Helyreállított mészégető kemence (Bakonybél)
Bakonybélben az 1990-es évek elejéig foglalkoztak mészégetéssel. A nem is olyan távoli múlt emlékét őrzi az a rekonstruált mészégető kemence, melyet a falu határában alakítottak ki.
Amint azt a helyszínen láthatjuk is, a kemence legfontosabb része, a kövekből rakott falú égéstér, nagyrészt a föld alá nyúlik. (Természetesen ez az építőkőzet nem lehetett mészkő, a hőnek ellenállóbb vulkáni tufák sokkal jobban megfeleltek a feladatnak.) Az építmény tetején lévő lyukon keresztül helyezték be a mészkőt – egy égetés alkalmával kb. 200-400 mázsát. A kör alakú égéstér közepére a nagyobb, szélére a kisebb kőzeteket helyezték. A kör átmérője fölfelé szűkült, végül a tetejét felboltozták.
A folyamathoz a hőt fa (leginkább bükk) égetéséből nyerték. Az égetés egyáltalán nem volt rövid, általában 3-4 napig tartott, és folyamatos felügyeletet igényelt, hiszen fokozatosan kellett felemelni a hőmérsékletet 900 Celsius-fokra – ezen a ponton kezdett fehéren izzani az anyag, ekkor égett a mészkő.
A bakonyi fa és a mész
A Bakony vidékén évszázadokon át fontos ipari tevékenység volt a mészégetés – a komoly szaktudást igénylő folyamat során előállított meszet leginkább építési kötőanyagként és fertőtlenítésre használták.
A munka elvégzése komoly erőforrást igényelt: akár 25 köbméter fa is szükségeltetett az égetéshez, melyet a környező erdőkből kellett kitermelni. A kinyert mész a kemencébe pakolt mészkő mennyiségének kb. fele volt. A meszet esőtől védett, száraz helyen tárolták, sok esetben szekereken szállították távolabbi vidékekre is.
Mészégetéssel nem csak a Bakonyban foglalkoztak: elterjedt tevékenység volt az egész Kárpát-medence mészkővidékein. Meglepő módon még a fővároshoz közeli területeken is csak az 1990-es évek elején hagytak fel a tevékenységgel.
Kilátás a falura
A kemence mellől nagyszerű kilátás nyílik a Bakony legmagasabb hegyeivel körülvett településre, Bakonybélre. Mögötte a Kőris-hegy csoportja és a Nagy-Som-hegy magasodik.
Nyitvatartás
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- A Bakonybél, Petőfi utca buszmegállótól vezet a legrövidebb út a kemencéhez.
- A Bakonybél, üdülő bejárati út buszmegállóból is indulhatunk.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A falu központjából nyugat (nem a Szent-kút) felé kell követnünk a P+ jelzést, ami fölvezet a Kéktúrára. A K jelzéseken jobbra fordulva, métereken belül a kemencéhez jutunk (1,8 km, 91 m szintemelkedés).
- A Bakonybél, üdülő bejárati út buszmegállóból a K jelzést követve kell nyugat felé indulnunk, majd az első keresztutcán jobbra fordulva kerüljük meg a Gerence fogadót a patakon átkelve. A hegyaljon futó erdészeti út baloldalán, egy panorámás pontnál találjuk a kemencét (2 km, 99 m szintemelkedés).
Parkolás
- Bakonybél végén, a Cseralja utca buszfordulójánál parkolhatunk ingyenesen.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Az Országos Kéktúra ezen a szakaszon a Bakony hegyvidéki részét szeli át. Egyetlen nagyobb emelkedőt leszámítva lapos, erdős terepen járunk; magas ...
Az Országos Kéktúra Városlőd és Bakonybél közötti szakasza a változatos bakonyi táj leginkább hegyvidéki jellegű részét mutatja be.
Kellemes körtúra Bakonybél vonzáskörzetében, Móricháza romjaival, több mint 3000 éves halomsírokkal és a Witt Lajos-kilátóponttal, ahonnan Kádár ...
Az elején kissé megerőltető, de utána kellemes Bakonybél körüli körtúra a Likas-kő, az Odvas-kői-barlang és Gerencepuszta érintésével.
Bakonybéli körtúránkon patakvölgyben haladunk, rablóvár romjait fedezzük fel, megmásszuk a környék egyik legmagasabb hegyét, és benézünk az ...
Kilátóval koronázott, magas csúcs, filmbe illő legelőrétek és katonásan rendezett bükkösök színesítik a Bakony központját átszelő Kéktúra-szakaszt.
Az Országos Kéktúra ezen a szakaszon a Bakony hegyvidéki részét szeli át. Egyetlen nagyobb emelkedőt leszámítva lapos, erdős terepen járunk; magas ...
Az Országos Kéktúra Városlőd és Bakonybél közötti szakasza a változatos bakonyi táj leginkább hegyvidéki jellegű részét mutatja be.
Kellemes körtúra Bakonybél vonzáskörzetében, Móricháza romjaival, több mint 3000 éves halomsírokkal és a Witt Lajos-kilátóponttal, ahonnan Kádár ...
Az elején kissé megerőltető, de utána kellemes Bakonybél körüli körtúra a Likas-kő, az Odvas-kői-barlang és Gerencepuszta érintésével.
Bakonybéli körtúránkon patakvölgyben haladunk, rablóvár romjait fedezzük fel, megmásszuk a környék egyik legmagasabb hegyét, és benézünk az ...
Kilátóval koronázott, magas csúcs, filmbe illő legelőrétek és katonásan rendezett bükkösök színesítik a Bakony központját átszelő Kéktúra-szakaszt.

Felhasználói kérdések