Vár-hegyi-kőfejtő (Sámsonházi kőfejtő)

Ez a pazar látványt nyújtó tájseb a Kéktúra, valamint az országút mentén, Sámsonháza határában, a Várhegy oldalában található. Az autóval érkezők kényelmesen le is parkolhatnak a pompás sziklafalak alatt fekvő bányaudvaron, ahonnan a környéket bemutató tanösvény is indul. A narancs, homok és rozsda színekben ragyogó kőzetek egy 16 millió éve kezdődött és 5 millió éven át tartó, földtörténeti szempontból igen mozgalmas korszak során alakultak ki. Az egyedi rétegződések legalább háromszori tengerelöntésről és ugyancsak három alkalommal bekövetkezett vulkáni tevékenységről árulkodnak.

A bányászat

Az andezitvulkanizmus során képződött lávakőzetet jó hasadása, ugyanakkor nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Ez a kőzet a 19. századtól útépítések alapanyaga volt, és egészen a 1970-es évekig fejtették. A letermelés hatására metszetként tárul fel előttünk a földtörténeti múlt, amely a napsütésben még elevenebb színekben tündököl.

Színkavalkád a tengeri üledéktől a láváig

A híres geológiai bemutatóhelyként számontartott kőbánya látványát feldobja a rétegződések 20-25°-os dőlésszöge. Ha ezeket a vegyes, hol tengeri üledékes, hol vulkanikus kőzetrétegeket részleteiben vizsgáljuk, érdekes felfedezéseket tehetünk. Az alsó lávafolyamban például nem csupán apró, pár centis hólyagüregeket figyelhetünk meg, akár méteresek is előfordulnak. Ezek a látványos formák akkor jönnek létre, amikor a nedves környezet és a forró andezitláva érintkezik egymással, és a keletkező gőz a kőzetbe hatolva gázhólyagokat alkot.

A vulkáni működés nyugodtabb szakaszát lávaöntések jellemezték. A 900-1200 °C-os andezitláva lassan folyt alá a tengervízzel borított vulkáni törmelékre, ami az ekkor felszabaduló gőz hatására vált hólyagossá. A lávafolyás felső része törmelékes: felszíne már kihűlt, megdermedt, miközben a magja olvadt állapotban mozgott, ezzel darabokra szakítva, összetörve a felszíni kérget. A láva kihűlésekor fellépő zsugorodás hatására egy közel függőleges irányú töréses zóna is keletkezett. Ezt a vonalat csak a felette húzódó törmelékes részig követhetjük, ami azt bizonyítja, hogy nem tektonikai mozgás (kéregmozgásból eredő elmozdulás) hozta létre.

Láthatunk itt továbbá világosszürke rétegeket is. Ez a puhább kőzetsáv a tengeri környezetből szigetszerűen kiemelkedő vulkán kiszórt törmeléke (piroklasztikum), amely vízi környezetben ülepedett le. Lényegében robbanásos kitöréssel keletkezett hamu és törmelék keverékét látjuk, melyet a legtöbben horzsakőként vagy habkőként ismernek.

Több helyen is megfigyelhetjük, hogy a vízbe került vulkáni törmelék nem csupán sík rétegeket hozott létre, hanem íves, egymást metsző keresztrétegeket is, melyek a kavargó, hullámzó vízmozgást igazolják. A hamuból, törmelékből álló réteg felső részén húzódó vöröses elszíneződés a később ráfolyt láva hőhatásának következménye.

Megéri felkapaszkodni a szemközti Csüd-hegyre is

Az andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek látványos váltakozását érdemes a bányaudvarral szemközti Csüd-hegy oldalából is megcsodálni. Az országúttal párhuzamosan csörgedező Kis-Zagyván fahidacskán kelhetünk át, és a paddal ellátott pihenőtől lépcsővel és korláttal szerelt ösvényen kapaszkodhatunk fel a kilátópontra. Innen kiváló fotókat készíthetünk a barázdált Vár-hegy színgazdag formáiról.

A Vár-hegyhez hasonlatosan a Csüd-hegy értékeit is a kőfejtés hozta a felszínre. A feltárásban 14-15 millió éve, sekélytengeri körülmények között keletkezett mészkőpadot láthatunk. A tiszta és meleg tengerben igen gazdag élővilág alakult ki; legfőképp kagylók és csigák népesítették be a tengerfeneket. Miután elpusztultak, a többségük felőrlődött a part menti hullámzásban, de az aljzathoz tapadó példányok épségben megőrződtek. Ha közelebbről szemügyre vesszük a mészkőt, nem az ősi csigaházakat és kagylóhéjakat, hanem azok lenyomatait látjuk, ugyanis a meszes héjak a nedvesség hatására feloldódtak, és csupán az állatok maradványainak „negatívja”, felületi mintázatuk őrződött meg. Ez a folyamat gyakori, de a környék más lelőhelyein tökéletes épségben megmaradt héjmaradványokat is találunk.

Visszatérve a Vár-hegy alatti bányaudvarba, utunkat északnyugati irányba folytatva bejárhatunk a szomszédos Buda-hegy déli aljában vezető, közel két kilométer hosszú és nyolc állomásból álló tanösvényt. Ezen elsősorban a környék miocén földtani és őslénytani képződményeivel ismerkedhetünk meg.

Nyitvatartás

hétfő	00:00–24:00
kedd	00:00–24:00
szerda	00:00–24:00
csütörtök	00:00–24:00
péntek	00:00–24:00
szombat	00:00–24:00
vasárnap	00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes