Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Egyházi létesítmény

Mátraverebély-Szentkút

Egyházi létesítmény · Cserhátvidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A mátraverebély-szentkúti basilica minor
    / A mátraverebély-szentkúti basilica minor
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Maga a Szentkút a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mozaikokkal borított szabadtéri oltár Mátraverebély-Szentkúton
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a mátraverebély-szentkúti kegyhelyről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti kegyhely
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti látogatóközpont
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti kegytemplom
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti basilica minor belseje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti kegyhely
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti kegyhely kálváriája
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a mátraverebély-szentkúti látogatóközpontról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátraverebély-szentkúti kegyhely
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remetebarlangok Mátraverebély-Szentkúton, a kegyhely felett
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentély a Remetebarlangok egyikében (Mátraverebély-Szentkút)
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent László-forrás, nem messze Mátraverebély-Szentkúttól
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség

A legendákkal átszőtt történetű, évente 200 ezer zarándokot fogadó, megkapóan nyugodt környezetben fekvő kegyhely, ahol basilica minor, ferences rendház, szabadtéri miséző hely és oltár, zarándokszállás, valamint étterem is van, 2015-ben nyerte el jelenlegi, rendezett formáját. A létesítményt az Országos Kéktúra 19. szakasza is érinti.

Akár Hollókő felől, az Országos Kéktúrát járva, akár Pásztó irányából, autóval érkezünk, a Cserhát keleti peremén, a Meszes-tető lábánál fekvő mátraverebély-szentkúti kegyhelyre különösen békés, csendes völgyben bukkanunk rá. A lankás, árnyas domboldalon egy kálvária stációi sorakoznak; szemben velük, a sétány terméskő fala alatt az öltöztethető kegyszobrot rejtő, basilica minor rangú kegytemplom két tornya feszül szerényen az égboltnak, alig túlnyúlva a környező fák lombkoronáján. A templom mellett tágas szabadtéri misézőhely fegyelmezett rendben álló padsorait találjuk, amelyek a szlovén jezsuita teológus, Marko Ivan Rupnik által készített mozaikokkal borított oltár felé néznek. Maga a Szentkút, egy nyolcszögletű kőépítmény a kisdedet a karjában tartó Szent Szűz szobrával a tetején, a fal tövében húzódik meg, nem messze a lourdes-i barlangtól.

A legenda Szent Lászlóhoz köti a zarándokhely eredetét. A király 1091-ben, a kunok ellen harcolva kutyaszorítóba került, mert az ellenség bekerítette, és amikor átugratott egy szakadékot, ahol a lova első patája földet ért, víz buggyant ki a földből. Szent László a bárdjával kiszélesítette a nyílást, forrást fakasztva ezzel. Később több csodát is feljegyeztek a helyen. Az 1100-as években például a Szűzanya állítólag megjelent egy néma pásztornak, aki, miután ivott a vízből, újra képes lett beszélni. A 13. században ezért a közeli Verebély templomától rendszeressé váltak a körmenetek a Szentkúthoz, amely rövidesen már Magyarország egyik legnagyobb búcsújáró helyének számított, ennek megfelelő egyházi kiváltságokkal.

2015-ben újították fel

1700-ban az akkori pápa, XI. Kelemen kivizsgáltatta a csodálatos gyógyulásokat, és valódinak találta azokat. A jelenlegi, barokk stílusú templomot Almásy János építtette hálából 1758 és 1763 között, amiért a betegségéből a Szentkút vizének segítségével gyógyult ki. Az épületkomplexumnak része a 20. század második felében, a szocializmus évei alatt elhanyagolt, szociális otthonként üzemeltetett ferences kolostor is. Mára visszanyerte eredeti funkcióját: a 2015-ben befejeződött, átfogó felújítás során Nemzeti Kegyhelyet hoztak létre a területen, zarándokházat, zarándokszállásokat, rendezvénytermet és egy éttermet is kialakítva. Mátraverebély-Szentkút honlapja szerint „a felújítási és kapacitásbővítési munkálatok elsődlegesen azt a célt szolgálták, hogy nemzetközi színvonalú, látogatóbarát vallásturisztikai komplexummá alakuljon a búcsújáróhely, ugyanakkor a lelkisége és békés hangulata sértetlen maradjon.” Ez sikerült, az egész létesítmény valóban megnyugtatóan rendezett benyomást kelt.

Ha nem a búcsúra érkezünk, a Mátraverebély felől felvezető út végén található parkoló meglepően tágasnak tűnhet, de a nagy rendezvények idején megtelik a hely, az év során összesen 200 ezer látogató fordul meg itt. Közvetlenül a bejáratnál a félköríves információs központ fogadja őket, benne kegytárgybolttal és a Ferences Galériával.

Légvonalban alig pár száz méterre, a Meszes-tető oldalában a Remetebarlangok homlokzata tűnik elő a fák közül. Már a 13. századtól éltek itt remeték, akik kis fülkéket vájtak a sziklafalba, némelyiket kápolnaként, másokat lakásként használva. Közülük az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg, a bazilikában temették el. A barlangokat rövid kapaszkodással közelíthetjük meg a szabadtéri oltár mellől induló ZΩ jelzésen.

Még ha csak fél óránk is van, érdemes felsétálnunk a K jelzés mentén északi irányba. A kegyhelyet alig pár száz lépéssel magunk mögött hagyva felfedezhetjük a szintén Szent Lászlóról elnevezett szurdokot és forrást is - az utóbbiból több is van a patak mentén, de a foglalásuk sajnos nem túl esztétikus, jobban emlékeztet háborús bunkerre, semmint víznyerő helyre.

Nyitvatartás

A kegyhely szabadtéri része egész évben szabadon látogatható.

A bazilika napkeltétől napnyugtáig tart nyitva.

Árak:

A templom és a szabadtéri létesítmények látogatása ingyenes.

Farkas Péter profilképe
Szerző
Farkas Péter 
frissítve: 2019-01-31

Tömegközlekedéssel

  • A kegyhelynek Mátraverebély (Szentkút) néven saját buszmegállója van, de az idáig (többnyire Salgótarján vagy Nagybátony felől) közlekedő járatok ritkák.
  • A Mátraverebély, eszpresszó buszmegállónál több busz áll meg, onnan viszont hosszabb sétával érhetjük el a kegyhelyet.
  • Buszozhatunk Pásztóról átszállás nélkül Sámsonházára is, ott a Sámsonháza, Fő út megállónál szálljunk le!
  • Ha vasúttal érkezünk Hatvan felől, a Mátraverebély megállóhelyen szálljunk le!

Megközelítés

  • Mátraverebély-Szentkút az Országos Kéktúra 19. szakasza mentén fekszik. A K jelzésen Hollókőtől kb. 31, Mátraverebély vasútállomásától 5 km távolságra van.
  • A Mátraverebély, eszpresszó buszmegállótól a 21-es úton induljunk el nyugat felé, majd térjünk át jobbra, azaz észak felé a K jelzésre! Ezen közvetlenül a kegyhelyig sétálhatunk (4,5 km).
  • A Sámshonháza, Fő út buszmegállótól az Országos Kéktúra K jelzésén induljunk el délkeletre, majd kövessük azt egészen a kegyhelyig! (4,1 km).
  • Mátraverebély vasútállomásától egyszerűen a K jelzést kell követnünk északi irányba (5,1 km).
  • A kegyhelyet érinti a Mária-út jelzése is.

Parkolás

  • A kegyhelynek saját, tágas parkolója van, amelyet térítésmentesen lehet igénybe venni
  • Pásztó irányából érkezve 21-es főútról Mátraverebély településnél kell balra, Szentkút felé lekanyarodni, innen még kb. 5 kilométer a kegyhely, végig kitáblázva. Salgótarján felől nem szükséges Mátraverebélyig elmenni, hanem a nagybátonyi elágazó utáni jobb kanyar végén jobbra kell elfordulni. Tábla is jelzi a Nagyboldogasszony Bazilikát.

Koordináták

DD
48.000052, 19.761314
DMS
48°00'00.2"N 19°45'40.7"E
UTM
34U 407600 5317048
w3w 
///csodás.kivezet.sikló
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Gyalogtúra · Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
Körtúra a Keleti-Cserhát lankáin a Mátrára nyíló panorámával
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 22,9 km
Időtartam 6:44 óra
Szintemelkedés 662 m
Szintcsökkenés 612 m

Izgalmas túra a vadregényes Cserhát hegységben, ahol a természet és az erdők közt megbúvó falvak összefonódnak. A közel 23 kilométeres körtúra ...

Szerző: Várnai László,   Együttműködő szervezetek
Gyalogtúra · Mátravidék
Mátraverebély - Mátraháza (OKT-20)
ajánlott túra Nehézség közepes Szakasz 20 nyitva
Hossz 25 km
Időtartam 8:20 óra
Szintemelkedés 1 285 m
Szintcsökkenés 785 m

Nekivágunk a Mátra keskeny gerincének, melynek nyugati felét és középső részét keressük fel a 20. Kéktúraszakasz bejárása során. 180 méteres ...

14
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mátra-hegység
Nagybátonyból a Mátra-bércre
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 18,6 km
Időtartam 5:55 óra
Szintemelkedés 801 m
Szintcsökkenés 801 m

Egész napot felölelő túránkon a Mátra keskeny főgerincére kapaszkodunk annak meredek, északi oldaláról, majd elidőzünk a sziklaformás hegyhát ...

2
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mátrahát
Hasznosról Tarra a Mátrán át
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 17,7 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 560 m
Szintcsökkenés 619 m

A Zagyva-völgyből hatolunk be a hegység nyugati részébe, majd Ágasvárnál a Mátra-bérc érintése után szintén a folyóhoz ereszkedünk vissza, bár egy ...

Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Medvesvidék
A magyar „Kappadókia” felfedezése
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 6,9 km
Időtartam 1:50 óra
Szintemelkedés 108 m
Szintcsökkenés 108 m

A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is ...

3
Szerző: Szigeti Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mátravidék
Ágasvár ostroma
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 9 km
Időtartam 3:05 óra
Szintemelkedés 479 m
Szintcsökkenés 479 m

A népszerű Ágasvárt keressük fel Mátrakeresztesről a Csörgő-patak völgyén át az Ágasvár turistaház érintésével. Kimerészkedünk a Newton-sziklára, ...

9
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mátravidék
Vidróczki nyomán a Nyikomon át
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 12,6 km
Időtartam 3:50 óra
Szintemelkedés 462 m
Szintcsökkenés 674 m

Kilátásokban, földtani értékekben gazdag útvonal vezet át változatos tájon Mátrakeresztesről Pásztóra a Nyikomon át. Felfedezzük a mátrai betyárok ...

1
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 17,5 km
Időtartam 5:15 óra
Szintemelkedés 728 m
Szintcsökkenés 728 m

Az útvonal a Nyugati-Mátra bérceire és völgyeibe invitál. Kilátót, vadregényes patakszurdokot, forrásokat, szép erdőket és tágas mezőket látogatunk ...

3
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mindet mutassa

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp