Fekete István nyomában
A szerző tippje
- Bakóca nem csupán Fekete Istvánnak köszönheti ismertségét, a település híres volt fazekasságáról is. Érdemes betérni a főutcán található, felújított tornácos parasztházba, ahol a mesterség jeles helyi képviselőjének állít emléket a gazdagon berendezett Sáfrány Géza Fazekasmúzeum. De meglátogatható egy Fekete István-emlékszoba is.
- A bakócai templom mögött találjuk a Majláth-kastélyt, melynek parkjában évszázados fák állnak. A valaha szebb napokat látott épület állapota napjainkban sajnos egyre romlik.
- A többszöri átszállás, és a körülményes csatlakozások miatt érdemesebb Bakócát autóval megközelíteni.
Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseKezdőpont
Végpont
Útleírás
Itiner
- A bakócai buszfordulótól a K+ jelzését nyugati irányba követve kapaszkodunk a Tatárugrató gerincére.
- A tetőn rátérünk a K jelzés jobbra tartó nyugati ágára.
- A K jelzésen Alsókövesdre, majd Felsőkövesdre tartunk.
- Felsőkövesden elhagyjuk a K jelzését és rátérünk a K● keleti irányba induló jelzésére.
- A K● jelzését követve leereszkedünk a völgybe, majd az Ödön-forrás érintésével felkapaszkodunk a Nagymáté Vadászházhoz és Füvészkerthez.
- Nagymátéról a K◼ jelzésen 500 métert gyalogolunk a gerincen végigfutó K jelzéséhez, melyen balra, északi irányba folytatjuk utunkat.
- A Tatárugrató nevű helynél elhagyjuk a K jelzését, és a már bejárt K+ jelzésén visszasétálunk Bakócára.
A túra részletes leírása
Falu a bükkösök szorításában
Bakóca neve szláv eredetű, és bükköst jelent - utalva a zöld környezet meghatározó elemére. A falu központját uralja a domboldalban álló római katolikus templom, mely a 18. század első felében épült, és Szent Anna tiszteletére szentelték fel. 1804-ben felújították, majd 1848-ban Majláth György renováltatta. A település érdekessége, hogy határában kiaknázatlan lignitmezőt rejt a mély. Elsőként az „Orvoslakás” és a Káni-kereszt felfedezése vár ránk, mindkettőhöz a K+ jelzés keleti ágán juthatunk el. Az „Orvoslakás" a kisfalu legszélső háza, onnan egy meredek horhoson sétálunk fel a Káni-kereszthez. (A kitérő opcionális, akit nem érdekelnek a keresztek, nekivághat a nyugatra induló útnak egyből.)
Fekete István
Mielőtt a Fekete István-emlékösvényre lépnénk, tekintsük át, ki is a névadó! Fekete István (1900–1970) író, a bakócai Majláth-birtok segédtisztje volt 1926 és 1929 között. Nemcsak munkája, hanem szerelme, későbbi felesége, a bakócai orvoskisasszony, Piller Edit is Bakócához kötötte ezekben az időkben. Az itt eltöltött éveket Ballagó idő című önéletrajzi regényében örökítette meg a szerző. Tiszteletére alakították ki a Fekete István Emlékösvényt, melynek útvonala mentén több mint 30 információs táblán ismerhetjük meg az író munkásságát és a természet iránti végtelen tiszteletét, szeretetét.
Zselici lankákon
A bakócai buszfordulótól a K+ jelzésén indulunk nyugati irányba. A zsákfalu házait magunk mögött hagyva széles földúton kaptatunk felfelé. A szőlőhegyen elmegyünk az Útszéli-kereszt mellett, ahol egykor Fekete István is megpihent. A hosszan kanyargó löszmélyúton felkapaszkodunk egészen a Tatárugrató nevű helyhez, ahol kifújhatjuk magunkat.
Táblák jelzik az útirányt, mi kövessük a jobbra, Alsókövesdre tartó K jelzést! A löszmélyúton már lefelé sétálunk, utunkról nemsokára jobbra leágazik a K+ jelzés, mely a közeli Éger-kúthoz és a Szágyi-tározóhoz vezet. A völgybe érve átkelünk a Nagymátéra vezető erdészeti műúton, és egy kerítés mellett követjük jelzésünket, mely csakhamar Alsókövesdre kalauzol minket. Itt lakott és dolgozott Fekete István a Majláth-birtok segédtisztjeként 1926–29 között, innen írta leveleit menyasszonyának, a bakócai Piller Editnek.
Hosszan, enyhén emelkedünk a műúton egészen Felsőkövesdig, ahol egy hangulatos park évszázados hársfái alatt, a haranglábnál pihenhetünk meg. Érdemes a bájos kis településen végigsétálni, hiszen annak túlsó felén található az emlékösvény elköszönő táblája is. A hársfák alól keleti irányba, már a K● jelzésén, egy gesztenyefasor mentén haladunk, és a keskeny aszfaltúton rövidesen elérjük a Magtár épületét, ahol az író bolhákkal megesett derűs történetét olvashatjuk.
A fűvészkert
Az épület jobb oldalán lendülünk tovább, és az erdőbe térve igen vadregényes környezetben folytatjuk utunkat. A meredek ösvény levezet minket a völgybe, ahol egy csordogáló patak hídján kelünk át. Felfelé kapaszkodunk, és egy hurkot rajzolva csakhamar az Ödön-forráshoz érkezünk. Innen egy kanyargós ösvényen elérjük az országutat, azon átkelve igen meredeken kapaszkodunk fel Nagymátéig, ahol hosszabb pihenőt is érdemes beterveznünk a kerti pavilonnál. No, nemcsak azért, hogy kifújjuk magunkat a hosszú meredek után, hanem mert ezen a helyen igen sok látnivaló akad: a Fekete István Fűvészkert ösvényeit bejárva, és a parkban felállított író szobra mellett megpihenve igazán emelkedett hangulat kerítheti hatalmába az arra járó turistát.
A hangulatos füvészkertet magunk mögött hagyva, a gazdasági épületek után balra indulunk a K◼ jelzésen. A széles földúton, mely a Zselic legmagasabb pontja, a Hollófészek felé visz, mintegy 500 métert gyalogolunk, majd balra, északi irányba térünk a K jelzésére. Igen hangulatos erdőben sétálunk közel két kilométert, mikor ismét a Tatárugratóhoz érkezünk. Itt jobbra tartunk, és a már ismert szurdokon, majd a szőlőhegyi úton leereszkedünk Bakócára.
Tipp
Tömegközlekedéssel
- Bakócára Pécs, illetve Kaposvár-Sásd felől oroszlói átszállással érkezhetünk, a Bakóca, forduló buszmegállótól indul a Fekete István emlékösvény.
Megközelítés
- A K+ jelzés a buszmegállóból indul.
Parkolás
- A buszforduló mellett van lehetőség parkolásra.
Koordináták
A szerző által ajánlott kiadványok:
- Müller Nándor: Barangolások a Zselicben - túrakönyv
- Müller Nándor: Négy évszak a Zselicben - fotóalbum
A szerző által javasolt térképek:
- Zselic turistatérkép
A régióról szóló kiadványok:
Felszerelés
Alapvető túrafelszerelés: Az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
Statisztika
- 1 Útpontok
- 1 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei