MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Szurdok
· Keleti-Cserhát
· 256 m
-
Esős időben a kövek csúsznak, köztük pedig sár vanFénykép: Vörös Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A Keleti-Cserhátban, Mátraverebély közelében a Szentkúti-patak több helyen is mély szurdokot vájt a kőzetbe. A legnagyobb és a leghangulatosabb közülük a Szent László-hasadék.
A nagyjából 200 m hosszú szurdokot a patak vize mélyen a környező sziklákba marta hangulatos, kanyargós sikátort létrehozva az erdőben. A falán látványosan lekövethetőek a geológiai rétegek a tengeri üledékes eredetű homokkőtől és mészkőtől a vulkanikus andezittufáig.
A név eredete
A szurdok átugratásához kapcsolódik a hely eredetmondája, amely szerint a kunokkal harcoló Szent László király kiváló, Szög nevű lovával át tudta ugratni a mély hasadékot. A földet érése helyén víz fakadt a sziklából, amiből a már régóta szomjazó sereg új erőre kapott, és győzedelmeskedett az ellenség fölött. Ez lett a Szent László-forrás, amiből ma már csak nagy esőzések után szivárog némi víz, száraz időben a megtalálása sem garantált. Szög patáinak nyomai viszont máig fellelhetőek a sziklafalon – ezek valójában a hordalékot szállító víz évezredes eróziójának eredményei.
Források a szurdok környékén
Van azonban a szurdokban három másik, foglalt forrás is: a Szentháromság-, a Szent István- és a Szent Imre-forrás. Ez azért is érdekes, mert a Cserhát tömegét adó, a vulkanikus aktivitások miatt összetöredezett kőzetrétegek csak kevés víz megtartására képesek, ezért általában kevés a forrás a tájegység területén. A Szentkúti-patak völgyében a kőzetrögök vetődései mentén létrejött rétegforrások vize tiszta, finom, ásványi anyagokban gazdag.
A patak kisvíz esetén olykor csak szűk csatornában halad a szurdokban, a vize itt kristálytiszta, jól megfigyelhetőek a kőzetrétegek. Nagyobb esőzések után a szurdokon való átkelés problémás lehet, ekkor a párhuzamos ösvény használatát javasoljuk.
Ugyancsak megemlítendő az innen csupán néhány perc sétára található Szűz Mária-forrás és pihenőhely, ahol le is lehet ülni szusszanni egyet. A nyugalmat árasztó, csöndes, eldugott helyszín legegyszerűbben a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely felől közelíthető meg, de a szurdok az Országos Kéktúra 19. szakasza mellett mélyül, így sok túrázó érkezik Hollókő és Nagybárkány felől.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A legközelebbi buszmegálló a Mátraverebély (Szentkút).
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállótól és a kiépített parkolótól a zarándokhely irányába haladva 300 m után csatlakozunk rá a K és a ᵯ jelű turistaútra. Ezen további 550 m-t kell megtenni a Szurdok kezdetéig (1,7 km, 0 m szintemelkedés).
Parkolás
- A Nemzeti Kegyhely kiépített parkolója általában ingyenesen használható. Kivétel ez alól a Virágvasárnap és a Mindenszentek közötti vasárnapok, valamint a búcsúsnapok, amikor személykocsival 800 Ft a parkolás díja. További aktuális információt a kegyhely honlapján lehet megtudni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Cserhát látványosabb részére érkezik a kéktúra. A lankásan hullámzó erdős hegyhátak közt tágas legelők alján nyújtózkodnak az évtizedekkel ...
Sámsonháza a Keleti-Cserhát egyik ékköve: a Kis-Zagyva partján fekvő települést körülölelő dombok többek között kilátásokkal, ritka növényekkel, ...
Izgalmas túra a vadregényes Cserhát hegységben, ahol a természet és az erdők közt megbúvó falvak összefonódnak. A 21 kilométeres körtúra remek ...
Nekivágunk a Mátra keskeny gerincének, melynek nyugati felét és középső részét keressük fel a 20. Kéktúraszakasz bejárása során. 180 méteres ...
A Szakadás-árok minimum olyan izgalmas, mint a Rám-szakadék, csak épp egy egyáltalán nem kiépített, kb. 1 kilométer hosszú szurdok, néhol 20 méter ...
Egész napot felölelő túránkon a Mátra keskeny főgerincére kapaszkodunk annak meredek, északi oldaláról, majd elidőzünk a sziklaformás hegyhát ...
A Zagyva-völgyből hatolunk be a hegység nyugati részébe, majd Ágasvártól a Mátra-bérc érintével ereszkedünk vissza a folyóhoz, bár egy faluval ...
A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is ...
A Cserhát látványosabb részére érkezik a kéktúra. A lankásan hullámzó erdős hegyhátak közt tágas legelők alján nyújtózkodnak az évtizedekkel ...
Sámsonháza a Keleti-Cserhát egyik ékköve: a Kis-Zagyva partján fekvő települést körülölelő dombok többek között kilátásokkal, ritka növényekkel, ...
Izgalmas túra a vadregényes Cserhát hegységben, ahol a természet és az erdők közt megbúvó falvak összefonódnak. A 21 kilométeres körtúra remek ...
Nekivágunk a Mátra keskeny gerincének, melynek nyugati felét és középső részét keressük fel a 20. Kéktúraszakasz bejárása során. 180 méteres ...
A Szakadás-árok minimum olyan izgalmas, mint a Rám-szakadék, csak épp egy egyáltalán nem kiépített, kb. 1 kilométer hosszú szurdok, néhol 20 méter ...
Egész napot felölelő túránkon a Mátra keskeny főgerincére kapaszkodunk annak meredek, északi oldaláról, majd elidőzünk a sziklaformás hegyhát ...
A Zagyva-völgyből hatolunk be a hegység nyugati részébe, majd Ágasvártól a Mátra-bérc érintével ereszkedünk vissza a folyóhoz, bár egy faluval ...
A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is ...
Felhasználói kérdések