Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Zselici sziklaformák nyomában

Gyalogtúra · Zselic · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kistótvárosi kilátó
    / Kistótvárosi kilátó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csepegő-kő szurdoka
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaposgyarmati táj
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gálosfa határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Bükk-tető felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízi hídőr egy keréknyomban
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útelágazás a Bükk-alján
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Szamár-dombról
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magányos fa a kistótvárost övező gyepeken
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a csepegő-kő felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csőszkunyhó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarka lednek
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsőn kapaszkodunk fel a Csepegő-kőtől
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Távolban a Kelet-Mecsek
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Róka figyel a mezőn
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Könnyen elvéthető balkanyar Kistótváros után
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó-árok hídja után jobbra fordulunk
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kistótvárosi erdei hangulat
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fehér gólya vadászik Kaposgyarmat határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaporlevelű ebszékfű Kaposgyarmaton
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 100 14 12 10 8 6 4 2 km
A Zselic szelíd lankái közt rejtőző két érdekes földtani látványosságot is érint ez a túra: a Csepegő-követ és a Kaposgyarmati-mésztufahasadékot. Erdőkön, gyepeken át vezető utunk néhány kilátópontot is tartogat.
nyitva
közepes
Hossz 15,4 km
4:40 óra
486 m
495 m

Gálosfáról az egykori Kaposvár-Szigetvár-vasútvonal töltésén, majd a Surján-patak hídján át gyalogolva érintjük Bükk-alja árnyas erdőjének szélét. Innen meredeken kapaszkodva vesszük célba a Bükk-tetőt a Szamár-dombon keresztül. Elérve a kistótvárosi magánkilátót szép kilátásunk nyílik az alattunk elterülő völgyre, a Zselicre jellemző, kellemesen hullámzó lankákra. Ma a fatoronyra lehetünk figyelmesek, ám Ders fia, Miklós mester 1335-ben ezen a területen pálos kolostort alapított. A völgybe ereszkedve a környék egyik legismertebb földtani értékénél, a Csepegő-kőnél lesz a következő megállónk. Innen a Mecsekre nyíló panorámás hátakon haladunk, majd egy erdei szakasz túkvégén megérkezünk Hajmásra, ahonnan a Kaposgyarmati-mésztufahasadékot, és a mellette lévő, Bivalyfej névre keresztelt, sötét árnyalatú édesvizimészkő-sziklát érintve érkezünk meg végpontunkra.

Kilátásokat tartalmazó, változatos túra a lapos hátairól és lankás felszínéről ismert Zselic karakteres sziklaformáihoz, a csapadék alkotta sziklaegyüttesekhez.

A szerző tippje

  • A túra végeztével érdemes meglátogatni a bőszénfai Szarvasfarmot.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-09-20
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
275 m
Legalacsonyabb pont
137 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Gálosfa, alsó buszmegálló (151 m)
Koordináták:
DD
46.247564, 17.890741
DMS
46°14'51.2"N 17°53'26.7"E
UTM
33T 722832 5125616
w3w 
///folyamatok.keszegek.szájak

Végpont

Kaposgyarmat, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállóból északkeleti irányba indulunk a K jelzésen.
  • A kistótvárosi kilátó után 1 km-rel a K● jelzésen folytatjuk utunkat.
  • A dombhátra felérve balra fordulunk a Z◼ jelzést követve.
  • Hajmás után letérünk balra a Z● jelzésen a Kaposgyarmati-mésztufahasadékhoz.
  • A hasadék után, a dűlőútra kiérve jobbra fordulunk a Z jelzésen, ami elvezet Kaposgyarmatra.

A túra részletes leírása

Indulás Gálosfáról

A falu neve először 1425-ben Galusfalva alakban szerepelt oklevélben, amikor Szerdahelyi Csepel János fiai, és Szerdahelyi Dersfi Márton, a zselicszentjakabi apátsággal szemben követelték maguknak a települést. A 18. századtól a 20. század elejéig a Festetics család birtokolta, akik az 1804-ben országos vásártartási jogot kapott faluban kúriát építtettek. A község tartozéka volt a középkori Szent-Lukácsfalva helyén fekvő Szentluka-puszta, a Kistótváros és Nagytótváros helyén települt Kistótváros-puszta és Nagytótváros-major, valamint a Gálosfától nyugatra eső Törjék-puszta is. A buszmegállóból északkeleti irányba indulunk a K jelzésen, és átkelünk a Csurgó-árok hídján, majd hamarosan (jobbra) elhagyjuk az aszfaltot, és az 1900-ban átadott Kaposvár-Szigetvár-vasútvonal töltését keresztezve haladunk tovább. Az 1972-ben megszüntetett vonal az I. világháború éveiben jelentős teherforgalmat bonyolított, és a zselici búza szállításában később is fontos szerepet töltött be.

A következő hídnál szerény kilátás nyílik Gálosfa irányába és a környező dombokra. Jelzésünket követve széles dűlőúton közelítünk az erdőkkel fedett hátak felé, az út mély nyomvályúiban vízi- és vízparti életközösségeket találunk, melyekben megjelenik a vízi hídőr, a víz felszíne alatt pedig akár egy-egy kis csibort is megpillanthatunk. A Bőszénfa délnyugati határából a Kaposba tartó Surján-patak hídja után elérjük az erdő szélét, majd az út jobbos kanyarjában balra tartva kiadós kapaszkodásba kezdünk. A Bükk-alja árnyas erdőjén át a Szamár-dombra hágunk, ahonnan a Bükk-tető felé vezet jelzésünk. Megközelítjük a kistótvárosi magánkilátót, melyből szép kilátás nyílik a vidékre, majd a körbekémlelés után szintben haladunk tovább.

Kistótváros

Ders fia, Miklós mester 1335-ben ezen a területen alapított egy Szent László titulusú pálos kolostort, és a nemes alkalomból a közösségnek adományozta a Surk erdő egy részét, valamint két malmot Bát faluban a Kapos folyón, egy-egy szőlőt Kökényesfő és Thormoch falu határában, mellettük Szerenketeleke faluval. Miklós mester később erőszakkal visszavette egykori birtokait, ami miatt perbe keveredett a pálosokkal, végül pedig I. Lajos király az egyház javára döntött. A 16. század elején az Imreffy családé lett a birtok, akik sáncárokkal körülvett várkastélyuk építésekor védelmi célból az ekkor már Tótvár(os) néven említett település körüli, nagy kiterjedésű erdő jelentős részét kivágták. Ezután jelentősebb erdőirtás csak 1722-1802 között volt a területen. A kolostort Gyöngyösi Gergely 1520 körül a pálos rend egyik leggazdagabbikaként jellemzi. Valószínűleg az 1543-as török hadjárat idején pusztult el.

Hamarosan, úgy 1 km múlva elérjük a K● jelzést, amin meredek ereszkedésbe kezdünk Kistótváros vadkerítése mentén. Leérünk a völgybe, ott a kaszálón és a Kistótvárosi-patakon átkelve visszatérünk az erdőbe, ahol a pihenőtől már feltűnik a Csepegő-kő.

Csepegő-kő

A Sárközi-erdő fő látványossága a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Csepegő-kő és a tövében fakadó Csepegő-kút. A környéket a Kistótvárosi-patak egyik időszakos mellékága formálta a mai alakjára, miközben a Zselic negyedidőszaki szakaszos kiemelkedése során bevágta magát a környéket fedő laza üledékes rétegsorba. Alatta pedig a Pannon-tó partmenti zónájának üledékét érte el (ezek adják a Zselic fő tömegét). Ezekkel a jobban cementált pannon homokkő rétegekkel már kevésbé bírt a víz, így kialakult a ma látható kis szurdok kicsiny vízesése, melyen a patak lebukik. A kis cseppköszerű bevonatok úgy képződnek, hogy a homokkőben lefelé szivárgó, a talajban enyhén savanyúvá váló csapadék lassan oldja a kőzet karbonátos ásványait, és az így szállított mész a réteglapok felszínén, valamint a kőzet repedései mentén kicsapódik. A sziklafal tövében találjuk a Csepegő-kút forrást, melynek környezetében a hűvös, párás klímát jelző gímnyelvű fodorka és májmohák tenyésznek, amik élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, segítve az édesvízi mészkőt felépítő kalcium-karbonát kicsapódását. Mivel azonban ez a folyamat még így is lassú, fokozott figyelemmel óvjuk ezeket a kicsiny képződményeket.

Panorámás séta a dombtetőn

Jelzésünket követve falépcsőn kapaszkodunk fel a meredek völgyoldal ezüsthársas-bükkösén át, majd ösvényünk lassan ellaposodik, és a dombháti gyepek határán futó széles dűlőútra már egy akácosból érünk ki. Itt balra fordulunk a Z◼ jelzést követve, ami hamarosan több, a Mecsek irányába nyíló kilátópontot is érint. Alig érezhető ereszkedésbe kezdünk, és lassan bezárul a panoráma, búcsút inthetünk a Zengő tekintélyes tömbjének. Hamarosan néhány idős kocsánytalan tölgy hagyásfa alatt haladunk tova, majd a csőszkunyhó után erdőszélre érünk, ahonnan szép kilátás nyílik Kistótvárosra. További 1,5 km kényelmes séta után jelzésünk élesen balra kanyarodik, innen egészen Hajmás határáig egy lassan felverődő erdő útján haladunk. Egy vadkerítésnél kiérünk belőle, itt az ösvényre már ránőttek az erdőszél cserjéi, ami miatt egy kb. 20 m-es bozótharcra készüljünk. A kerítések között jutunk ki az országútra, amin jobbra fordulunk Hajmás irányába.

Hajmásra Ivánkapusztánál érünk be, melynek helyén feküdt a középkorban Ivánkafalva, amit a Győr-nemzetség birtokolt, és 1571-ben 3 házból állt. Hajmást 1346-ban említi először oklevél, amikor Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került. Az 1425-ben Haghmas néven jegyzett település később a törökdúlás áldozata lett. Csak a 18. században telepítettek németeket a faluba, ekkor alakult ki a mai faluszerkezet. Az északi részt Magyarfalunak hívták, míg a délit Németfalunak, népessége a 19. század végéig gyarapodott. Az országutat követve átsétálunk Hajmáson, majd a volt vasútállomás helye után kis kitérőt teszünk a Z● jelzésen a Kaposgyarmati-mésztufahasadékhoz.

A Kaposgyarmati-mésztufahasadék

Átkelünk a Surján-patakon, melynek neve bozótos patakot jelent. Az erdőbe beérve hamarosan emelkedni kezdünk, keresztezzük a patak mellékvizét, és a meredek szakasz vége felé padokhoz érünk. Itt találjuk jobb oldalon a mésztufahasadékot. A Surján-patak egyik időszakos mellékvize a Csepegő-kőhöz hasonló módon vájta ki a szakadékos völgyet és a benne található sziklát, ám az édesvízi mészkő kiválása itt gyorsabb ütemben folyik. A kis vízesés mellett a szurdok másik jellegzetes képződménye a Bivalyfej névre keresztelt, sötét árnyalatú travertínó (azaz mésztufa) szikla.

Ezt követően egy hosszabb szakaszon közel szintben haladunk, majd a dűlőútra kiérve jobbra fordulunk a Z jelzésen, és a gyepen átkelve visszatérünk az erdőbe. Kaposgyarmat házai közt elhaladunk egy kis kápolna mellett, melytől már nincs messze a buszmegálló, túránk végpontja. Mellette, bal oldalon az 1992-ben kialakított halastavat, egy székelykaput, egy régi tűzoltókocsit és a sportpályát találjuk, a jobb oldalon három múlt század eleji feszület sorakozik. A Hármas kereszt az I. világháborúban elesett hősöknek állít emléket.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Gálosfára Kaposvár felől érkeznek buszjáratok, és a Gálosfa, alsó buszmegállónál kell leszállni.
  • A Kaposgyarmat, községháza buszmegálló a túra végpontja.

Megközelítés

  • A túra buszmegállóból indul, és ott is ér véget.
  • A két végpont között van buszközlekedés, ezért ha az autót az egyiknél hagyjuk, a túra végén visszabuszozhatunk hozzá. A menetrendről előre tájékozódjunk!

Parkolás

  • Gálosfán a Dózsa György úton célszerű parkolni.
  • Kaposgyarmaton a községháza előtt parkolhatunk.

Koordináták

DD
46.247564, 17.890741
DMS
46°14'51.2"N 17°53'26.7"E
UTM
33T 722832 5125616
w3w 
///folyamatok.keszegek.szájak
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Zselic turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  •  Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
15,4 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
486 m
Szintcsökkenés
495 m
Egyirányú túra Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp