Vidám kirándulás a Búbánat-völgyben akadálymentesen

Itiner:

• A Halas-tó északkeleti részéről a tó nyugati oldala felé indulunk.
• A tó mentén balra a P+ jelzést követjük.
• A Sás utcán balra térünk, a Mini-tavat és a Fürdő-tavat a keleti oldalról kerüljük.
• A Kerek-tó előtt ismét oldalt váltunk, és a tó nyugati oldalán a Kerektavi Természetházhoz érkezünk.
• Innen visszaindulunk, és a tavak eddig bejárt útvonalához képest az ellenkező oldalukon jutunk vissza a kiindulópontra.
• (Aki erőt érez a bónusz körhöz, a Természetháztól induljon tovább a P+ jelzésen, majd a P-on balra. Kiérve a mezőre, a magaslesnél forduljunk balra, a mező szélén ismét balra, így jutunk vissza a tóhoz, és csatlakozunk be a túra útvonalába.)

A túra részletes leírása :

A négy tó északról enyhén délnyugati irányban haladva szinte egy vonalban helyezkedik el. A Dunától távolodva sorrendben a Halas-tó, a Mini-tó, a Fürdő-tó és a Kerek-tó alkotja a füzért, amit a Csenke-patak szabályozásával hoztak létre. A Vasas Horgász Egyesület elképzelése nyomán az 1960-as évek elejétől építették ki a völgyet, hogy a Dunában már kevéssé megtalálható halfajtákat ezekbe a tavakba telepítve lehessen horgászni. A mesterséges tavak vízellátását kisebb átereszekkel és zsilipekkel biztosítják. Az egykor mocsaras terület mai kiépítettségében is szervesen illeszkedik a környezetébe. Nem ez volt első alkalom, hogy ebben a völgyben felduzzasztották a patakot, különféle formái még a római korból eredeztethetőek.

Túránk az Ivadéknevelőnek is nevezett Halas-tó csücskénél kezdődik. Innen enyhén, de egyenletesen emelkedik az út egészen a Kerek-tóig, túránk végpontjáig. Azért választottuk a lentről induló útvonalat, mert így a túránk befejező szakasza lejtős, így ez tűnt kímélőbb megoldásnak.

Indul a tókerülés

A Halas-tó északi csücskénél keleti irányba fordulunk, majd murvás, sima talajon haladunk a nádassal részben benőtt tóparton, mely rövidesen elfordul a tó hosszanti irányába. Itt ácsolt padokkal ellátott pihenőhelyeket találunk, ahogy később is gyakran, a tavak partján. Kisebb hurokkal tudjuk csak a tavacskát megkerülni: ez még a városias rész széle, ahol lakóházak és nyaralók megkerülésével kanyarodunk rá a jobb oldalon erdővel, a balon kedves nyaralókkal szegélyezett útra. Pár száz métert követően balra fordulva konstatáljuk, hogy a Halas-tó és a Mini-tó közé értünk, ez utóbbi túloldalán folytatjuk utunkat.

A harmadik, Fürdő-tó szinte észrevétlenül bukkan fel jobb oldalunkon, a két tó szinte egybeolvadt. Baloldalt még lakóházak utolsó nyúlványai kísérnek, a tó felé viszont kitágul a tér, és hosszan nyújtózik el a Fürdő-tó békés tükre, amit menetirány szerint bal oldaláról kerülünk. Kisebb csalitosok, fűzfák határolják a szépen karbantartott tópartot, a tó felső csücske már erdei környezetbe ágyazódik. A madarak és vízi élőlények gyakorisága is jelzi, hogy jól érzik itt magukat. Ezt a szakaszt megtehetjük a bitumenezett úton is, kissé távolabb a tóparttól.

Kiérve az útra, átkelünk a Csenke-patak fölött, és erdős, ápolt lugason keresztül érkezünk a Kerek tó észak-nyugati csücskéhez, ismét a Fárikúti út bitumenjén haladva. Érdemes figyelmesen kerekezni, a vendéglátó-helyek és a horgászok, kirándulók autói nem sűrűn, de rendszeresen közlekedhetnek ezen a szakaszon.

A Kerek-tó nyugati oldalának közepéig tart a sétánk, itt ajánlott hosszabb pihenőt tenni, és megcsodálni a túlparton magasodó Szamár-hegyet, valamint a tó emberi léptékű, természetes szépségét. A sok különleges növény és a kétéltűek szimbiózisa jelzi, hogy tiszta környezetben vagyunk. Megtalálható itt a lápi nőszőfű, vidrafű, hússzínű ujjaskosbor, mocsári kakastaréj, mocsári csorbóka, nádi boglárka, többfajta árvalányhaj és a tőzegpáfrány. A tóban védett halfajok úszkálnak, mint a német bucó, de található itt több kétéltű, hüllő és vidra is.

A tó partján áll a 2021 nyarán átadott, modern látogatóközpont, a Kerektavi Természetház, ahol büfét és akadálymentes mosdót, öltöző- és pihenőszobát is találunk. A tópart padokkal ellátott kis lejtésű partjára is lemerészkedhetünk kísérőnk segítségével. Azok a túrázók, akik egy könnyű, tartalmas kirándulásra vágynak, innen fordulhatnak vissza, és az útról balra kanyarodva murvás erdei környezetben járhatják körbe a Fürdő-tó vadregényesebb oldalát. A tiszta vízben szürkegémek és egyéb vízimadarak látványában gyönyörködhetünk. Visszafele a tavak másik oldalát válasszuk, mint amin jöttünk. Az erdő vegyes fájú állományában, alagútszerű zöldfolyósón, egyfajta nyolcas nyomvonalat leírva ereszkedünk vissza a műúton túránk végére.

Bónusz kör

A merészebbek és a fizikailag felkészültebbek - valamint segédeszközzel jól felszereltek - a pihenőt követően a Kerek-tó nyugati partján kissé eltávolodva a víztől, széles, murvás úttesten haladhatnak tovább. Jobb oldalt ismét megjelennek a jobb sorsú állampolgárok impozáns nyaralói, bal oldalt a tavat ölelő erdőcsík takarja a kilátást. A jutalom a fáradozásainkért ezután következik, egyfajta összetömörödött erdei úton fordulunk balra. Ide már a karbantartás infrastruktúrája nem jutott el: masszív, mély vízmosásokkal és az erdészeti járművek által „felszántott” felülettel szembesülünk, a segítőnk és saját figyelmünkre, adottságainkra hagyatkozva haladunk ezen az árnyas úton pár száz métert. Az erdőből kiérve lenyűgöző, megejtően szép táj teríti elénk lankás bájait. Hatalmas, virágos, érintetlen mezőre érünk, balra fordulva szemközt a Szamár-hegy alacsony háta emelkedik ki, a vidám mezőt pedig akácossal fűszerezett vegyes erdő karéjozza. Fontos, hogy esős időben ez az útszakasz semmiképpen nem ajánlott, bár vastag pázsit fedi az éppen csak kivehető utat, alatta a fekete erdei talaj süppedőssége garantált…

A dombhát aljában északi irányba vezet vissza túránk a Kerek-tó keleti partjához, jól járható erdei útba csatlakozik a fenséges mező. A változatos növényfajok láthatóan leginkább ezt a zavartalan környezetet díjazzák. A tópartra érve horgászbeállók lugasa fogad, néhány közülük lehetőséget nyújt a tópartra való leereszkedéshez. A Kerek-tó akadálymentesen, közvetlenül a parton nem körbejárható - ugyan keskeny vasbeton hidacska vezet át a patakon, de olyan időkből való, amikor az akadálymentesítés csak a jóléti társadalmaknak volt szempont. Kissé eltávolodva a vízparttól erdős, szegmentált útszakaszon érünk vissza a Fárikúti útra, ahonnan a fennebb említett erdei zöldfolyósón keresztül „lecsorgunk” túránk végpontjához. A túrázók megdolgoztak az élményért, de megérte!