Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Magyaregregyről a Csepegő-árokba

Gyalogtúra · Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Vékényi táj
    Vékényi táj
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 8 6 4 2 km Vörösfenyő kulcsosház (Szászvár)
Magyaregregyen a népi építészet gyöngyszemei sorakoznak. A faluból indulunk az 1960-as évekre jellemző turistamozgalom fénykorának tanújához, a Vörösfenyő kulcsosházhoz, hogy a Csepegő-árok árnyat adó szurdokvölgyén keresztül ereszkedjünk vissza a Mecseket átszelő, régi országútra.
könnyű
Hossz 9 km
2:30 óra
173 m
220 m
382 m
172 m

Arnold Ádám Óbányáról érkezett Magyaregregyre, ahol megnyitotta mészárszékét és fogadóját. A németajkú iparosbálok és esküvők helyszínéül is szolgáló épület eredeti berendezését, hatalmas jégszekrényét, aszalógépét a gondnok, egy nyugdíjas tanítónő lelkesen mutatja meg az érdeklődöknek, személyes élményeivel és fotóival gazdagítva beszámolóját, ami igazi csemegét jelent túránk elején.

A harangtornyot és az egykori elemi iskolát elhagyva, gyümölcsösök között kanyarodunk fel a Mecsek szélének dombjaira, majd egy öreg bükkösön keresztül érkezünk múltidéző túránk következő állomásához, a Vörösfenyő kulcsosházhoz, ahol már csak a vízgyűjtő csillék tanúskodnak a régi bányászok mozgalmi életéről, amely a létesítményt életre keltette. Túránk végén a Csepegő-árok szurdokvölgyének sziklák, vízesések és kidőlt fák által nehezített terepére ereszkedünk, hogy a többszörös patakátkelések alkalmával igazi „őserdei" kalandban lehessen részünk.

A szerző tippje

  • Magyaregregy szépen rendben tartott mecseki település, erős hagyományőrző gyökerekkel. Érdemes körbejárni a faluban, és megcsodálni a népi építészet remekeit (Rákóczi utca). A hagyományos telekszerkezetű ingatlanokon álló házakra merőlegesen elhelyezett istállókon sok helyen még láthatóak az eredeti, festett tégladíszítések, régi feliratok. Száz évesnél öregebb disznóólra és egyéb érdekességekre lelhetünk itt. Kiemelkedik ezek közül az Arnold-féle mészárszék gyűjteménye, ezt feltétlenül iktassuk be a túránkba!
  • Magyaregregy is része a Mecseki Óriás Kaland kezdeményezésnek. A Vén diófa presszó a kincsesház, ahol a kíváncsi turisták a nyakukba akaszthatják a kincskereső tarisznyát, hogy mecseki mondák nyomába eredjenek. Így játékos formában ismerhetik meg Magyaregregy múltját, jelenét, anekdotáit, meséit.
  • Aki gyalog körré zárná a túrát, Magyaregregyre visszafelé menet áthalad Kárászon, ahol kedves múzeumok sora várja a látogatót: az istállómúzeum, a borbély múzeum, a gombászház, Mezei Ottó fazekasmester műhelye, a Kútásó múzeum. Ugyanitt minden tavasszal pálinka- és párlatversenyt rendeznek.
  • Magyaregregy Kisboldogasszony búcsújáró hely és szentkút, ünnepe szeptember 8.
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila profilképe
Szerző
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
frissítve: 2021-09-16
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
382 m
Legalacsonyabb pont
172 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 70,94%Ösvény 23,26%Utca 1,49%Ismeretlen 4,30%
Földút
6,4 km
Ösvény
2,1 km
Utca
0,1 km
Ismeretlen
0,4 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

Nincs szükség speciális biztonsági intézkedésekre. A túra végén egy keskeny szakaszon láncra kötött, mérges kutya mellett kell elhaladni, legyünk óvatosak!

Hasznos linkek és ötletek

  • A Vörösfenyő kulcsosházat a Hétdomb Természetbarát Egyesület működteti, előzetes telefonos foglalás alapján lehet igénybe venni a rusztikus körülményeket nyújtó szálláshelyet.

Kezdés

Magyaregregy, Kossuth Lajos utca 89. buszmegálló. (212 m)
Koordináták:
DD
46.252038, 18.308512
DMS
46°15'07.3"N 18°18'30.6"E
UTM
34T 292543 5125572
w3w 
///emlősök.betoppan.tagdíj
Mutasd a térképen

Végpont

Vékény, Fő utca 4. buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Magaregregy, Kossuth Lajos utca 89. buszmegállóból a P+ jelzésen felkapaszkodunk a Vörösfenyő kulcsosházig.
  • A kulcsosháztól a Z+ jelzésen balra leereszkedünk a Csepegő-árokba, majd Vékénybe érkezünk.

A túra részletes leírása

Magyaregregy szépen felújított házai

A túrát a Magyaregregy, Kossuth Lajos utca 89. buszmegállóból kezdjük, ahonnan északkeletre, Bonyhád felé indulunk a P+ jelzésen. A buszmegálló melletti kis parkban érdekes technikával, kavicsból és dróthálóból készült pihenőhelyet, valamint a “Búcsúk a 20. században” információs táblát találjuk, hiszen az utca vezet fel a magyaregregyi búcsújáró szentkúthoz és kegytemplomhoz. A jelzés kezdetben a főúton kalauzol minket, mielőtt jobbra fordulunk a József Attila utcába, a patakpartra. A Rákóczi utcán balra láthatjuk az Arnold Ádám vendéglőjéből és mészárszékéből kialakított kiállítást. Mielőtt azonban ide betérünk, érdemes megcsodálnunk a jobbra található, szép, festett spalettájú házat és kertjét.

Magyaregregy egyes lakói büszkék a hagyományaikra: kutatják, ápolják, gyűjtik a múlt század vidéki mindennapjainak tárgyait, fotóit, történeteit. Ha tájház nincs is a faluban, annál érdekesebb és különlegesebb a mészárszék és vendéglő 1930-as évekből származó épületegyüttese. A falubeliek elmondása szerint ekkor indult a környéken a falusi turizmus, nyilván a trianoni határrendezések következményeként. Az épületet a vendéglő utolsó tulajdonosától vásárolta meg a falu, jelenleg a községi könyvtár is ebben működik. Ide gyűjtenek a lelkes helyiek fotókat, padláson megmaradt lekváros és vajas csuprokat, tálakat, de a legizgalmasabb és legmegkapóbb mégis a mészárszékhez kapcsolódó tönk, a bárdok és az árusítórész belső kialakítása, amelynek köszönhetően a helyiségbe belépve azonnal megelevenedik a falusi polgárság világa.

Magyaregregy körül nem voltak jó termőföldek, az épületek is ún. nadrágszíjtelkeken álltak, így amikor bővült a család, az elülső tornácos házakat sok helyen lebontották, és modern kockaházakat húztak a helyükre. A legtöbb helyen csak a telek végében található, annak teljes szélességét elfoglaló, téglamintás, festett istálló-kocsiszín épületek őrződtek meg. Az egyik vendégház udvarán 1913-ból való, szépen faragott disznóól áll. Egy másik udvarban büszkén mutatják a bánáti bazsarózsát, amely a Keleti-Mecsek számos ritka növényének egyike, és a Zengő oldalát kivéve vadon az egész világon sehol nem fordul elő.

A mészárszéket elhagyva, száz méter után egy harangláb és a régi elemi iskola épülete – ma magánház – előtt kis, virágos tér fogad. A feszületnél álló furcsa, piros szív alakú drótdoboz egy szelektív hulladékgyűjtő, kifejezetten pillepalack kupakok számára.

Felkapaszkodás a dombhátakra

Az Arany János utcán, a P+ jelzés mentén kezdjük meg a kapaszkodást. Felfelé indulunk egy emelkedő mélyúton, hársak és mogyorók árnyékában. A dombtetőre felérve már régi szőlők maradványai és gyümölcsösök között haladunk tovább. Nyugat felé egészen Komlóig belátható panoráma tárul elénk. Az út baloldalán kicsi, fehér házikó áll – présház vagy vendégfogadó lehetett fénykorában. A homlokzatán festett, gyümölcsökkel teli csendéletet mutató tábla díszlik 1972-es keltezéssel, utalva az egykori faluszéli gyümölcstermesztésre. Jobbunkon rendezett szőlő nyújtózik, benne méhkaptárak bújnak meg. A gerincen tovább sétálva hazánk erdőinek egyik jellegzetes képviselője, gyertyános-tölgyes fogad minket korai juharokkal és hársakkal elegyedve. Később megjelennek az első nagyobbacska bükkök, szép, öreg erdőt alkotva.

Ezen a szakaszon tavasszal gyakran találkozhatunk kék nünükékkel (Meloe violaceus). A népnyelvben isten tehénkéjének nevezik ezt a bogarat (máshol a katicabogarat hívják így, hogy nagyobb legyen a zűrzavar). A nünüke az ünő, ünüke szóból alakult ki. Középkori feljegyzésekből tudjuk, hogy a belőle és a kőrisbogárból kapott őrleménnyel próbálták gyógyítani a veszettséget. Hogy ez sikerült-e, az kétséges, de ha a bogarat zaklatják, a lábízületei mentén hólyaghúzó hatású, ragadós, sárga nedvet ereszt, úgyhogy jobb nem zavarni inkább. Repülni se a hímek, se a hatalmas potrohú nőstények nem képesek. Utóbbi potroha a hatalmas mennyiségű petétől duzzad, amelyekre szükség is van, mert a nünükék életciklusa igen különleges: a nőstény gödröt kapar a földbe, abba rakja a petéit. A kikelt, apró, sárga színű, fürge lárvák felkapaszkodnak a virágokra, és az arra járó magányos méhek bundáján utazva (nem a családos háziméhet támadják) bejutnak a fészekbe, ahol megeszik a petéket, valamint a felhalmozott méz- és virágporkészleteket. A következő évben így a méhek helyett a nünükék bújnak elő a földből.

A vörösfenyő kulcsosháznál

A tetőre érve két ház tűnik elő az útelágazás mellett. A Mázaszászvári Bányász Sportklub Természetbarát Szakosztályának nyárádi kulcsosháza jelenleg felújításra szoruló állapotban van, repedt falakkal és horpadt tetővel. A Vörösfenyő kulcsosház kicsit jobb állapotú, az 1950-es, 1960-as évek munkásmozgalmi társasági életének szép példája: bányász szakszervezetek természetjáró szakosztályai építették és üzemeltették a turistaházat az 1950-es évektől kezdve. A mostanság a Hétdomb Természetbarát Egyesület által működtetett kulcsosház valódi időutazást kínál:  petróleumlámpával, kútról hozott vízzel, fafűtéssel, szépen karbantartott külső mellékhelyiségekkel és akadozó térerővel segíti az elszakadást a modern civilizációtól.

A házak mögött két csille őrzi az alapító Komlói Bányász Természetjáró Szakosztály emlékét, újrahasznosítva esővízgyűjtésre és szeméttárolásra. A névadó vörösfenyők lábánál, egy tető alatt asztalokat és padokat találunk, a réten lejjebb a Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjainak emlékére állított kopjafa és tűzrakóhely van. Magyarországon a vörösfenyők – ez az egyetlen lombhullató közép-európai fenyő – többsége ültetett, a természetben az Alpok erdőhatárának tetején nő. Nevét bíborvörös termő virágzatáról kapta, de ősszel, levélhullás előtt is színpompás. Fája kiváló építő- és asztalos alapanyag.  

Keresd a kákán a csomót

A házaktól északkeletre indulunk a Z+ jelzésre váltva. Gyengén lejtő gerincen haladunk lefelé, egy ideig jobbra még látszik a miénkkel párhuzamosan vezető P+ jelzés. A háztól kb. 1 km-re elérünk egy majdnem szintben futó, kanyargós földutat. A kétszer derékszögben balra forduló út megkerül egy nedves, zsombékos élőhelyet. Itt megéri letérni balra 50 métert az útról, és megnézni a tisztáson kialakult mélyedés egyedi növényvilágát. A domborzat mélyedésében meggyűlő víz telíti a talajt, ezért a fák gyökere nem tud megkapaszkodni az oxigénszegény közegben, kialakítva egy természetes egy tisztást, amelyen vízkedvelő növények vernek tanyát. A zsombékokat alkotó sások és kákák csomói közötti, vizes labirintust semlyéknek nevezik. Hosszú évek alatt az ilyen területet feltölti a növényi korhadékból képződött talaj, és a tisztást visszahódítják az újra betelepülő fák. Addig azonban vizes élőhelyet nyújt az állat- és növényvilágnak, fészkelő- és táplálkozóhelyeket biztosítva.

A kitérő után tovább ereszkedünk lefelé mindaddig, amíg a földút kifut egy balról érkező kavicsos útra, amely a Csepegő-árok bejáratánál megsemmisült egy földcsuszamlásban.

Leereszkedés a Csepegő-árokba

A Keleti-Mecsek nagyrészt kétféle kőzettömegből épül fel: a korai jura márgás és mészköves tengeri üledékeiből, valamint az alsó krétában rájuk rakódott, vulkanikus eredetű kőzetekből, trachidoleritból és fonolitból. A megszilárdult, bazaltos lávaömlések és a vízi környezetben lerakódott tufarétegek váltakozása sok helyen megfigyelhető errefelé – ennek szép példája a Csepegő-árok. A márgás-mészköves kőzetekbe látványos formákat vájt a kőzeteken keresztültörő patak. A Nyugati-Mecsekre jellemző karsztosodás a Keleti-Mecsekben ritka, mivel a jura időszaki üledékek nem reagálnak olyan hevesen a vízre, és a víznyelők hiánya révén a völgyhálózat itt sokkal változatosabb, mint a másik hegységrészben. A tufarétegek alatt kagylók, csigák és ammoniteszek kövületei találhatók.

A Csepegő-árok lassan mélyülő, kanyargós patakmederrel indul, amely a jelzéssel párhuzamosan fut. A vállalkozó kedvűek tegzeslárvákra és levéllábú rákokra vadászva egy ideig a medret is követhetik. Az első vízesés alatt kis tavacskát alkot a patak. Felette, a sziklán páfrányok, mohák és erdei madársóska szemrevaló kiskertje virít. Innentől fokozatosan mélyül a meder, kb. 400 m séta és számtalan átkelés után a bal oldalon, az út alatt, egy nagyobb földnyelven tűzrakóhelyet találunk, mely remek hely megpihenni. Innen érdemes újabb kitérőt tennünk lefelé a patakmederben, mivel ott vannak a leglátványosabb formációk. Annál is inkább, mert ettől a ponttól a jelzés a mély völgy oldalában, kb. 20 m magasan vezet, ezért a patak félhomályos, vadregényes medre nemigen látszik róla. Ráadásul a jelzett út széléhez néhány helyen kényelmetlenül közel csúszott meg a hegyoldal, úgyhogy legyünk óvatosak! Úgy 100 m után megpillantunk egy, a völgyre merőlegesen álló, keményebb vulkanikus kőzetekből alló „falat”, amelyen kisebb vízesés bukik át.

Amint az ösvény egy dózerúthoz csatlakozva eléri a patakot, érdemes a mederben fölfelé indulni, és fölkeresni a Csöpögő-forrást. Ezt felkeresve egy kisebb sziklalépcsőt nézhetünk meg vízeséssel, illetve a sziklafalból előbukkanó forrással, amelynek neve egy fekete gránittáblán olvasható. A stabil vízhozamú fakadás alatt szép mésztufakiválást figyelhetünk meg. A másik parton felfelé és lefelé futó régi útmaradvány mentén érdemes elkalandozni egy kicsit a vadregényes szurdokban. A völgy egyik sziklafalában, a forrástól kb. 500 m-re felfelé, apró Szűz Mária-szobor látható.

A Völgységi-patak mentén

Visszatérve a Z+ jelzésre, hamarosan kiérünk a Völgységi-patak fő völgyébe. Szemrevaló kilátás, igazi számítógép-háttérképet idéző látvány fogad minket. A völgyben fekszik Magyaregregy és Vékény, túránk kezdő- és végpontja is. A vízfolyást 53 kilométeres hosszán át malomárkok kísérték. A Keleti-Mecsek fő vízválasztóján, a Hármas-hegyen ered, Zobákakna felől érkezik, és miután begyűjti a hegységrész nyugati és északi irányban lefutó mellékvizeit, a Sióba ömlik. Vízgyűjtő területe határozta meg a történeti Völgység tájegységet, amely halban gazdag élővizeinek és kiterjedt erdőinek köszönhetően már az őskor óta sűrűn lakott volt. A középkorban a völgy jobbágyfalvai Szászvárhoz tartoztak.

A rétre kiérve balra kell követni az erdőszegélyt, egészen az arra merőlegesen húzódó vizesárok mentén nővő fűzfasorig, majd ott jobbra fordulni, és a Völgységi-patak medréig gyalogolni. A kerítés sarkánál balra térünk, majd a ritkán járt, jelzett csapáson haladunk kb. 400 métert. A sok helyütt csalános út néhol a patakba szakad, ilyenkor érdemes a kerítésbe kapaszkodnunk. A túra végénél, Vékény peremén, a gazdasági épületeknél ránk ijeszthet egy drótkötélpályára telepített, mérges kutya, de a lánca szerencsére nem ér át az útnak arra az oldalára, ahol elosonhatunk mellette. A végponttal, a buszmegállóval szemben áll egy kétszáz éves vízimalom, amely a közelmúltig kempingként üzemelt, de holland tulajdonosa már nem szívesen fogad látogatókat.

Innen busszal vagy gyalog térhetünk vissza Magyaregregyre. Érdemes megpihennünk közben Kárászon, ahol megnézhetjük a borbély- és istállómúzeumot, valamint a gombászházat, az italboltban pedig megkóstolhatunk 14 féle, helyi főzdékből származó pálinkát.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra a Magyaregregy, Kossuth Lajos utca 89. buszmegállóból indul, ahol a Bonyhád és Komló között közlekedő járatok állnak meg.
  • A túra végén ugyanennek a vonalnak a buszai állnak meg, itt a Vékény, Fő utca 4. buszmegállóból hagyhatjuk el a falut.

Megközelítés

  • A túra buszmegállóból indul, és ott is ér véget.

Parkolás

  • A magyaregregyi buszmegálló környékén a KRESZ szabályait betartva parkolhatunk, de a falu központjában, a Keller János közösségi háznál kialakítottak egy nagyobb parkolót is. Innen a P+ jelzésen kb. 300 m a túra kiindulópontja.
  • Vékényben a községháza előtt érdemes parkolni.

Koordináták

DD
46.252038, 18.308512
DMS
46°15'07.3"N 18°18'30.6"E
UTM
34T 292543 5125572
w3w 
///emlősök.betoppan.tagdíj
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek turistakalauza (Cartographia)

A szerző által javasolt térképek:

  • Mecsek, Villányi-hegység turistatérkép (Cartographia)

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.
  • A Csepegő-árok medrébe tett kitérők során gyakran kell sáros, törmelékes, süppedős helyeken átkelni, itt sokat segíthet a vízhatlan bakancs és egy pár túrabot.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
9 km
Időtartam
2:30 óra
Szintemelkedés
173 m
Szintcsökkenés
220 m
Legmagasabb pont
382 m
Legalacsonyabb pont
172 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet Flóra, fauna Tipp

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 1 Útpontok
  • 1 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp