Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Nagybátonyból a Mátra-bércre

Gyalogtúra · Magas-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Jó úton a Mátrába
    / Jó úton a Mátrába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Látvány Galyatető felé a Vörös-kő kilátóból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szamár-kő vulkáni sziklája
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvári turistaház épületei
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvár gerincén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Török lábnyom mélyedései
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Zagyva-völgy irányába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Newton-szikla felirata
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bec-kút foglalása
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sztremina gerincszakaszán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csörgő-völgy és a Felső-Mátra
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felaprózott kőtenger az erdőaljon
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagybátony szélén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagybátonyi utcakép
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente az Ágasvárról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Ágasvár Ágasvár turistaház Vörös-kői kilátó Newton-szikla Foton-rét

Egész napot felölelő túránkon a Mátra keskeny főgerincére kapaszkodunk annak meredek, északi oldaláról, majd elidőzünk a sziklaformás hegyhát ösvényein. Bátonyterenyéről a Vörös-kő kilátóját vesszük célba, ahonnan letekintünk a Mátralába erdős lejtőire. A későbbiekben panorámaláncolatot fűzünk fel az Ágasvár hegyes ormára tartó a vadregényes gerincvándorláson. Az Ágasvár turistaháznál megpihenünk, majd túránkat könnyed visszaereszkedéssel zárjuk.
nyitva
nehéz
18,6 km
5:55 óra
801 m
801 m

A Mátra középhegységi arculatát tárja fel egy pillantás az erdős bércekre az északi dombok valamelyikéről. A kihunyt tűzhányó falként magasodik az Alföld és a Medves-vidék lankái között, melyek felé különösen meredek lejtőkkel törik le. A déli irányba billent vulkánóriás gerince a tektonikus mozgások során kiemelkedett, ezért északi oldalán csuszamlások faragták élesre a hegyoldalakat. A kemény vulkáni kőzetanyag kitartóan dacol az erózióval, emiatt a gerincrégiót a környezetükből kipreparálódott sziklatömbök, sziklafalak színesítik. 

Túránkon a kihívást jelentő északi lejtőkre hágva kapaszkodunk az ország egyik legszebb gerincösvényére, a Mátra-bérc hátára. Letekintünk a Vörös-kő kilátójából, aztán néhány órán keresztül a vadregényes, elkeskenyedő gerincen múlatjuk az időt. A Csörgő-völgy mélyülete és a Mátralába közti háton barangolva panorámapontok csábítanak megállásra. Az Ágasvár csúcsának fenyőillatával búcsúzunk a magaslati helyzettől, és aláereszkedünk a turistaházhoz, majd visszakanyarodunk a hegyláb lankái felé. Találkozunk az elnyelt csapadékot visszaszolgáltató forrásokkal, és a sűrű árokrendszer közt Szorospatak elhagyott bányatelepét is útba ejtjük. Végül völgysétával jutunk újra Bátonyterenye házai közé.

Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-06-10

Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Ágasvár, 789 m
Legalacsonyabb pont
216 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Ágasvár turistaház

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Bátonyterenye (Nagybátony), falu buszmegálló (217 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.970388, 19.836222
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°58'13.4"N 19°50'10.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 413138 5313664
w3w (what3words) 
///buszsáv.álarc.szekrény

Végpont

Bátonyterenye (Nagybátony), falu buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól a S jelzést követjük a Mátra-bércen álló Vörös-kő kilátójához.
  • Nyugati irányban indulunk tovább a K▲ jelzésen, ami a K jelzésbe csatlakozik. 
  • A Newton-sziklánál ismét a K▲ jelzésre térünk, és az Ágasvár csúcsán keresztül az Ágasvár turistaházhoz ereszkedünk.
  • Északnyugat felé indulva, a K, majd rögtön a P jelzésre váltva térünk vissza Nagybátonyba.
  • A lakott területen az utolsó, rövid szakaszt a már ismert S jelzésen tesszük meg.

A túráról részletesen:

Hátat fordítva a falvaknak

A helyijáratos busz megállójától a S jelzésen indulunk a Lengyendi úton. Bátonyterenye egyik városrészében járunk, ami egykor önálló községként élte napjait. A hátunk mögötti domboldalban emelkedik székelykapus, fatornyáról nevezetes temploma. Megvan még néhány tornácos parasztház a régiek közül; Bátonyterenyének ez a része máig falusias jellegű, hiába az évszázadot átkaroló, az 1980-as évekig tartó, jelentős bányászati-ipari tevékenység.

Jobbra, a Mátra ucába térve a kikövezett mederbe szorított Szoros-patak mentén bandukolunk ki a faluból, körben egyre záródik a hegykoszorú. Méhkaptárak mellett, akácosban hagyjuk magunk mögött a község házait, majd rövidesen balra, a hegyoldalba kapaszkodunk a völgyfenékről. A szuszogtató szakasz a Szégyen-parlag hátára vezet, ahol fenyőültetvény színezi az erdőképet. A parlag kifejezés műveletlen, gondozatlan földet jelent - valószínűleg a falu kaszálói lehettek a múltban errefelé. Egy irtványt sűrű, párás erdőfolt követ, majd ismét fenyvesben vándorlunk.

Ahogy megkerüljük a Borostyán-tetőt, a csúcs mögötti nyeregben a széles szállítóutat keresztezünk. A helyszínt a Három-cser jelöli meg, melyek a modern navigáció előtti időkben tájékozódási pontként szolgáltak a Mátra lábánál közlekedő emberek számára a hegyláb bércei és a Zagyva-völgy közötti szakaszon.

Neki a Mátra-bércnek

A kereszteződésből szemügyre vehetjük a Mátra-bérc utunkban álló magasát. További vegyeserdei emelkedéssel érjük el a Mátraalmást Nagybátonnyal összekötő aszfaltutat, melynek túloldalán fakad a több mint száz éve foglalt Bec-kút. Neve a becs szóból ered, a víz pedig a Mátra kőzettömegének repedéseiből. A forrás jelzi: elértük a hegység gerincrégiójának lejtőjét. A tömör andezit repedéshálózata csekély mennyiségű vizet nyel el, amit szűkös áteresztőképessége miatt nem vezet messzire. Itt, karnyújtásnyira a Felső-Mátra esőfogó tetőitől források sora lép a felszínre, és kis hozamú, rövid futású patakágakat táplál. Vizük a Zagyvát és mellékágait gazdagítja. Használjuk ki a fedett pihenőhely nyújtotta komfortot, és frissüljünk fel, mert megerőltető szakasz vár ránk!

Tönkrement erdei utunkat bükkerdő árnyékolja. A hatalmas Mátra-vulkán az idők során dél felé megbillent, északi oldala pedig kiemelkedett. A magasodó hegység óriási tömege ennek folyamán elhasadt, és kisebb csuszamlások faragták meredekre lejtőit. Ezt az árnyas, hűs élőhelyet keresik a bükkösök, ahol éppen az éles hegypartot tapossuk a Medve- és a Dobróka-patak völgye feletti gerincen.

Kitekintés a Mátra lábára

A turistaút nyílegyenesen, különösen meredek vonalon tart a hegytető felé, és átvágja a szekérút kanyarjait. Frissen kopasztott erdőlék és újabb szállítóutakon történő átkelés végén fa irányítótábla hirdeti, hogy felértünk a Mátra gerincére. A S jelzésen balra tartva, kurta emelkedéssel keressük fel a Vörös-kő vastornyát. A csigalépcsőt megmászva fémketrecünkből szinte laposnak látjuk a hegylábat, mely az imént tett próbára. A távolra emelve tekintetünket a Karancs-Medves vidéke, hátrébb pedig a Felvidék hegyei magasodnak. Másik irányban a Galya-tető épületei, tovább fordítva a fejünket Mátraszentistván tetői foltozzák az erdőszőnyeget.

Végig a Mátra-bércen

A kilátótól érkezésünk irányába megyünk vissza, és innentől a Mátra bérc gerincvonalán folytatjuk utunkat, amely túránk legemlékezetesebb szakasza is egyben. A K▲ jelzésen megkerüljük a síparkjáról nevezetes régi szlovák hutatelepülést, Mátraszentistván temetőjét, majd rövidesen megpillantjuk a pályákat és a felvonókat. Ösvényünk szélén bebozótosodott krumpliföldek nyomait fedezhetjük fel, balunkon hüttékre hajazó rönkházak sorakoznak. A K jelzésre váltva a hegygerincet követjük, és többnyire annak fokozatosan elkeskenyedő hátán maradunk.

Újra az erdőbe lépve a Kis-kő oldalában az eljegesedés korszakának fagyváltozékonysága hatására felaprózott kőtenger mohás kis szikladarabkáit tanulmányozhatjuk. Egy szállítóút keresztezése után a szláv nyelven meredeket jelentő Sztremina hátára emelkedünk, és amint a név is mutatja, a gerincet innentől markáns lejtők emelik ki. A napfényes tölgyes már a Csörgő-völgy Erdőrezervátum védett része, ahol évtizedek óta emberi beavatkozás nélkül, a természet rendjének megfelelően folynak az életközösség mindennapjai. Egy helyen kitárulkozik a táj, és a Csörgő-völgy katlanjára látunk, mögötte-felette Mátraszentimre épületei színesednek a zöld lombtengerben.

Olykor letekinthetünk a mélyen, komótosan kanyarodó völgybe, de az útszakasz ragyogó szépségét a keskeny gerinc jelenti. Elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra fordulva, a K▲ jelzésre térve folytatjuk túránkat. Az első métereken megállásra késztet a regényes nevű Newton-szikla kilátóterasza: pereméről a Mátra-bérc északi letörését és a Zagyva völgyébe simuló erdőségét csodálhatjuk, a messzeségben a Bükk is felsejlik. A kőben vésett felirat dacol az idővel, de még felismerhető: „Newton hitétől mentsen meg az Isten”. A névadó kiléte, indítéka és az idézet eredete tisztázatlan. Hasonló sort találni William Blake egyik versében, de a gondolat Kondor Bélánál is fellelhető.

Az Ágasváron

Nekivágva az Ágasvár felé vezető útnak sziklaormok merednek az ég felé a hegygerincből. A Szamár-kő két vulkáni réteg, a szórt törmelékes és a felszínre ömlött lávakőzetek váltakozásával vázolja a rétegvulkán működésének egymást kiegészítő epizódjait. Az ösvény páratlan módon a sziklákra hág - megeshet, hogy a kezünket is használnunk kell az embert próbáló kapaszkodó legyőzéséhez. Föntről végre feltárul az eddig csak a fák ágai közt felsejlett Csörgő-völgy, hátterében a Felső-Mátra tetői őrködnek.

Fák ágain átlépdelve követjük ösvényünket. A szélnek kitett szakaszon gyakran szaggatja meg az erdőt a gerincháton átbukó légmozgás. Feltűnik az Ágasvár fenyegetően magas sziluettje, és valóban meredek lejtőn hódítjuk meg az egykori váráról nevezetes csúcsot. A hely legendás elemekkel színesített története úgy szól, hogy az közeledő osztrák veszedelem hírére a várvédők segítségére 300 horvát katona érkezett, kiknek vezetője a várkapitány feleségére szemet vetett. A vitéz közeledésében félredobta a lovagiasság szabályait, és a szorult helyzetben az úrhölgy szolgája kioltotta a támadó életét. A parancsnok nélkül maradt sereget ezután hazaküldték, a rövidesen megérkező császári csapatok pedig könnyen szétdúlták a folyóvölgyet szemmel tartó erődöt. A történészek szerint Ágasvár a szomszédos Óvárral együtt alkotott védelmi kettőst. Első említése 1264-ből való; a 15. század végére már romokban állt. Innentől a hasznosi erősség vette át a Mátra nyugati részének és a Zagyva vidékének őrzését.

Előrébb, egy fenyvessel árnyékolt sziklakiszögellésről vehetjük szemügyre az igazi ágasvári panorámát, mely a Karancstól a Börzsönyig tart. Része a Cserhát csaknem teljes vidéke, legszembetűnőbb a Tepke háta a Zagyva-völgy túloldalán. Dél felé a Nyikom mutatja a Mátra-gerinc folytatását, alattunk pedig a Hasznosi-víztározó hullámzó felszínén csillannak meg a Nap sugarai, és a Hasznosi várrom falmaradványait is megpillanthatjuk.

Arccal a falvak felé

A sziklákon átkászálódva, csúszós ösvény gyökerekkel nehezített lejtőjén ereszkedünk alá az Ágasvár turistaház kapujáig. Ha nyitva találjuk, étellel és itallal is felfrissülhetünk éttermében. Az egykori vadászházat nagylelkű gesztussal 1925-ben bocsátotta az éledező mátrai turistaság szolgálatába a terület birtokosa, báró Hatvany Endre. Elhagyva a házat balra néhány méter erejéig a K, majd a P jelzésen indulunk le a hegyről. A növényzet s az avar takarásában könnyen elvéthetjük a Török lábnyom formáit. A puha vulkáni tufában két emberi lábnyomra emlékeztető, ovális mélyedés látszik. A legenda szerint a török katonák strázsáltak itt oly sokáig, hogy lábuk a kőzetbe bélyegződött. Valójában eredetük ismeretlen, de a két vájat minden bizonnyal emberi faragvány.

Sűrű fiatalosban folytatjuk utunkat, közepében az ifjoncok szülője, sokat megélt bükkmatuzsálem hordja a turistajelzést. Az irtások miatt néhol nem egyértelmű, merre tart az ösvény, de tábla segíti a vándort. Az bozóttal benőtt Ágasvári-kút csermelyének átlépése után szép bükkösben érkezünk a Bec-kúttól már ismerős aszfaltúthoz, ami egyben jelzi, hogy a lejtő is megszelídül. Néhány méter után balra belépünk az erdő zöldjébe, erre az útra festett nyilak hívják fel a figyelmünket.

Erdei keréknyomot követünk, felélénkül a domborzat. Az agyagos talaj miatt különösen sűrű e lejtők vízhálózata, ám a patakok csak időszakosan kapnak utánpótlást, ezért mindössze kisebb árkokkal barázdálják a lejtőt. Lefelé tartva aszfaltútra lépünk, ami egészen a csaknem üresen szomorkodó Szorospatakra kalauzol. A telepet kezdetben a szénbányászat éltette, melynek megszűnte után üdülő lett, még sporttábor is működött itt. A dicső időkről gaz által belakott épületek árulkodnak. A bezárt étteremben a veretes felirat tanúsága szerint még turistabolt is üzemelt.

Vissza Nagybátonyba

Maradunk a P jelzésen, terebélyes fűz ágai alatt térünk vissza az erdőbe. Kezdetben sűrű bozótba fúródik a turistaút, lejjebb azonban barátságossá válik. Az év nagy részében vizet nem vezető árok szegélyezi utunkat, de látható, ahogy nagy zivatarok után lerohanó patak alámosta a partfalát. Alant gázlót keresztezünk, és ráfordulunk az utolsó egyenesre a falu felé. A Szoros-patak mentén a jobbról csatlakozó S jelzés kíséretében a már ismert úton térünk vissza Nagybátonyba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Nagybátonyhoz tartozó Bátonyterenyére vonattal vagy távolsági busszal érkezhetünk.
  • Túránk kezdőpontja a Bátonyterenye (Nagybátony), falu nevű buszmegálló, ahova helyijáratos buszok közlekednek, de csak hétköznap, és elég ritkán.
  • A legközelebbi távolsági buszmegállók Nagybátony központjában: Bátonyterenye (Nagybátony), Béke út 35., és Bátonyterenye (Nagybátony), Ózdi út 10.

Megközelítés

  • A túra a helyijáratos busz megállójából indul.
  • A vasútállomástól és a távolsági buszok megállóitól a S jelzésen 1,8 km gyaloglással érkezünk a megállóhoz.

  • Bátonyterenye helyi menetrend

Autóval

  • A túra kiindulópontjának környékén könnyen találunk parkolóhelyet.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.970388, 19.836222
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°58'13.4"N 19°50'10.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 413138 5313664
w3w (what3words) 
///buszsáv.álarc.szekrény
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró App.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
18,6 km
Időtartam
5:55óra
Szintemelkedés
801 m
Szintcsökkenés
801 m
Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!