Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Túra a Börzsöny dagadókúpjain

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Börzsönyi-peremhegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Márianosztrai bazilika és kolostor a virágzó repceföld mögött
    / A Márianosztrai bazilika és kolostor a virágzó repceföld mögött
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kilátás a Nagy-Galláról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kanyargó út a Börzsönyi Kék mentén
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Őszi kikericsek Nosztra határában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámakép repcefölddel, a Kopasz-heggyel és Márianosztrával
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Csák-hegy kőbányája
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles a repceföldben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Misa-réti-árok vadonjában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Lombalagútban Márianosztra felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Misa-réti-patak árkában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Misa-réti árok felett
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Piribék-tisztás
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Panoráma a Nagy-Galláról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Márianosztra és a horizonton terpeszkedő Naszály a Nagy-Galláról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Dunakanyar a Nagy-Galláról, jobbra Szob, balra, a hajlatban Zebegény
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Nagy-Galla csúcsa az oldalcsúcsról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Nagy-Galla oldalcsúcsán
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Mesébe illő rengeteg a Nagy-Galla oldalában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Panoráma a Duna felé a Nagy-Galla oldalcsúcsáról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Galla-tisztás
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Mezei zsálya a Galla-tisztáson
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Égi jel(zés)
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Bakancsos szálláshely
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Átkelés a Misa-réti patakon
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kilátás a Márianosztrai-medencére a Zuvár oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zuvár romjai
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Zuvári-hegy csúcsán
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Zuvárból csak pár falrészlet maradt
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Vasutas-forrás
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Transzbörzsönyi kisvasút … állomás) Szob-Nagybörzsöny kisvasút … állomás)

Patak mellől a hegycsúcsra, aztán a völgybe, onnan ismét a tetőre, végül megint le – jellemezhetjük útvonalunk hullámzó szintprofilját. Márianosztra vonzáskörzetében a környező vulkáni kúpokat és a köztük húzódó völgyi részleteket járjuk be ezzel a túrával. Felkeresünk várromot, kilátópontokat, hangulatos völgyeket és erdőket, az út végén pedig a nosztrai bazilika épületegyüttesével és történetével ismerkedünk.
nyitva
közepes
11,2 km
3:30 óra
500 m
440 m
A hegység Börzsönyaljának is nevezett délnyugati része változatos kistáj, hullámos dombvidék arculatú térszín. Csúcsai csupán 400-600 méter közöttiek, de az alacsony átlagmagasság ellenére számos tetőről gyönyörködhetünk remek panorámában a földtani jellegzetességnek köszönhetően. A Börzsöny e részének meghatározó vulkanikus felszínformáit alakjuk miatt lávadómnak hívjuk; hagyományos és találó magyar nevük: dagadókúp. Kialakulásuk lényege, hogy a sok millió évvel ezelőtt feltört sűrű láva elérve a felszínt oldalirányba nehezen folyt, inkább dómszerűen feltornyosult. Mialatt a teteje elkezdett lehűlni és fokozatosan szilárdulni, az alulról folyamatosan érkező friss kőzetolvadék dagasztotta, puffasztotta. Ezek a kúpok jelölik ki a hatalmas börzsönyi ősvulkán peremét, de maguk is kitörésközpontként működtek egykor. A vulkanizmus régóta inaktív már, a kitörések elcsendesedtek, a lávaárak megszilárdultak, a felszín viszont jelentősen megváltozott, mióta a külső erők átalakították. Túránkon két ilyen dagadókúpra is felmegyünk, ahonnan belátjuk majd a többi hasonló csúcsot. Egyikük a Nagy-Galla, ami a környék legjobb kilátásával büszkélkedhet. Azonban nemcsak a tetejéről jó szétnézni, hanem a jellegzetes kettős csúcsú hegyet is megfigyelni távolabbról. „Igen hasonlónak mondatik lenni örmény ország Ararath nevű hegyéhez, mellyen az özön-ár apadtával Noe bárkája felakad.” - írta 1837-ben az egyik folyóirat országismertető rovata. Túránk végén azért is érdemes a márianosztrai kálváriához ellátogatni, hogy onnan alaposan megszemléljük a Galla sziluettjét.

A szerző tippje

  • Plusz élmény ad, ha legalább egyik irányba igénybe vesszük a Szob-Nagybörzsöny kisvasutat. Túránk kezdő- és végpontja is az állomás közelében van.
  • Márianosztrán megtekinthetjük a kolostor épületegyüttesét, és érdemes felmenni a község feletti kálváriához is, ahonnan príma kilátás nyílik a környékre.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-05-13

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-Galla, 479 m
Legalacsonyabb pont
152 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Zuvári-hegy és a Nagy-Galla oldalában vezetett ösvény meredek, kőmorzsalékos és helyenként csúszós. Körültekintően és elővigyázatosan mozogjunk ezeken a szakaszokon!

Kezdőpont

Szob, Ódamásd malomvölgy buszmegálló (156 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.850355, 18.849506
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°51'01.3"N 18°50'58.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 339123 5301906
w3w (what3words) 
///átenged.összes.tehetség

Végpont

Márianosztra, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner

  • A K jelzésen átkelünk a Damásdi-patak hídján, és a Zuvári-hegy lábáig cammogunk.
  • A K● jelzésen kitérőt tehetünk a Vasutas-forráshoz.
  • A KL jelezésen jobbra térve keresztezzük a Zuvári-hegy kiemelkedését.
  • A K jelzésen jobbra fordulva a Nagy-Galla oldalához kullogunk.
  • A K▲ jelek mentén a Nagy-Galla csúcsára hágunk, majd ugyanerre ereszkedünk vissza.
  • A K jelzésen balra a Piribék-tisztásig andalgunk.
  • Jobbra fordulva a Z jeleken Márianosztrára vándorlunk.

A túráról részletesen

Patakvölgyből a hegyre

A Szob, Ódamásd malomvölgy buszmegállóból déli irányba, Szob felé indulunk az országút szélén. Mellőzünk egy földszintes hosszúházat, amely a valaha közelben lévő falura emlékeztet. A törökdúlás után ide, a völgybe telepítették felvidéki szlovákokkal Ódamásd községet, amelynek lakossága a 19. század elején a mai Ipolydamásdra költözött át; a patak mentén csupán a vízimalmok működtek ezután. 200 méterrel a ház után rácsatlakozunk a K jelzésre, amin jobbra fordulva, régi, boltíves kőhídon átkelünk az Öregdamásdi-patak felett, és bemegyünk a Misa-réti-völgybe. A híd annak a vasúti szárnyvonalnak a maradványa, amelyen a Nagy-Galla környéki erdőkben kitermelt fát és a Brjeska-bányában fejtett követ szállították Szobra. Ugyan a síneket az 1970-es években felszedték, de a töltés még jól felismerhető - túránk első szakaszának egy részét ezen tesszük majd meg. A kicsiny Misa-rét után az erdőbe lépünk. A lábunk alatti andezitmurva kövei jelzik, hogy a vasút nyomvonalán járunk. Az elágazáshoz érve balra a K● jelzésen rövid kitérőt tehetünk a szárnyas kerék domborművel díszített Vasutas-forrás megbízható csorgójához, ahol feltölthetjük kulacsainkat friss, hideg hegyi vízzel.

Kisvasutak földje

A 19. század végére a vasúthálózat kiépülésével és az ország nyersanyagigényének fokozódásával felmerült az igény, hogy hegységeink hasznosítható természeti kincseit (fa, kőzetek, ércek) erdei kisvasutakon szállítsák el. Sorra épültek országszerte a keskenynyomtávú vonalak a völgyekben (de helyenként a hegyoldalakba, nyergekbe is felkapaszkodtak), mélyen behatolva a hegységek belsejébe. A vágányok egyik vége a nyersanyaglelőhely volt, míg a másik egy átrakodóállomás, ahol a nagyvasútra, vagy – folyami kapcsolat esetén – uszályokra pakolták át az árut, így juttatva a gazdasági vérkeringés ütőereibe a hegyi alapanyagokat. A szárnyvonalak nagy része nem volt állandó, hanem a kitermelés helyszínének változásával szedték fel és helyezték át a vaspályát. Sok helyen lóvontatással továbbították a szerelvényeket.

Döntően a kisvasutakat használták szállításra az 1960-as évekig, amikor teherautók vették át ezt a szerepet. Ezután a vágányokat fokozatosan felszedték és utakat építettek a töltésekre, vagy csak átadták a pályákat az enyészetnek. Országosan jelentős hosszúságú hegyi kisvasúthálózat és ezek infrastruktúrája lett a múlté. Sajnálatos módon az addig szinte kizárólag teherforgalmat lebonyolító rendszer turisztikai hasznosítására a döntéshozók nagyon kevés esetben gondoltak, pedig már a két világháború között is felhívták a figyelmet szakemberek a személyszállítás bevonásának jelentőségére. Azóta változott a hozzáállás: több vonalat is újjáépítettek, újra üzembe helyzetek.

Hazánkban a Börzsönyben jött létre a legkiterjedtebb hálózat. Az első vonal 1893-ban a királyréti volt, az utolsó átadás pedig az 1950-es években történt. Az összesen kb. 200 km hosszú rendszerből mára 3 pálya maradt: a Kismaros-Királyrét Erdei Vasút, a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a Szob-Nagybörzsöny Erdei Vasút. Használatukkal megfűszerezhetjük börzsönyi túráinkat.

Zuvári-hegy

K jelzésen folytatjuk az utat. Újabb vasút miatt épült hídon kelünk át, és a régi töltésen a kedves, vadregényes Misa-réti-patak mentén sétálunk. Kényelmes utunkról rövidesen jobbra, a KL jelzésre térünk, és erős kaptatóba kezdünk a Zuvári-hegy oldalában. A meredek, kőmorzsalékos és csúszós ösvény kitartást és erőnlétet kíván. A 313 méter magas vulkáni dómhegy teteji ligetes tölgyesben a Zuvár vagy más néven Ódamásd várának csekély romjai csendesednek. Az Árpád-korban emelt kis sasfészek a török hódoltság kezdetén pusztult el, aztán köveinek nagy részét a környékbeli építkezésekhez (például a márianosztrai kolostorhoz) széthordták. A fák miatt korlátozott kilátást enged csak a csúcs. A Dunakanyar egy részét látjuk a fölé emelkedő vonulatokkal: a Szent-Mihály hegy tömbjét, a folyam túlpartján pedig a Visegrádi-hegység és a Pilis kiemelkedéseit. A hegy túloldala menedékesebb, mint amin feljöttünk, de legyünk résen a csúszós szakaszok miatt! Érdemes jobbra a PL jelzésen kicsit kimenni, hogy a Zuvár keleti kilátópontjáról is kikémleljünk. Innen a kies fekvésű Márianosztrai-medence környéke tárul fel, a község épületei közül magasan kiemelkedik a kettős tornyú kegytemplom.

Fel a Nagy-Gallára

A Zuvári-hegy másik oldalában visszaereszkedve a K jelzés széles útjára egy jobbos fordulóval a vasúti töltésen folytatjuk a sétát. Jelzésünk hamarosan élesen balra irányít, és a völgytalpra ereszkedünk. Gázlón keresztezzük a Misa-réti-patakot, annak a túloldalán érintünk egy düledező kunyhót, majd emelkedőbe kezdünk. Fiatal gyertyánnal kevert tölgyesen át a Lábas-erdőnek hívott pagonyban ballagunk. Egy hagyásfás irtás területéről kinyílik a táj, északkeleti irányba pompás panorámát kapunk. Príma rálátásunk van a Márianosztra fölötti Vastag-hegy – Kopasz-hegy – Sós-hegy – Nagy-Sas-hegy dagadókúp-vonulatra, ami mögött a Magas-Börzsönyhöz tartozó Inóc tömege tornyosul. A szelíd vulkáni púpok egymás után állnak ki a gerincből, egy részüknek tetejét a Börzsöny ezen szegletére jellemző, sajátos mikroklímájú és élővilágú gyepes erdőssztyeppfoltok koronázzák.

A Nagy-Galla aljában kis feszülettel ékített tölgyfánál érünk a keresztúthoz. A K▲ jelzés néhány lépésre innen vág a neki a hegynek. A rövid, de combos emelkedőn helyenként csúszós felszínen kaptatunk, de hamarosan a 479 méteres csúcs parányi kopárosán állunk. A Börzsöny legszebb kilátópontjai között számon tartott tetőről elénk táruló látvánnyal nem könnyű betelni: megállapíthatjuk, hogy jó helyre érkeztünk, megérte a fáradozást. A viszonylag kis magasság miatt, különösen részletgazdag a táj, de ugyanakkor a távolba is ellátunk. A fél Dunakanyar megfigyelhető innen a folyam völgye fölötti hegyvonulatokkal egyetemben. Tág a látószög: a Helembai-hegységtől a Gerecsén, a Pilisen és a Visegrádi-hegységen át a Gödöllői-dombság és a Cserhát kiemelkedéséig pásztázhatunk. Ezen belül pedig a közelebbi Börzsöny-vonulatokat, vulkáni kúpokat és a településeket, külterületeket nézegethetjük. Alattunk a Galla-tisztás bontja meg az összefüggő erdőséget, és jól beazonosítható a Csák-hegy meg a távolabbi Naszály - mindkettő bányászati tájsebéről ismerhető fel könnyen. A Dunába tartó Ipoly és Garam völgyeit is jól belátjuk madártávlatból.

Hegyek-völgyek között

Miután elég időt töltöttünk a tetőn, visszaereszkedünk a kereszteződésbe. A K jelzésen észak felé folytatva először szintben, majd mérsékelt ereszkedőn megyünk le a Piribék-tisztás széléhez, ahol jobbra befordulunk a kicsiny, ligetes rétre. Innen a Z jelzés lesz a kalauzunk túránk végéig, de még egy darabig együtt haladunk a már megszokott K jelekkel is. Átmegyünk a méretes, szép tölgyfák között, és ismét az erdőbe lépünk. Következő útszakaszunk kanyargós hullámvasutazás, amíg újra a Misa-réti-patak völgyébe nem érünk.

Széles kocsiúton süllyedünk északkeleti irányban, majd pár perc múlva egy éles jobb kanyarral már délkelet felé megyünk tovább. A fiatal, sűrű rudaserdő behajló ágai lombalagutat képeznek fejünk fölött, jobbunkon pedig vízmosás kísér. Nemsokára véget ér a szintvesztés, elérjük az útszakasz legalacsonyabb pontját egy vízerózió mélyítette ároknál. Átkelünk az időszakosan működő medren, majd a másik oldalán, enyhe emelkedővel folytatjuk, ami némileg fokozódik a következő balforduló után, ahol északi irányba terel a jelzés. Ez a rész a Nosztrai-széleknek nevezett terület, egykor errefelé húzódtak Márianosztra kaszálói. Az ifjú tölgyerdőben ballagva nemsokára nyiladékba fordulunk egy újabb 90°-os kanyarral. Innen majdnem szintben haladva rövidesen elágazáshoz érkezünk, ahol beereszkedünk a Misa-réti-patak mellé. A völgy neve ismerős, hiszen túránk elején már érintettük egy alsóbb szakaszát. Mérsékelten lefelé tartó ösvényen, csekély aljnövényzetű, gyertyánnal elegyes tölgyesben kényelmesen sétálunk. A sziklaaljzaton mohos törzsű fák és kövek között bukdácsoló patak csörgedezése felerősödik a szűk völgyben; igazán idilli, és hangulatos erdőrészen megyünk át. Halmokká összeállt faághordalékok között keresztezzük a vízfolyást, és a túlsó hegyoldalban folytatjuk egyemberes csapáson. Balról kicsiny tisztást érintünk, majd kikanyarodunk a völgyből meg az erdőből is, és a Márianosztrára tartó széles kocsiútra térünk.

Márianosztra

A gazdasági terület fölött jó rálátásunk van a Csák-hegy megbontott oldalára: az andezit és dácit fejtése a több szintes bányában napjainkban is folyik. Balunkon a Kopasz- és Vastag-hegy kiemelkedései tűnnek fel, aztán hamarosan a nosztrai bazilika, a büntetés-végrehajtási intézet és a község házai is megjelennek. Keresztezzük a kisvasút sínjeit, és a faluba lépünk. A Bezina-patak hídja utáni kereszteződésből indul balra a Petőfi Sándor utca, amelyre érdemes kitérnünk, hogy közelebbről is megtekintsük a kolostor épületegyüttesét. Márianosztra a térség legismertebb búcsújáró helye, jelentős zarándoktömegek keresik fel. A templomkert kapuján belépve megszemlélhetjük az impozáns kettős tornyú kegytemplomot, és annak szomszédságban a plébániaházat. A kolostort Nagy Lajos király alapította a pálos rend részére. A török idők során elpusztult épületegyüttes a 18. században újult meg. A szerzetesrend feloszlatását (1786) követően az egyházmegyéhez került, egy része pedig fegyintézetté vált, és így működik még mai napig is. A kegyhelyet 1989-ben vették ismét birtokba a pálosok. Azóta Bazilika Minor címmel ruházta fel a pápa, ezért hivatalos neve: Magyarok Nagyasszonya Bazilika. A templomon kívül megnézhetjük a Börtöntörténeti és Pálos-rendi múzeum kiállításait is.

Visszatérve a Z jelzésre túránk végpontjára, a buszfordulóhoz gyalogolunk, ahol élelmiszerboltot és kerthelyiséges presszót is találunk. Hazaindulás előtt a felkereshetjük az 1 km-re lévő kálváriát is, amely szakrális építményein túl pompás kilátópont a környékre, köztük a Nagy-Galla emblematikus, kettős csúcsára is.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Szob, Ódamásd malomvölgy buszmegállóba Szob és Márianosztra felől érkeznek autóbuszok.
  • Hétvégenként és nyári péntekeken kisvasúttal is megközelíthetjük a kiindulópontot. A vonatról a Máriakút megállóhelyen szálljunk le!
  • Az útvonal végén a Márianosztra, autóbusz-forduló megállóból utazhatunk haza.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul.
  • A kisvasút megállójától a patak menti aszfaltúton déli irányba kb. 250 méterre találjuk a túra kezdőpontját jelölő buszmegállót.

Autóval

  • Autóval a túraútvonal végén, Márianosztra központjában célszerű parkolni. Onnan menetrendszerinti autóbusszal vagy kisvasúttal tudunk a kiindulóponthoz utazni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.850355, 18.849506
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°51'01.3"N 18°50'58.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 339123 5301906
w3w (what3words) 
///átenged.összes.tehetség
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)
Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
11,2 km
Időtartam
3:30óra
Szintemelkedés
500 m
Szintcsökkenés
440 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!