-kilátó

A „kéztő” felől néhány lépcsőn jutunk fel a tenyérbe, amely tökéletes hely pihenésre, de akár a hüvelykujjra is biztonságosan felmászhatunk. Nemcsak az izgalmas építmény, de a panoráma is marasztal: rálátunk a Cserhát hullámzó vonalaira, a közeli Felső- és Alsótoldra, valamint a Farkas-kút-völgyre. Az alkotást 2020-ban a völgy holtfáiból készítette egy helybéli hagyományőrző egyesület felkérésére Csíkszentmihályi Benjámin.

Miután a K jelzésen felértünk a több helyen is panorámás hegytetőre, továbbra is északnyugat felé haladunk Hollókő irányába. Több ponton szétnyílik a nyövényzet, gyönyörű kilátást engedve a Tepke vonulatára, valamint az alant terpeszkedő völgyre. A Keleti-Cserhát legmagasabb pontjait hordozó hegysor vulkanikus kőzetei keménységüknek köszönhetik kiemelt helyzetüket – bár a Cserháthoz soroljuk, ez a vidék már a mátrai vulkanizmus képződménye.

Egy rövid erdős szakaszt követően feltűnik előttünk az andezitből emelt hollókői erősség, túránk újabb célpontja, de ahogy ereszkedünk felé, újra visszatérünk az erdőbe. Amikor végül kilépünk a vár mögötti, füves magaslatra, nagyszerű a kilátás a várra, a Pusztavár-hegyre és szomszédaira, illetve a távoli háttérben hullámzó szlovákiai hegyvidékekre. Ennél a pontnál a KL jelzésre váltunk, ami egyenesen a várhoz vezet.

Hollókő fenséges erőssége

Az andezit sziklaormon magasodó vár különleges, csigaház alakban gyűrűző falai, ötszögletű tornya már első pillantásra is kíváncsivá teszik az embert. A belépővel látogatható erősség a legenda szerint ördögfiókák által idehordott kövekből épült fel, a valóságban azonban a középkori erősséget valamikor az 1200-as évek végén emelték, és a Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok rombolták le. Falai között a 14-15. századi váréletbe nyerhetünk betekintést, nem utolsó sorban pedig fantasztikus kilátást élvezhetünk a cserháti erdőtájra.

A vár kiállításán megtekinthetjük, milyen volt a középkori konyha, hálószoba, kovácsműhely, illetve egy gazdasági épület. A vitrinekben szemügyre vehető az ásatások során előkerült, gazdag leletanyag, többek között Mátyás király ezüstdénárja, illetve török cseréppipák és fegyvertöredékek. A várnézés mellett várkalauz, középkori történelemóra, ostromjáték, középkori születésnapi zsúr is választható a programkínálatból. Amennyiben a vár megtekintését beiktatjuk a túránkba, számoljunk legalább 1–1,5 óra ráadással.

A vártól a KL jelzésen térünk be a hollókői Ófaluba. Rövid, meredek ereszkedéssel érjük el a falu főutcáját, és a Palóc Babamúzeumnál csatlakozunk rá az Országos Kéktúra K jelzésére, amin jobbra fordulunk

A hollókői Ófalu és a cölöpsétány

A települést 1987-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára. Az ófalu egységes, hagyományos képe egy tragédia után alakult ki: 1909-ben a házak jelentős része leégett egy falutűzben. A megsemmisült házakat két év alatt építették újjá, már kőalappal és kéménnyel, cseréptetős fedéssel. A felvidéki és palóc településekre jellemző, szalagtelkes, a templom körül orsó alakban kiszélesedő, egyutcás falukép meghatározza Hollókő hangulatát. A régi házak zöme hagyományos mesterségeknek állít emléket, akár múzeumi kiállítás formájában, akár a mesteremberek portékáinak felhozatalaként.

Nem messze onnan, ahol a KL jelzés belecsatlakozott a falu főutcáján futó K jelzésbe, a Petőfi Sándor utcában található Csalogató Táncház épületénél rátérünk a Kertekalja tanösvény T jelzésére. Az Ófalut az erdőben megkerülő tanösvény a település alatt csordogáló Hollókői-patak völgyét mutatja be, ahol egykoron a hollókői lakosok kis tavakat ástak a kenderáztatáshoz, illetve a ruhák mosásához. Mára a ruhakészítést szolgáló kenderáztató tavak feltöltődtek, mocsaras, vizenyős élőhelyeket teremtve a vízi életközösségeknek. Több száz méter hosszan, a meder oldalában kanyarog a fából ácsolt cölöpsétány, helyenként lépcsősorral letudva a szintkülönbséget.

A tanösvény táblái bemutatják a kender termesztésének és feldolgozásának folyamatát, valamint hogy hogyan zajlott a mosás régen. Az árnyas völgy mélyén még a meleg nyári napokon is hűvösben sétálhatunk. A változatos növényvilágú árok vadregényes részeket is tartogat, azonban az aszályosabb időszakokban előfordulhat, hogy a patak kiszárad. Körülbelül 600 métert haladunk a cölöpsétányon, majd a tanösvény T jelzését követve lépcsősoron kapaszkodunk fel az Ófalu és az újfalu határához, ahol a Látogatóház áll. Itt csatlakozunk rá a zöld Z hullámmal jelzett Zöldútra.

Vissza a hegyek alatt

A Hollókőről déli irányba kivezető, zöld Z hullámmal jelzett Zöldút kezdetben a József Attila utat követi, majd balra fordul a parkoló, illetve a Sport utca irányába, ahol érintjük a Holló Jankó mesejátszóteret. A Sport utca végén nyílt terepre érkezünk, nehezen követhető jelzésekkel, miközben széles kilátást élvezhetünk a Zsunyi-patak völgyére és a Tepke vonulatára.

Az alig követhető csapás a Panoráma kemping mellett vág fel a nekünk jobb kézre eső Szár-hegy elnyúló, erdős oldalába. Alig pár méternyi szintemelkedésr után ösvényünk már szintben, egyértelműen jelezve vezet a fák között. A tölgyek alatt kanyargó, vékony csapás idővel széles földútba csatlakozik. Kezdetben még ki-kilátunk a mellettünk húzódó völgyre, majd egyre sűrűbb rengetegben tartunk kiindulópontunk felé. Egy rövid emelkedő végén – alig pár száz méterre a Kéz-kilátótól – rácsatlakozunk a korábban már járt K jelzésre, amin balra fordulunk. Még egy darabig élvezhetjük az erdő fáinak „paravánját”, nem sokkal később már köves, nyílt terepen ereszkedünk Felsőtoldra. A faluhoz közeledve a K◼ jelzésre fordulnunk (balra), ez vezet vissza a parkolóhoz.