Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Tátrai hangulatok az erdőhatár fölött

Gyalogtúra · Magas-Tátra
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Poprádi-tó látványa az Oszterva szerpentinjéről
    A Poprádi-tó látványa az Oszterva szerpentinjéről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 20 15 10 5 km

Az erdőhatár körül hullámzó Felső turistaút, avagy a Magistrála központi szakaszának végigjárása egyszerű kirándulásnál több, egy kiadós magashegyi menetelésnél azonban jóval szimplább túra a Magas-Tátra déli lejtőin.

közepes
Hossz 22,8 km
8:15 óra
1 271 m
1 601 m
1 966 m
995 m

A Felső turistaút (Tatranská Magistrála) központi szakasza egy kicsit mindenkinek szól. Akik a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) szlovák oldalának legtöbb csúcsát és hágóját meghódították már, azoknak egy viszonylag kényelmes, jellegében minden más környékbeli túrától elütő útvonal a Magistrála, hiszen az Oszterva (Ostrva) szerpentinjét leszámítva enyhén hullámzik csupán, elkerülve a vad felszökéseket és a zord sziklavilágot. A hegységgel újonnan ismerkedők számára pedig azért ideális a Csorbató (Štrbské Pleso) és Ótátrafüred (Starý Smokovec) üdülőtelepeit összekötő túra, mert a technikai kihívások és a szédítő meredélyek teljességgel hiányoznak, ugyanakkor a folyamatos panorámához a tátrai táj jellemző elemei társulnak: buja fenyőerdők, sűrű törpefenyvesek és kietlen kőtengerek váltakozása tarkítja a vándorlást.

A jégkorszakok során a Magas-Tátra hidegebb klímájú északi oldalán hosszabb és vastagabb gleccserek vájtak völgyeket, míg a déli oldalt rövidebb jégárak formálták. Ennek megfelelően a legmagasabb csúcsok nem a főgerincen, hanem az abból kiágazó, a jégnek és fagyhatásnak kevésbé kitett, ezért enyhébben lepusztult déli mellékgerinceken sorakoznak, a Poprádi-medencére tekintő lejtőiket pedig hatalmas, fagy aprózta kőtengerek borítják. A Magistrála e csúcstömbök déli palástjait fűzi fel, újra és újra bekanyarodva a völgytorkolatokba, ahol tengerszemek, turistaházak és üdülőközpontok kínálnak pihenési lehetőségeket. (A teljes, végig piros sávval jelzett útvonal egyébként Podbanszkótól (Podbanské) Ždiarig (Zár) tart, végigjárása általában 3-5 napot vesz igénybe.)

A magashegyi környezethez képest viszonylag könnyű, népszerű turistaút a megmaradt fenyvesekbe is behatol, az erdőhatár felett pedig folyamatos panorámát kínál az Északnyugati-Kárpátok ívének hegyvidékeire, de a völgyek közelében a Magas-Tátra központi sziklavilágára is kilátásokat nyit. Az egész napos útvonal több ponton is megszakítható, a Sziléziai-ház (Sliezsky dom) félúton szállást kínál.

Ajánlott időszak a túrához: az útvonal egész évben járható, a túrázáshoz a legideálisabb időszak augusztus közepétől szeptember közepéig tart. Télen a túra lavinaveszély és a magas hó miatt csak elővigyázatosan és tapasztalt túrázók számára teljesíthető, a nyári félévben pedig a viharos időt kerüljük el, hiszen az ösvény hosszan vezet villámlásnak kitett szakaszokon.

A szerző tippje

  • Étkezni a Majláth-menedékházban (Majláthova chata), az olcsóbb Porpádi-tavi hegyi szállóban (Horský Hotel Popradské Pleso), a Sziléziai-házban (Horský Hotel Sliezsky Dom), vagy az útvonal két végpontján lehet. Vízhez szintén ezeken a pontokon juthatunk csupán.
  • A hegyi hotelekben és menedékházakban meg is szállhatunk, ám ehhez jó előre szállást kell foglalni, mert nagy a forgalom.
  • A túra két végpontja között könnyedén utazhatunk a viszonylag gyakran közlekedő Tátrai villamosvasúttal (TEŽ).
  • Közelgő vihar esetén halasszuk el a túrát! Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-11-15
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Oszterva-nyereg (Sedlo pod Ostrvou), 1 966 m
Legalacsonyabb pont
Ótátrafüred (Starý Smokovec), 995 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 1%Murvás út 2,06%Földút 3,76%Ösvény 93,10%Utca 0,06%
Aszfalt
0,2 km
Murvás út
0,5 km
Földút
0,9 km
Ösvény
21,2 km
Utca
0 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Viharos időben halasszuk el a túrát, mert az ösvény hosszan halad villámlásnak kitett részeken. Vihar közeledtével pedig a legközelebbi elágazásnál ereszkedjünk lejjebb, az erdőhatár alá.
  • Télen a túra lavinaveszély és a magas hó miatt csak elővigyázatosan és tapasztalt túrázók számára teljesíthető. Ekkor mindig tájékozódjunk előre a lavinaveszélyről és a lavinaveszélynek kitett szakaszokról (a Hegyimentő Szolgálat honlapján)!

Hasznos linkek és ötletek

  • A Majláth-menedékház (Majláthová chata) honlapja itt érhető el.
  • A Poprádi-tavi hegyi szálló (Horský Hotel Popradské Pleso) honlapja itt érhető el.
  • A Sziléziai-ház (Horský Hotel Sliezsky Dom) honlapja itt érhető el.
  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Štrbské Pleso vasútállomás (Csorbató) (1 326 m)
Koordináták:
DD
49.118327, 20.062366
DMS
49°07'06.0"N 20°03'44.5"E
UTM
34U 431582 5441033
w3w 
///kúszik.ingázik.liftek
Mutasd a térképen

Végpont

Starý Smokovec vasútállomás (Ótátrafüred)

Útleírás

Itiner

  • A vasútállomástólK jelzést követjük a Csorba-tó (Štrbské Pleso) partjáig.
  • A tóparton jobbra, a P jelzésre váltunk, amit innentől majdnem egész nap követünk a Rázcestie pod Slavkovským Štítom nevű elágazásig, ami már Ótátrafüred (Starý Smokovec) fölött található.
  • Az elágazásban jobbra fordulva, a K jelzésen ereszkedünk le a település vasútállomásáig.

A túra részletes leírása

Túránk három eltérő jellegű szakaszra osztható: a Csorbatótól (Štrbské Pleso) az Oszterva-nyeregig (Sedlo pod Ostrvou) tartó etap a hegység centrumára tekint, míg a későbbiekben a Magas-Tátra külső lejtőin gyalogolunk. A Sziléziai-házig (Sliezsky dom) kanyargó, második szakasz döntően kietlen kőtengereken hullámzik, melyeket végül Ótátrafüredig (Starý Smokovec) törpefenyves és romantikus lucfenyves vált fel.

Morénatótól tengerszemig

Csorbató (Štrbské Pleso) vasútállomása a tátrai turizmus forgalmas csomópontja. A helység idegenforgalmának története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor is a korábban fenyőolajkészítésnek otthont adó, és vadászok által keresett hegyi telepet elérte a fogaskerekű pályája - bő két évtizeddel a lejjebb futó kassai fővonal átadása után. A Tátrai villamosvasút (TEŽ) közlekedése másfél évtizeddel később indult meg, a szerelvények pedig ma (is) túrázók tömegeit szállítják a Tátraalján. (A fogaskerekűt egyébként lecsökkent jelentősége miatt az 1930-as években felszámolták, majd az 1970-ben rendezett sívilágbajnokságra építették újjá.) Az állomásépületből kilépve a K jelzést követjük a település házai között. Egymás mellett jelenik meg az elmúlt 130 év minden építészeti stílusa, amely elérte az üdülőközpontot, és bár Csorbató egyre jobb hangulatot áraszt, a szocializmusban lepusztult, elhanyagolt (majd a 2004-es szélvihar által letarolt erdőpalástból „kitakarózott") részleteket még nem mindenhol sikerült elfedni, illetve a későbbi időszak is hagyott maga után néhány tolakodó megjelenésű épületet.

A Grand Hotel Kempinski parkolója kilátást nyit a Poprádi-medencére és az Alacsony-Tátrára. Az épületet megkerülve érjük el a P jelzést, amelyet jobb felé fogunk követni, de a Csorba-tó (Štrbské pleso) partja nem ereszt egyhamar - igaz, az általában jellemző tömeg azért nem is marasztal sokáig. A hegység szlovák oldalának talán legjobban ismert, legtöbbet fotózott látványa tárul itt fel: a tó fölött erdős lejtő, hátterében festői sziklavilág magasodik középen a Pátria (Patria) tömbjével. A morénató a Magas-Tátra második legnagyobb tava, és az utolsó jégkorszakban idáig nyújtózott gleccser által tolt hordalék, azaz moréna sánca mögött, a jég elolvadása után keletkezett. Jelentős felszíni hozzáfolyása (tápláló patakja) nincs, így főként csapadékvíz tölti fel. A 19. században majdnem lecsapolták, hogy legelőt alakítsanak ki a helyén, ám ezt szerencsére a terület akkori birtokosa, Szentiványi József megakadályozta. Inkább vadászházat épített a helyszínen (ez ma a Kempinsi része), amit rövidesen a turisták számára is elérhetővé tett, így nem csoda, hogy az 1875-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) által felhúzott turistaház a József-menedékház nevet kapta. Napjainkban a tó kényelmesen körbesétálható, és a csónakkölcsönző szolgáltatását igénybe véve a vízen ringatózva is megcsodálhatjuk a panorámát.

A P jelzésen hagyjuk el a parti sétányt, és rövid erdei séta után átkelünk a főúton, hogy aztán az aszfaltnak búcsút intve bevehessük magunkat a tátrai fenyőerdőbe. A 2004-ben pusztított szélvihar viszonylag kegyes volt a Menguszfalvi-völgyhöz (Mengusovská dolina), így ezen a területen széles sávban, dús formában maradt meg az erdőség. Amint ezt hamarosan láthatjuk is: a köves ösvény meredek, de kurta emelkedés után, a Trigan (Bástya-hát) magaslatát elérve veszi fel magasságát a Pátria (Patria) oldalában, és szintben kanyarog. A hegyoldal fagy aprózta kőtengerei megritkítják a fenyvest, és egyre szélesebbre tárul a panoráma az Oszterva (Ostrva), a Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) alant ellaposodó torkolata és az Omladék-völgy (Zlomisková dolina) mélye felé.

Az ideális fekvése és könnyű járhatósága miatt sűrűn, tömegesen felkeresett turistaút leereszkedik, hogy átkelhessünk a patakon, majd a fenyvest keresztülszelve érkezik meg a Poprádi-tavi menedékház (Horský Hotel Popradské Pleso) faburkolatú épülete alá. A jókora kapacitás ellenére kihasznált, népszerű épület a környék túráinak bázisa, és méretes étteremmel is rendelkezik. 1961-ben nyitották meg, de nem ez volt az első turistaház a tóparton: a néhány méterre álló, historikus küllemű Majláth-menedékház (Majláthova chata) első elődje 1879-ben, az MKE fáradozásának eredményeként épült fel (nevét a szervezet alelnökéről, az építkezés egyik ötletgazdájáról kapta). A hegyi szálló előtt elsétálva (vagy a teraszon étkezve) kitekinthetünk a Porpádi-tóra (Popradské pleso) is: a gleccser által túlmélyített teknőben felgyűlt tó túloldalán a völgy kijárata, illetve az Oszterva (Ostrva) északi leszakadása látható, rajta a Magistrála szerpentinjével, temérdek fölfelé araszoló túrázóval. Nevét a Poprádi-tó nem a közeli városról, hanem a folyóról kapta, mivel ez hivatalosan a belőle kilépő, és a Menguszfalvi-völgyből érkező patak egyesülésénél kezdődik.

Alpesi élmények a hegyek szoknyáján

A P jelzés ösvénye átszeli az Omladékvölgyi-Jeges-patakot (Ľadový potok), és a táblánál nekivág az Oszterva-nyereg (Sedlo pod Ostrvou) könyörtelennek tetsző szerpentinjének. (Előtte még érdemes a táblától egy pár méteres kitérőt tenni a tóparton, mert festői kilátás nyílik a menedékházra és környezetére.) A kőtengereket, törpefenyvesfoltokat, füves lejtőpásztákat átszelő ösvény oda-vissza cikkcakkozik, és leküzdése nem is olyan nehéz, mint amilyennek alulról nézve tűnhet. Az éles kanyarok közti egyenesek ugyanis mérsékelt meredekségűek, a csapás jól karbantartott, a panoráma pedig szédítő. Az alpesi hangulatú, csipkézett gerincekkel keretezett (Zlomisková dolina) Omladék-völgybe csak az alsó szegmensből látunk be, följebb érve viszont egyre magasabb szögből gyönyörködhetünk a Poprádi-tó, a két menedékház és a sűrű fenyves, valamint a sziklafalakkal rámázott, dús vegetációjú völgy együttes, jellegzetesen tátrai látványában. A hegység szlovák oldalának egyik legismertebb tájképe a hágóba (mintegy egy óra kapaszkodás után) érve is megmarad, azonban ellenirányban a Poprádi-medence és a túloldali hegyvidék, no meg alant Csorbató környéke is feltárul.

Az Oszterva-nyereg (Sedlo pod Ostrvou) a túra utolsó „csúcsélménye", hiszen innentől hegytömbök lejtőit keresztezzük. Először a Tompa-hegy (Tupá), majd a mögötte 2500 m fölé törő Koncsiszta (Končista) oldalát vesszük célba hatalmas kőtengereken át. A legenda szerint hajdanán egy óriást zavart a hegyek mérete, ezért nekiállt szétrombolni azokat. A csapásainak ellenálló Tompa-hegy, valamint az Oszterva csúcsait üllőjére, a Koncsiszta tetejének sziklájára helyezte, hogy kalapácsával zúzza szét őket. Ezért ilyen alacsony és lekerekedett e két hegycsúcs, szétmorzsolt köveik pedig az Omladék-völgyben hevernek. A valóságban az óriás az utolsó jégkorszak, pörölye pedig a fagy okozta aprózódás volt, a „hiányzó" csúcsok pedig az enyhe meredekségű déli lejtőkön, hatalmas kőtengerekké széttördelve hevernek. Ezért a túra leginkább alpesi jellegű, kietlen, mégis izgalmas szakasza következik. Az ösvény enyhén emelkedik, elhagyja a törpefenyveseket és a havasi gyepeket, végül kiér a végeláthatatlan kőtengerre. Könnyen haladhatunk előre, mert a szürke granodiorit tömböket kellő alapossággal „összefésülték" - lényegében főleg kézi erővel, rudak segítségével, amikor az 1930-as években már meglévő, de különálló utakat összekötve kialakították a „Magisztrálét". A Klínt (Klin) megkerülve a sekély Stólai-völgybe (Štôlska dolina) kanyarodunk, ahol kissé szelídül a táj, amint újra megjelennek a gyepekkel szaggatott törpefenyőfoltok.

Kis kapaszkodással kerüljük a Koncsiszta (Končista) meredek tömbjét; a keskeny csapás egy éles balkanyar után lejteni, majd ismét emelkedni kezd. Összekaristolt, gömbölyded, dél felé sima felülettel hajló sziklatömbök közé érkezünk: a Batizfalvi-völgy (Batizovská dolina) rövid kis gleccsernyelve itt lépett ki tápláló fülkéjéből, és mozgása közben kőhordalékával összekarcolta, egyben legyalulta e kőtáblákat. Közben maga alatt túlmélyítette a terepet, így elolvadása után kis medence maradt hátra, amelyet most a Batizfalvi-tó (Batizovské pleso) tengerszeme tölt ki. A katlant magas csúcsok keretezik, a hosszúkás tó kifolyása pedig délkeleti csücskében található, amit a turistaút is átszel.

Kiterjedt törpefenyvesben, gyengén ereszkedve araszolunk a Kárpátok és a Magas-Tátra legmagasabb tömbje, a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) oldalában, felettünk annak jellegzetes „krátere" tátong. A hegy lejtőjének magas fekvésű mélyedésében a jégkorszakban megindult a jég felhalmozódása, ami kivéste a katlant, de csak kisebb jégár lépett ki belőle. A bércet körbefaragó jég a csúcsrégiót nem érte el, így az Alpoktól északra nem található magasabb csúcs Európában. A 2655 m-es hegyet még nem is tekintették a legmagasabbnak, amikor 1834-ben Still János alsóerdőfalvai tanító egy öt fős csapat élén elsőként jutott fel rá. Ösvényünk viszonylag egyveretű szakasszal szakítva, a Gerlach keleti letörése alatt fordul be a Felkai-völgybe (Velická dolina), először kilátást nyitva a szemközti vízesésre, majd elérve a Sziléziai-házat (Sliezsky dom). A közeli réten állt Hunfalvy-menedékkunyhó kiváltására húzta fel az MKE 1895-ben, és több bővítésen is átesett már, mire 1962-ben leégett, így a mai hotelépület ennek modernebb, 6 évvel később emelt utódja. Egyszerre két kategóriát képvisel: a turistaszálló és a hotel, valamint ezek éttermei bent elválnak egymástól. A Felkai-tó (Velické pleso) tengerszeme rögtön a ház mellett, egy vízeséssel ékesített sziklafal aljában terül el.

A legzöldebb szakasz

A szép fekvésű völgynek és a háznak hátat fordítva vesszük célba a keleti falat. A tövében, törpefenyves szorításában közelítünk a sziklavilághoz, amely egy éles kanyarban az útvonal legmarkánsabb formájaként villan meg: függőleges sziklakiszögellést kerülünk ki egy szűk párkányon, majd kisebb tereplépcsőn ereszkedünk le. Innen még visszatekinthetünk a Gerlachfalvi-csúcs háromszög alakú tömbjére, tövében a hotellel, míg tovább baktatva az Alacsony-Tátra és keleti szomszédai felé fordulunk. Hátrapillantva azonosíthatjuk a túloldali hegység legmagasabb csúcsát, a Gyömbér (Ďumbier) sziluettjét is. Szemközt a Király-hegy (Kráľova hoľa) gyephavasi háta adótornyáról ismerhető fel, kelet felé fürkészve pedig erdős középhegységek uralják a látványt. Alant a Tátraalja tekintélyes erdősége a 2020-as évek elejére ismét kezd erőre kapni. 2004-ig egyveretű lucfenyves borította a Magas-Tátra lejtőit, ám ekkor egy hatalmas szélvihar tarolta le a rengeteget. A monokultúrás lucos ebben a magasságban emberi kreálmány, hiszen 19. századi ültetése előtt egyéb fajok (bükk, gyertyán, kőris) is tarkították az erdőséget. A lucfenyő sekély, szétterülő gyökérzete nem kapaszkodik túl erősen a talajban, így az erős szél viszonylag könnyen kidöntheti. A brutális erdőpusztulás után, tanulva a múlt hibáiból, a Tátraaljára elsősorban vegyeserdőt telepítettek, amely összetétele miatt ellenállóbb a viharokkal és kártevőkkel szemben - igaz, lassabban nő, mint a fenyves.

Szintben haladó ösvényünk megközelíti az aprócska Szalóki-tavakat (Slavkovské plieska), tükrüket azonban elkendőzi a törpefenyves (egyikük pedig már fel is töltődött). Fölöttük a kerekded Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít) domborodik, oldalán festékként „folynak le" a zöldbe nyújtózó törmeléknyelvek. 1878-tól néhány évig állt itt egy menedékkunyhó (az MKE jóvoltából), mígnem magával ragadta egy lavina. A növényzet alól az ösvény „csomagolja ki" a kőtengert, miközben egyre ereszkedve elérjük a fenyőerdők zónáját. Egy darabig a szélvihar pusztítása előtti Tátraalja romantikus képét idézi a fenyves ösvénye, de aztán helyébe lép az elpusztult, megtépázott erdő. Ezen a folton jutunk a Rázcestie pod Slavkovským Štítom nevű elágazásba, ahol jobbra, a K jelzésre váltunk. (Aki marad a P jelzésen, mintegy 20-30 perc alatt sétálhat be Tarajka/Hrebienok telepére.) Sok emlékezeteset nem tartogat már az ösvény, amíg bekanyarog Ótátrafüredre (Starý Smokovec). Ma ez a Magas-Tátra szlovák oldalának turisztikai és adminisztrációs központja, de sok épület őrzi a 19. század végén elterjedt, patinás svájci stílust. A sikló állomását elhagyva megjelennek a 21. század épületei is, amelyek környezetükbe passzoló, mégis modern réteggel gazdagították a település megjelenését. Éttermeket és szállásokat gyakorlatilag minden irányban találhatunk. A jelzés a vasútállomásra vezet, ahol túránk véget ér.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A túra két végpontja között a legegyszerűbben a Tátrai villamosvasúttal (Tatranská elektrická železnica; TEŽ) közlekedhetünk Štrbské Pleso és Starý Smokovec vasútállomások között.
  • Csorbató (Štrbské Pleso) a Tátrai villamosvasúttal (Tatranská elektrická železnica; TEŽ) (Štrbské Pleso vasútállomás), a Štrba (Csorba) felől és felé közlekedő fogaskerekűvel (OŽ) vagy busszal (Štrbské Pleso/Štrba, cen. parkovisko) közelíthető meg.
  • Ótátrafüred (Starý Smokovec) busszal (Starý Smokovec/Vysoké Tatry buszállomás) és a Tátrai villamosvasúttal (Tatranská elektrická železnica; TEŽ) (Starý Smokovec vasútállomás) érhető el Poprád (Poprad-Tatry vasútállomás) vagy Csorbató (Štrbské Pleso), esetleg a hegység északi oldalán helyet foglaló Lysá Poľana irányából vagy felé.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is vasútállomáson található, a közelben vannak a parkolók is.

Parkolás

  • Érdemes a végponton parkolni, és onnan a Tátrai villamosvasúttal utazni a kezdőpontra.
  • Ótátrafüreden a vasútállomás közelében, a főút mellett találjuk a legnagyobb parkolót, de a településen több kisebb parkolót is kialakítottak.
  • Csorbatón a település központjában, a Szentiványho utca mellett találjuk a legnagyobb parkolót.

Koordináták

DD
49.118327, 20.062366
DMS
49°07'06.0"N 20°03'44.5"E
UTM
34U 431582 5441033
w3w 
///kúszik.ingázik.liftek
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 2. és 113. számú térképe (Vysoké Tatry, 1:25000 és 1:50000 felbontásban) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
22,8 km
Időtartam
8:15 óra
Szintemelkedés
1 271 m
Szintcsökkenés
1 601 m
Legmagasabb pont
1 966 m
Legalacsonyabb pont
995 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp