Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Körtúra a Pilis múltja és kilátásai mentén

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Pilis-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Legelők mentén érkezünk Pilisszentkeresztre a Pilis lábánál
    / Legelők mentén érkezünk Pilisszentkeresztre a Pilis lábánál
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sátortetőkkel védik a cisztercita apátság egykori templomának oszloplábait
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pilisi ciszterci apátság romjai
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oszloptalapzat a pilisi ciszterci apátság romjából
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelő a Pilis erdeinek lábánál
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Pilisre és Budai-hegységre a Pilis délnyugati oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév és a Dorogi-medence a Pilis oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Klastrom-kút árnyas ligete a cisztercita apátság felett
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Klastrom-kút kőbe vésett emlékezete
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis hegység és a Gerecse övezte Dorogi-medence a Pilis oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldalazás a Pilis tömbjének vegyes erdejében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistautak kereszteződése a népszerű Magas-hegyi nyeregben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelídgesztenyét gyűjtögető mókus a faluszéli fenyvesben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keleti panoráma a Pilis-tetőről, a Boldog Özséb-kilátóból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Boldog Özséb-kilátóban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Népszerű turistacélpont a Boldog Özséb-kilátó a Pilis csúcsán
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dobogó-kő tömbjét már vulkáni hegyek alkotják
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Farönkből kifaragott pihenő a Pilis-tetőre vezető út mentén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Gerecsére és a katonai bázis romjaira a Boldog Özséb-kilátóból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rönkház menedék a Mária-pad melletti erdőben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Muflon kos kémlel a meredek, erdős hegyoldalból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A piros és a zöld jelzés találkozása Pilisszentkereszt szélén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető) Szopláki-ördöglyuk Grófi út a Pilis-tető oldalában Simon halála
Túránk az óramutató járásával ellentétes irányban járja körbe a Pilis tömbjét. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján a pálos rend helyi alapítójának tiszteletére elnevezett Boldog Özséb-kilátóból nézhetünk körbe. A tömb természetes kilátásaival, geológiai érdekességeivel ugyanúgy ámulatba ejt, mint a környező ligetekben rejtőzködő történelmi emlékek tárháza, melyek közül a ciszterci kolostor romjait és a szerzetesek által is használt Klastrom-forrást, illetve a hidegháború betonkoszorúba öntött nyomát látogatjuk meg a hegytetőn.
nyitva
könnyű
Hossz 13,2 km
3:52 óra
425 m
425 m
753 m
328 m

A Pilis hegy emblematikus kiemelkedése a hegységnek. Szinte mértani pontossággal metszett, sziklás oldalaival a legmagasabbra emelkedett kőzettömb, sasbérc, szabályos trapézt alkotva minden oldalról. Az üledékek óceánját zászlóshajóként szelő kőzetblokkot a kéregmozgások átformáló ereje taszította a magasba, ez a töréseket élesen kirajzoló sziklafelszíneken jól látható napjainkban is. Hasonló kőzetblokkok jellemzik az egész Dunántúli-középhegységet. A Pangea őskontinens körülölelte trópusi óceánban, a Tethysben keletkezett mésztartalmú üledékek tömörödtek 1000 méter vastagságú, egységes kőzettömbbé, melynek jól oldódó anyagát barlangok járják át mindkét oldalon. Alattunk húzódik hazánk egyik legnagyobb, legkiterjedtebb barlangrendszere, mely szerkezeti törésekkel kijelölt oldott járataiban vezeti át a felszínen lehulló vizet a hegylábi forrásokhoz. A mészkőhegységből eredő vizek mentén települések szerveződtek, de a magaslati területek természetes őrbástyája, gyűjtőhelye volt a világtól elvonult szent embereknek, a lelkiségnek is.

Legmagasabb hegytetőjeként már feltehetően az írásos emlékek előtti régmúlttól kultikus helyszínként szerepelt a Pilis sziklás csúcsa. Biztosan tudjuk, hogy a hegytömb barlangjait, üregeit szerzetesek lakták, akiket esztergomi Boldog Özséb gyűjtött a Szent Pálról elnevezett, egyetlen hazai alapítású rendbe. A hegytömb nyugati lábánál alakították ki kolostorukat a mai Klastrompusztánál, míg a keleti oldalon a cisztercita rend első hazai apátsága kapott helyet az egykori királyi vadászlak környékén. A török világ utáni újjászerveződésben a pálosok tértek ide vissza elsőként, szent központjukat hitték a megmaradt cisztercita romokban. A szerzetesek szláv telepeseket hívtak Felvidékről a terület megműveléséhez, mely alapja lett a későbbi falunak, Pilisszentkeresztnek. A környéken feltűnően sok szentséget találunk, spirituálisan aktív napjainkban is ez a magasba emelkedett plató és szűkebb környezete.

A szerző tippje

  • A remek kilátópontoknak hála kiválóan körbepásztázhatjuk tekintetünkkel a Pilis tömbjét, minden irányba felfedezve a hegyvidéki környezetet. Érdemes jó látási körülmények között, tiszta időben bejárni a túrát, és egy távcsővel felszerelkezve szemlélődni a környék legmagasabb pontjáról.
  • A Boldog Özséb-kilátón elhelyezett webkamera képe megtalálható online, így érdemes a hegytetőn uralkodó viszonyokat megtekinteni a túra tervezésekor és indulás előtt. Sokszor téli időszakban a Pilis tömbje a köd vagy az alacsony szintű rétegfelhő fölé ér, így napsütésben túrázhatunk a felhők felett.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-01-27
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
753 m
Legalacsonyabb pont
328 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A sziklás, murvás utakon, kilátópontokon biztos léptekkel, sietség és kapkodás nélkül haladjunk, szemlélődjünk! 

Kezdés

Pilisszentkereszt, autóbusz-forduló (330 m)
Koordináták:
DD
47.688993, 18.896025
DMS
47°41'20.4"N 18°53'45.7"E
UTM
34T 342115 5283878
w3w 
///vételár.aratók.mosolygó

Végpont

Pilisszentkereszt, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner:

  • A P jelzésen indulunk, majd pár méter után a Z jelzésen folytatjuk utunkat.
  • A magyar zarándokút jelzésen röviden letérve a ciszterci kolostorromhoz látogatunk.
  • A Z jelzésre visszatérve  a Vaskapu-völgy bejáratáig sétálunk.
  • A P+ jelzésen kapaszkodunk fel a Pilis tömbjére.
  • Egy rövid szakaszon a Z▲ jelzésen haladunk az aszfaltúton, majd a P+ jelzés átvezetésével csatlakozunk a Z jelzéshez.
  • A Z jelzésen kerüljük a Pilis nyugati peremét.
  • Rövid kitérőt teszünk először egy sziklás kilátóponthoz, majd a Boldog Özséb-kilátóhoz a Z▲ jelzésen.
  • A Pilis keleti oldalába kanyarodva, Pilisszentkereszt felett térünk át a Z jelzésről a P jelzésre, ami visszavisz a faluba a kiindulóponthoz.

A túráról részletesen:

Múltidézés a Pilis keleti lábánál

Pilisszentkereszt délnyugati végéből, a temető melletti buszfordulóból indulunk a P jelzésen a falu irányába. Alig száz méter után azonban befordulunk a Z jelzésen a Pilis felé a Dera patak felső folyása mentén, a Pataksor úton. A falu házai közül kilépve meghatározó látvánnyal magasodik felettünk a Pilis koporsó alakú tömbje, akár egy óriás nyughelye, egy történelem előtti szentély megmaradt romja. A nyárfák szegélyezte patak folyását követjük a legelők szélén haladó szekérúttal egy ősöreg, hajlott derekú fűzfáig, ahol a hegyoldalnak fordulva kanyargós vonalvezetéssel kapaszkodunk a bokrok között rejtőző cisztercita apátság és kolostor romjaihoz, rövid kitérőt téve a magyar zarándokút jelzésen.

A romok alig észrevehetően húzódnak a facsoportokkal szabdalt réten: csak térdmagasságig emelték újra láthatóan az eredeti alapokat, illetve faszerkezetes sátortetőkkel védték a templom monumentális, homokkőből faragott oszloptalapzatait. Az enyészetből megmentett romok a hazai kereszténység egyik legöregebb kolostoráról emlékeznek, a helyszínen meggyilkolt Gertrúd királyné, II. András feleségének tiszteletére alapított cisztercita apátságra, ahol egy időben földi maradványait is őrizték.

Az eredetileg királyi vadászlaknak helyet adó területen a francia alapítású ciszterciek első magyarországi kolostora épült fel 1182 és 1225 között. Itt gyakorolták hitüket a szerzetesek az ellátásukra letelepített Árpád-kori falu népével együtt. A török pusztítás azonban mindkettőnek véget vetett. Az elsőként visszatérő pálos szerzetesek alapították újra a falut, illetve az itteni romokban rendházuk elődjét hitték. Emiatt a ciszterciekkel hosszasan pereskedtek, mígnem császári rendeletre eltörölték magát a rendet is.

A cisztercita szerzetesek által is használt, egykor vízvezetékkel kiépített forrás homokkő foglalásból ered a kolostor feletti ligetben. A takaros erdei tisztás padokkal, esőbeállóval és a turistaság történelmének számos emlékével áll a főváros melletti legnagyobb hegyek lábánál. Itt, a szerzetesek szent kútjánál, a Klastrom-forrásnál fogant meg a magyar turistaság alapítóinak gondolata, hogy népszerűsítsék a természetjárást, a hegyek világának megismerését a városi polgárság körében. A Magyar Turista Egyesület alapítói, dr. Téry Ödön és Thirring Gusztáv báró Eötvös Lóránd elnökségével és Lóczy Lajos geológus professzor alelnökségével indította el 1888-ban a főváros körül tevékenykedő, menedékházakat, turistautakat létesítő, a turistaságot szervező egyesülést. A padokkal és asztalokkal, illetve az ősök emlékével körbevett forrásnál felfrissülhetünk, vizet vételezhetünk utunk folytatásához, de kényelmesen meg is reggelizhetünk az árnyas ligetben.

 A forrást elhagyva a Pilis tömbje alatt kerülő szintúthoz csatlakozunk. Hétvégi házak és egy lovarda kerítése mellett fordulunk be a patakvölgybe, a Dera patak forrásvidékére, a zárt lombkoronájú bükkös erdőbe. Az idő múlását régóta szemlélő, matuzsálemi juharfák közé érkezünk a dózerúttal; pihenőhelyet találunk a meghitt ligetben. A Mária-pad kedvelt piknikező hely a Dobogókőre vezető út közelében, amely a zárt pilisi erdő félreeső nyugalmát árasztja. Nyitott esőbeállóként használható gerendaház is van itt rossz idő esetére, illetve padok és asztalok nyújtotta kényelemmel hűsölhetünk az árnyas ligetben. 

Kerülő úton a Pilis sziklás tömbjén

A Mária-padnál elágazik az eddig követett két jelzés; a P+ jellel a liget bal oldalán betérünk a kibontakozó keskeny szurdokba egy köves, kitaposott ösvényen. Két oldalt karnyújtásnyira közeledik az egyre meredekebb hegyoldal, a kőgörgeteges ösvény felett sziklás kiszögellések teszik vadregényessé a tájat. A vegyes erdő fái között sziklafalak, a sziklák között üregek nyílnak, melyek a Pilis átlyuggatott tömegébe hatolnak. Itt található a Pilis-barlang, de számos még feltáratlan üreg is lapul a köves oldalak alatt. Balra felettünk fokozottan védett hegyoldal rejti a Vaskaput, azt a kecses sziklaboltívet, mely látványában hazánk egyik legimpozánsabb természeti képződménye. Az egykori barlangi üreg körül megmaradt kőtaréj régi sziklamászó hely, ahol Téry Ödön emléktáblája emlékeztet a hegymászás hőskorára.

 A szurdokból pár száz méter után kiágazik a jelzett örvény, egy sziklás oldal alatt egyenletes kapaszkodásba kezdünk a hegytető felé. Innen egy meglehetősen monoton szakasz, meditatív gyaloglás következik a szálbükkös uralta hegyoldalban. Egyedül a csúcsra igyekvő makadámút töri meg az erdő monotonitását, amit egy rövid szakasz erejéig mi is követünk a K▲ jelzéssel, hogy a kanyarulat túloldalán a P+ jelzésre visszatérve csatlakozzunk a hegytető peremén oldalazó Z jelzéshez.

A hegytető szélén is hasonlóan hosszú, monoton erdős vidéken hatolunk keresztül, bár hegyperemi helyzetéből adódóan sokkal világosabb, tágas érzetet kelt. Kilátás ígéretével kacérkodik minden nyiladék, ritkulat, de látvány nem adódik, csak közérzetünk felszabadultabb. A délies kitettség miatt a melegebb oldalban már a tölgyes erdők dominálnak. Egy öreg bükkfa göcsörtös törzsén találunk egy mókás faarcot, melynek vonásait valaki festékkel meg is erősítette. A kényelmes útvonal közel szintben halad a Pilis hegy platójának nyugati szélén.

A monoton erdei sétát a Z▲ jelzés rövid leágazása töri meg, amely nyúlfarknyi kitérőt tesz a hegyperem egyik sziklás letöréséhez. A kilátás magával ragadó, egyszeriben kitárul az eddig a lombok között kacsintgató hegyvidék. A sziklagyepről mélyen alázuhan a sziklás, füves hegyoldal, hosszan nyújtózik a meredeken leszakadó Pilis hegység erdős vonulata nyugatnak, délre a piliscsabai hegyek és a Budai-hegység északi peremvidéke hullámzik. A Dorogi-medence betelepült síkján túl már a Gerecse szigethegyei teszik mozgalmassá a nyugati látóhatárt, kis szerencsével a hegyek lábánál a Duna folyását is felfedezhetjük.

A Pilis hegy csúcspontja, a Boldog Özséb-kilátó és a Grófi út

A Z jelzésre visszatérve hamar egy hosszanti tisztást érintünk, ahol szintén leágazunk a kilátás kedvéért. Ismételten a Z▲ jelzés mentén tesszük meg immár hosszabb kitérőnket, de ezúttal a hegység legmagasabb pontjára, a Pilis-tetőre. A rét túloldalának ritkás erdejében sziklás, görgeteges ösvényen kapaszkodunk röviden, míg különös, elhagyatott betonépületek között érjük el a hegy legmagasabb pontjára felállított Boldog Özséb-kilátót.

A panoráma magával ragadó a betontorony tetejéről, egy stratégiai pontról tekinthetünk körbe. Az egykori geodéziai tornyot a turisták számára is elérhetővé tették a betonszerkezet köré csavarodó lépcsősorral, a tetőszinten kialakított kilátóterasszal. E magaslati pozícióból az összes környező hegyvidék szépen kitárulkozik, magaslati pozícióból látunk rá az erdős hátakra. A Pilis hegység ferde mészkőtömbjei mindkét irányba meghatározzák a tájképet, míg északra a Visegrádi-hegység vulkáni vonulata, délre a Budai-hegység legjava fedezhető fel. A nyugati látóhatárt a Gerecse uralja, míg különösen jó időben a Visegrádi-hegység mögött a Börzsöny, a keleti horizonton a Mátra is előbukkan.

Alattunk a betonépületek földdel fedett maradványai a hidegháborús időkre emlékeztetnek. A főváros feletti legmagasabb ponton légvédelmi bázis állt stratégiai fontossággal a rendszerváltás utáni időkig. Mára a helyszín elhagyatottá vált, csak a siklóernyősök pásztázzák a tető feletti légteret. Meredek oldalaival a hegytető remek starthely, ahol a szeleket felfelé kényszeríti a domborzat.

 Az erdei tisztás túlvégéhez visszakanyarodva csatlakozunk a Z jelzéshez, mely kényelmes ereszkedéssel levezet a hegytetőről. A meredek oldalban sűrű kanyargással veszítjük el a szintet az erősen lejtő, sziklás felszínbe vágott szerpentinúton, a látványos Grófi úton. A kanyarokban jellemzően kilátni a sziklák körül megritkuló csenevész erdőből, lábunk alatt húzódik a Pilisvörösvári-medence házakkal tarkálló mélyedése, előtérben Pilisszántóval, mely felett hosszan kirajzolódik a Pilis hegység meredek peremmel leszakadó vonulata, a Kevélyek kúpjaival bezárólag.

 Egy sziklaborda vonulatát átszelve, pazar panorámával a hátunk mögött ereszkedünk lankásan a Pilis keleti oldalába fordulva. Amint visszaértünk a Pilisszentkereszt feletti legelők peremére, az út is ráfordul a megenyhülő lejtőre, a tölgyes és a ligetekkel szabdalt rét határán ereszkedünk. A Magas-hegy nyergében a Pilisszántó felől érkező P jelzésre térünk, tovább folytatva szintvesztésünket északkeletnek, Pilisszentkereszt felé. Immár a réteken átvágva érkezünk vissza a faluba a temetőnél. Balra a buszfordulónál bezárul körtúránk. Innen érdemes továbbsétálni a Fő út mentén a Dobogókői útra, mert több busz jár a faluközpontban, nem mindegyik tér le a buszfordulóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A távolsági busszal Pilisszentkereszt, autóbusz-forduló megállóhelyig utazunk.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Pilisszentkereszt autóbuszfordulónál, a temető mellett tudunk parkolni.

Koordináták

DD
47.688993, 18.896025
DMS
47°41'20.4"N 18°53'45.7"E
UTM
34T 342115 5283878
w3w 
///vételár.aratók.mosolygó
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Péter Joó
2022-02-05 · Közösség
Nagyon kellemes útvonal gyönyörű panorámával. köszönjük a feltöltést.
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
13,2 km
Időtartam
3:52 óra
Szintemelkedés
425 m
Szintcsökkenés
425 m
Legmagasabb pont
753 m
Legalacsonyabb pont
328 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp