Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Zselici hullámok hátán Bőszénfára

Gyalogtúra · Zselic · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kaposgyarmati mésztufahasadék
    / Kaposgyarmati mésztufahasadék
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zselici táj a Simonfai-pusztán
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átkelünk a Surján-patak mellék vizén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mesterséges sziget Bőszénfán
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Kaposgyarmati mésztufahasadékhoz
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Surjános a Surján-patak mentén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gímnyelvű páfrányok a mésztufahasadékban
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nehéz elvéteni a mésztufahasadékhoz vezető utat
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elegyes bükkösön át halad a K jelzés
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelő ló a Simonfai-pusztán
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gálosfai (Lázaki)-patak hídja
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magányos tölgy Bőszénfa határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zuzmós pallók a Gálosfai-patak hídján
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles dűlőúton érkezünk meg Bőszénfára
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bőszénfai utcakép
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Létra egy bőszénfai melléképület falán
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nemzedékek parkja a bőszénfai mesterséges szigetről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 100 12 10 8 6 4 2 km Zselic Szíve Vendégház Meteor kulcsosház (Simonfa) Vörösalma vadászház
A Kaposgyarmati-mésztufahasadékot érintő túra dombhátakat és a völgyeket átszelve vezet minket Bőszénfára. Útközben változatos erdőtársulásokat érintünk, és a táj története is megelevenedik előttünk. 
nyitva
közepes
Hossz 13,8 km
4:00 óra
325 m
309 m

Kaposgyarmatról a Surján-patak hídján átkelve bevesszük magunkat a község fölé magasodó domb erdőjébe, hogy felfedezzük a környék legjelentősebb földtani értékét, a Kaposgyarmati-mésztufahasadék rejtélyes világát. Ezt követően a Balla-tető bükkös erdőinek fedésében hullámzunk tovább a Konkolyos, majd a Faizó nevű dűlőkön. A Simonfai-puszta lovardáját elhagyva cseres-tölgyesek és akácosok által szegélyezett, széles földúton ereszkedünk le a Gálosfai-patakot kísérő égeresbe, ahonnan az őskor óta lakott Bőszénfa felé vesszük az irányt. A Szent Notburga-templom után több, a zselici népi építészet formáit őrző lakóház mellett elhaladva, látogatjuk meg a Nemzedékek parkját és a mellette elterülő dísztavat is.

Közepes hosszúságú kirándulás a zselici erdők rejtekén, a finom ívekkel hullámzó dombok panorámái között.

A szerző tippje

  • Bőszénfán érdemes meglátogatni a szarvasfarmot.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-09-20
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
264 m
Legalacsonyabb pont
136 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Kaposgyarmat, bejárati út buszmegálló (136 m)
Koordináták:
DD
46.280608, 17.887052
DMS
46°16'50.2"N 17°53'13.4"E
UTM
33T 722414 5129277
w3w 
///szirtek.körülbelül.igazság

Végpont

Bőszénfa, csárda buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Z jelzésen.
  • Az út kanyarjában a Z◼ jelzésen jobbra tartunk.
  • A Z● jelzést követve átkelünk a Surján-patak hídján, majd ezt követjük az erdőben.
  • A dűlőútra kiérve balra fordulunk a Z jelzésen.
  • A Sipos-hegynél a K jelzésen jobbra tartunk.
  • A lovarda kerítése mellett haladva balra tartunk a Z jelzésen, ami Bőszénfára vezet.
  • Bőszénfán végigsétálunk a jelzetlen Szigetvári utcán.
  • A P jelzésen, a 67-es úton balra fordulva találjuk a buszmegállót.

A túráról részletesen

Indulás Kaposgyarmatról

A szép fekvésű települést Yormoth alakban említi először oklevél 1296-ban, és néhány békés századot követően, a törökdúlás után már csak 3 jobbágycsalád maradt a területén. Lélekszáma csak a XVIII. században kezdett emelkedni. Helytörténeti érdekesség, hogy az első iskolát 1920-ban a kocsmaépületben alakították ki, melyben egy tanterem és egy szoba-konyhás tanítólakás volt.

A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Z jelzésen, a fasor mentén, majd az út kanyarjához érve, a Z◼ jelzésen jobbra tartunk. Hamarosan már tábla hirdeti a mésztufahasadékot, a környék legfőbb földtani látványosságát. A Z● jelzést követve átkelünk a Surján-patak hídján, melynek neve bozótos patakot jelent. A kaszáló után, az erdőbe beérve lassú emelkedésbe fogunk. A párás mikroklímát mutatják a gyertyánnal elegyes bükkös gyepszintjét tarkító erdei pajzsika tövek. Keresztezzük a patak mellékágát, majd a meredek szakasz végeztével padok kínálnak pihenési lehetőséget. Itt találjuk a mésztufahasadékot is.

A Kaposgyarmati-mésztufahasadék

A Surján-patak egyik időszakos mellékvize a Zselic negyedidőszaki, szakaszos kiemelkedése során átvágta magát a területet fedő, helyenként több 10 m vastag löszön és egyéb üledékeken, alatta pedig a késő-miocén idején itt hullámzott Pannon-tó partmenti zónájának üledékét érte el (ezek adják a Zselic fő tömegét). Ezekkel a jobban cementált pannon homokkő rétegekkel már kevésbé bírt a víz, így kialakult a ma látható kis szurdok kicsiny vízesése, melyen a patak lebukik. A kis cseppkőszerű bevonatok úgy képződnek, hogy a homokkőben lefelé szivárgó, a talajban enyhén savanyúvá váló csapadék lassan oldja a kőzet karbonátos ásványait, és az így szállított mész a réteglapok felszínén, valamint a kőzet repedései mentén kicsapódik. A kicsiny szurdokban a hűvös, párás klímát jelző gímnyelvű fodorka és májmohák tenyésznek, amik élettevékenységük során szén-dioxidot vonnak el a vízből, segítve a kőzetet felépítő kalcium-karbonát kicsapódását. Mivel azonban ez a folyamat még így is lassú, fokozott figyelemmel óvjuk ezeket kis édesvízimészkő-képződményeket. A vízesés mellett a szurdok másik jellegzetes képződménye a Bivalyfej névre keresztelt, sötét árnyalatú travertínó (azaz mésztufa) szikla.

A Konkolyoson és a Faizón át

Jelzésünket követve egy hosszabb szakaszon közel szintben haladunk, majd kiérünk a dűlőútra, amin balra fordulunk a Z jelzésre. A Sipos-hegytől viszont jobbra tartunk a K jelzéssel, és a Balla-tető bükkös erdőiben hullámzunk tovább a Konkolyos dűlőre. A vetési konkoly régebben gyakori gyomnövény fajunk volt, kicsi, fekete magjait nehezen lehetett kitisztítani a gabona közül, és elfogyasztva súlyos mérgezéseket okozott. Mára azonban a növényvédőszerek használata miatt erősen megritkult, ezért védett. Tudományos neve (Agrostemma githago) görög eredetű, és mezei koronát jelent, ami a növény „felhasználására” utal. Rózsaszín virágai szerfelett dekoratívak. Őshazája a Kelet-Mediterráneum lehetett, de már az ókorban elterjedt egész Európában, majd a kora újkorban Észak-Amerikába és Ausztráliába is eljutott. A Biblia is több helyen említi, így például Máté envangéliumának 13. fejezete is: „Aki a jó magot veti, az az embernek Fia; A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai. Az ellenség pedig, aki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. Amiképpen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképpen lesz a világnak végén.” A fajt a kultúrevolúció egyik legismertebb példájaként ismerjük: csírázásgátló hatása révén a konkolyos táblákon magasabbra nő a búza. Egyedfejlődési ritmusa is a gabonáéhoz idomult, csupasz (művelt) talajfelszínen tud csak kicsírázni, és a búzával együtt szökken szárba, valamint termést is ugyanakkor érlelnek. Az evolúció a 4–5 foggal nyíló toktermésén is tetten érhető. A termésben a fogak esetleg csak kis mértékben nyílnak szét, bezárva tartva a magokat a cséplésig, hogy a következő évi vetőmaggal újra elvessék utódjait.

Kiemelkedve a szabadon álló gyökérzetű fák közül, déli irányban haladva Simonfai-puszta épületei után a Faizó nevű területen fordulunk balra az aszfaltos úttal. A faizás egykor úrbéri juttatás volt, melynek alapján a jobbágy fát kapott a földesúr erdőjéből. Tüzelőnek főleg hullott és száraz fát adtak neki, de ha az kevés volt, élőfát is hazavihetett. Épületfát a földesúr csak a tetőzet, ablakok és ajtók javítására, míg szerszámfát a szekerek, ekék, jármok helyrehozására volt köteles adni. A meghatározott fa mennyiségén felüli, és az előírt vágásidőn kívüli faizásért szigorú büntetés járt. A juttatásért cserébe a jobbágyok kötelesek voltak a földesúrnak fát vágni, majd azt elszállítani a kijelölt helyre. A favágás főleg a zsellérek dolga volt, míg a fuvarozást a jobbágyokkal végeztették el.

Le Bőszénfára

Az aszfaltburkolatú utat egy kissé nehezen észrevehető jelzésnél hagyjuk el a következő kanyar előtt, és cseres-tölgyesek, valamint akácosok által szegélyezett széles földúton ereszkedünk le a Gálosfai-patakot kísérő égeresbe. Az erdőből nagy tisztásra jutunk, ahol jobbra fordulva átkelünk a patakon. (Ha egyenesen mennénk tovább, rövidesen a Vörösalma vadászházhoz érnénk.) A túlparton hamarosan meredeken indulunk fölfelé, hogy végül az Öröm- és a Rózsa-hegy közötti völgyön megérkezzünk Bőszénfára.

A község az őskor óta lakott, és egyike volt a Szent István király által a szentmártoni apátságnak, mai nevén a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adományozott falvaknak. A tatárjárásig főleg apátsági kanászok által lakott települést, melynek nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240. évi összeírása említette először Bozais alakban, később a Derssfy, az Imreffy, majd a Festetics család bitrokolta. A törökdúlásig magyarok lakták, majd az elpusztult települést 1703-ban az utóbbi család szerezte meg, felépítve a kastélyt. A birtokhoz tartozott ekkoriban Szenttamás- és Kisbőszénfa-puszta, valamint a Rókamalom-major, előbbi a középkorban jelentékeny falu volt. Az 1770-es években Festetics Lajos, a vármegye első alispánja áttelepítette magyar jobbágyait, és helyükre sváb telepeseket hozatott. Bőszénfa mai formája és neve az 1800-as években alakult ki, amikor is a már 800-900 lakos nagy része német ajkú volt. Lakóinak megélhetése főleg a fakitermelés és a kalamász, vagyis a kátránylepárlás révén elsősorban az erdőhöz kötődött, mellette állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak. A II. világháborút követően 70 sváb családot telepítettek ki a faluból, és helyükre 20 felvidéki magyar családot költöztettek. Az 1930-as években gőztéglagyár és gőzmalom is működött a településen.

Szent Notburga-templom és Bőszénfa

Balra fordulva a Dózsa György utcán azonnal megpillantjuk a Szent Notburga-templom magasba törő csúcsos tornyát. A helyén álló első templom 1777-ben épült, melynek állaga azonban viszonylag hamar romlani kezdett, így Festetics Pál kegyurasága alatt, 1902. szeptember 13-án, Szent Notburga napján felszentelték a ma is látható egyházat. Legutóbbi felújítása 2021-ben történt. A falu központjában található egyhajós római katolikus templom előtt egy 2000-ben emelt feszület osztozik a helyen az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve az I. és a II. világháború hőseinek emlékműveivel, valamint egy Szentháromság-szoborral. A templommal szemben lévő parkban a 2000. évi milleniumi emlékfal található.

A templomtól a Fő utcán folytatjuk utunkat, elhaladunk több építészeti védelemre érdemes lakóház és a labdarúgópálya mellett, majd 800 m múlva balunkon feltűnik a Nemzedékek parkja és a mellette elterülő dísztó, benne műmadarakkal „ékesített” stégekkel és egy gyaloghídon elérhető mesterséges szigettel, amin pihenőhelynek kialakított pergola áll. A park szalonnasütőkkel, padokkal csalogatja a pihenni vágyókat, az attrakciókat egy 1200 m hosszú, térköves sétány köti össze. Innen már nincs messze a túránk végpontját jelentő buszmegálló, amit a Fő utca végi kereszteződésben egyenesen továbbmenve a Szigetvári utcán, majd a 67. sz. főúton balra fordulva (a P jelzésen) érünk el.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Kaposgyarmatra Kaposvár irányából érkeznek buszjáratok, a Kaposgyarmat, bejárati út buszmegállónál kell leszállni.
  • Bőszénfára érkezve a Bőszénfa, csárda buszmegállóból hagyhatjuk el az útvonalat.

Megközelítés

  •   A túra buszmegállóból indul, és abban is ér véget.

Parkolás

  • Kaposgyarmaton a temetőnél találunk parkolót.
  • Bőszénfán a Szarvasfarm közelében parkolhatunk.
  • Érdemes az autót a kaposvári autóbuszállomás közelében letenni, mert innen busszal elérhetjük a túra kezdőpontját, a végén pedig ide utazhatunk vissza Bőszénfáról is.

Koordináták

DD
46.280608, 17.887052
DMS
46°16'50.2"N 17°53'13.4"E
UTM
33T 722414 5129277
w3w 
///szirtek.körülbelül.igazság
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Zselic turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
13,8 km
Időtartam
4:00 óra
Szintemelkedés
325 m
Szintcsökkenés
309 m
Egyirányú túra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp