Hollókői körtúra a Dobogó-tetőre

Itiner

• A hollókői buszmegállóból kövessük az Országos Kéktúra K jelzését keresztül az Ófalun, majd a Sós-pusztán, egészen a Dobogó-nyeregig!
• A Dobogó-nyeregtől, ahol táblák jelzik az irányokat, a S jelzést kell követnünk.
• Mintegy 400 méter múlva jobbra ágazik ki a S▲ jelzés, ez visz föl a dobogó-tetői kilátóhoz.
• A kilátótól térjünk vissza a S jelzésre, melyen jobbra, dél felé folytatjuk a túrát!
• Ereszkedés után, egy nyeregponton élesen balra kanyarodik ki a S+ jelzés, kövessük ezt az erdőszélig!
• Az erdőből kiérve röviden haladunk a táblákon keresztül, az első elágazásnál balra kell fordulnunk a zöld Z hullám jelzésre.
• A zöld Z hullámmal jelzett Zöldút egy elágazásnál jobbra kanyarodik és áthullámvasutazik Alsótold határáig.
• Alsótold  temetője mellett balra tartunk, és az utca jobbkanyarjánál áttérünk a balra induló K jelzésre. Ez Felsőtoldon át elvisz minket egészen a Hollókői várig.
• A vártól a KL jeleket követve érkezünk meg az Ófaluba, ahol a Kéktúra K jelzésén jobbra kell indulnunk, hogy visszaérjünk a buszmegállóba.

A túráról részletesen

Hollókő - Dobogó-tető

Talán nem is gondolnánk, hogy a Világörökséghez tartozó hollókői Ófalu tornácos kőházai a 20. század elejéről származnak. Ennek oka, hogy 1909-ben tűzvész söpört végig a településen, a falut ezután újjá kellett építeni. A mesebeli díszletek közül az erdőbe lépünk, melyből rövid emelkedés után érünk ki Sós-pusztára. A lefelé ereszkedő földútról szép a kilátás a tipikus cserháti vidékre: az erdős hegyhátak lankás oldalában legelők nyújtózkodnak, rajtuk lovak és marhák legelésznek. (Az irtás Hollókőhöz közeli tetején jobbra induló földúton 2 perces sétával egy másik panorámapontot találunk, ahonnan a Felvidék hegyóriásiban is gyönyörködhetünk tiszta időben.)

Szemben a Pusztavár-hegy és a Remete-hegy oldalát látjuk, utóbbit megkerülve kaptatunk fölfelé. Eleinte újulat mentén lépdelünk az erdőhasznosítás korábbi időszakát nevében őrző Szénégető-völgy fejezetében, majd meredekebb emelkedőn kanyargunk egyre magasabbra. Zöldellő, fűszőnyeges tölgyesen keresztül érkezünk meg a Dobogó-nyeregbe, ahol táblák adnak útmutatást a lehetséges irányokról. A S jelzésen enyhén emelkedünk, majd egy látszólag jellegtelen ponton kell egy kis ösvényre váltanunk, mely jobb felé a fák közé fúrja magát.

Pár perc múlva az apró tetőn állunk, ahol méretes betonhenger magasodik fölénk. A geodéziai mérőtorony állapota siralmas: felirata szerint felmászni tilos, ami nem csoda, tekintve a rohadó vaspadlókat és a nyikorgó, törött korlátú létrákat. Aki ennek ellenére, saját felelősségére vállalja a mászást, Nógrád egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet: a Budai-hegységtől a közeli Mátra legmagasabb részéig csodálhatjuk hegyvidékeinket. A Börzsönyt egyedülálló szögből, hosszában, egész tömegében láthatjuk. A Felvidék vulkáni hegyei mellett a Tátrák is képviselik a Kárpátok láncait. Az 517 méteres Dobogó-tető nyugati oldalában felbukkan az az andezit, mely ellenállóképességével kiemelte környezetéből a kis magaslatot. 

Dobogó-tető - Felsőtold

Visszatérve a S jelzésre, jobbra fordulva ereszkedünk egy elágazásig, amin bal felé folytatjuk utunkat. A fák közt esős időszak után kis tó gyűlik fel, ne lepődjünk meg, ha vaddisznók röfögését halljuk! Egy nyeregpontnál balkanyart teszünk, hogy utunkat a S+ jelzésen folytassuk. Szép, idős vegyeserdő lejtőjén baktatunk, végül kiérünk a hegyalji irtásokra. Itt a vulkanikus kőzetek már a mélybe szorulnak, helyettük a felszínen finomabb szemcséjű, homokszerű kőzeteket figyelhetünk meg. Éles bal, majd nem sokkal később jobb kanyarral áthullámvasutazunk a Kecske-hát nyeregpontján, és felbukkan előttünk a völgy alján ülő Alsótold.

A faluszéli irtásréteken gyalogolva jobb felől egy alacsonyabb bércsor mögött a Tepke erdős gerince kísér. Szerencsére sehol sem látunk tarvágásokat, idilli vidéken járunk. Talán ezen a környéken kóstolhatunk bele leginkább a Cserhát hangulatába: a szelíd formák, a sűrű erdők és a tágas legelők közt, a völgyaljon megbújó aprócska falvak mozdulatlan keveréke teremt barátságos atmoszférát. Erdőszélen érkezünk meg Felsőtold határába, ahol balra fordulunk.

Felsőtold - Hollókő

A Kéktúra itt régebben a patak szűk völgyébe kanyarodott, de egy elkerítés miatt most fel kell kapaszkodnunk a Szár-hegy tetejére, hogy annak gerincét követve jussunk át Hollókőre. Több helyen szétnyílik a nyövényzet, és gyönyörú a kilátás a Tepke vonulatára, valamint az alant terpeszkedő völgyre. A Keleti-Cserhát legmagasabb pontjait hordozó hegysor vulkanikus kőzetei keménységüknek köszönhetik kiemelt helyzetüket - bár a Cserháthoz soroljuk, ez a vidék már a mátrai vulkanizmus képződménye.

Hátratekintve magasra nyúlik a Tepke háta, az egymást kitakaró vonulatok szelíd, de mégis komoly hegyvidék képét keltik. Egy rövid erdős szakasz után hamarosan a zord képet festő, sötét andezitből épített hollókői várrom látszik, amíg ismételten be nem lépünk az erdőbe. Előtte még érdemes rövid, 50 méteres kitérőt tenni bal felé, ahonnan kiváló panorámát élvezhetünk a magunk mögött hagyott völgyre, háttérben a festői Tepke-gerinccel. Rövid talpalást követően kilépünk a vár mögötti tetőpontra. A füves placcról nagyszerű a kilátás a Pusztavár-hegyre és szomszédaira, illetve a távoli háttérben hullámzó szlovákiai hegyvidékekre.

A 13. században épült vár három oldalról természetes védelmet élvezett (bár a törökök így is bevették kétszer): alatta egy hasadékvulkán andezitje található. A szerkezeti törésekbe benyomult láva a felszín alatt kihűlve megkeményedett, és viszonylagos keménységének köszönhetően, a szomszédos kőzetek lekopásával a felszínre került. Ennek a tömbnek a szélén áll az érdekesen szabálytalan formájúnak tetsző vár. A KL jelzést követve végül árnyas erdőben ereszkedünk le a nap elején elhagyott Ófaluba, amelynek simára csiszolt macskakövein megcélozzuk a buszmegállót vagy valamely éttermet.