Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Rozsnyó rejtőzködő havasa, a Pozsálló

Gyalogtúra · Gömör Szepesi-érchegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pozsálló (Skalisko) a hegyek felett
    A Pozsálló (Skalisko) a hegyek felett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km

Nincs a magyar határhoz közelebb havasi hangulatú gerincút, mint a Pozsállót (Skalisko) átszelő ösvény. A csúcs sziklatömbjéről végeláthatatlan hegyvidékben gyönyörködhetünk a Magas-Tátrától a Mátráig, a fenyőligetes hegyhát alatt pedig egy panorámás turistaházat is meglátogatunk Rozsnyó hegyeiben.

közepes
Hossz 15,2 km
5:15 óra
920 m
920 m
1 293 m
404 m

A hazai túrázók körében szinte ismeretlen Pozsálló (Skalisko) a honi hegyvidékekről jól ismert magasságok fölé nyúlik, tömbjén a középhegységi terepet hirtelen a havasok hangulata töri át. Mintha néhány lépcsőfokkal megtoldanánk Magyarország legmagasabb hegyeit, a bükkösökből a dús fenyvesek és áfonyás fenyőligetek hűs levegőjű birodalmába lépünk. A Gömör-Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie) részét képező Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy) (avagy régebbi nevén Szulova-hegység) csak egy ponton éri el az 1300 méteres magasságot, de központi gerincszakasza az egykori legeltetés nyomán nyílt, havasi tájat hordoz. A döntően kristályos palákból felépülő hegycsoport magasan ívelő főgerincéhez hosszú mellékgerincek, köztük széles, erdős völgyek csatlakoznak, a magaslati terepet tarvágások és széldöntések hatalmas foltjai csúfítják. Míg az erdészeti kezelést és a szélviharokat megszenvedte, a történelem viharai rövid időre váratlan címmel ajándékozták meg a Pozsállót: az első bécsi döntés után néhány hónapig ez volt Magyarország legmagasabb csúcsa. És bár a Rozsnyói-hegységnek van magasabb tömbje is (az Aranyasztal/Zlatý stôl), a Pozsálló markáns sziklavárával és tágas panorámájával egyértelműen a térség legmeghatározóbb hegye.

Szlovákia keleti felének középhegységeiben kevés olyan tartalmas kilátópont akad, mint a Pozsálló: az Északnyugati-Kárpátok hatalmas szeletében gyönyörködhetünk a hullámzó hegytenger közepén emelkedő sziklaszigetről. Fenyőpagonyt átszelve írunk le kis hurkot a csúcs körül, és kétszer is érintjük a környék egyedüli klasszikus turistaházát, a Chata Volovec szezonálisan ételt-italt kínáló épületét (ahol meg is alhatunk).

A túra egyetlen nehézsége a jelentős szintemelkedés, de hossza és terepviszonyai jó időben nem jelenthetnek gondot a hazai tájakon edződött túrázóknak. Az útvonal családdal is bevállalható, de ha a turistaház szolgáltatásaival is számolunk, mindig tájékozódjunk előre a nyitvatartásról!

Ajánlott időszak a túrához: az útvonal egész évben járható, de viharos időben a gerincút kitettsége miatt veszélyes. A túra tapasztaltabbak számára télen is járható, de a nagyobb hó és a hófúvások megnehezíthetik a mozgást, illetve az irtott lejtők átszelése közben a kicsúszás veszélyével, no meg a hótakaró alatt fekvő fenyőcsonkokkal is számolnunk kell.

A szerző tippje

  • Az egyszerű ételt-italt kínáló büfével felszerelt Chata Volovec szállást is nyújt az előre bejelentkezőknek, és július-augusztusban mindennap, azon kívül péntek estétől vasárnapig tart nyitva. Csoportokat nyitvatartási időn kívül, előzetes egyeztetés után is fogadnak.
  • A gerinc erdős részén ne hagyjuk el a jelzett turistautat, mert ahogy a táblák figyelmeztetnek rá, az védett siketfajdok otthona.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
  • A medvés területeken történő túrázásról hasznos információkat tematikus oldalunkon találsz, sok másik szlovákiai túra mellett.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-11-29
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pozsálló (Skalisko), 1 293 m
Legalacsonyabb pont
Csucsom (Čučma), 404 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 1,36%Murvás út 2,44%Földút 81,18%Ösvény 15%
Aszfalt
0,2 km
Murvás út
0,4 km
Földút
12,3 km
Ösvény
2,3 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Vihar közeledtével a gerincút kitettsége miatt különösen villámveszélyes.
  • A túra tapasztaltabbak számára télen is járható, de a téli félévben a nagyobb hó és a hófúvások megnehezíthetik a mozgást, illetve az irtott lejtők átszelése közben a kicsúszás veszélyével, no meg a hótakaró alatt fekvő fenyőcsonkokkal is számolnunk kell.

Hasznos linkek és ötletek

  • A Chata Volovec turistaházról itt érdemes informálódni.
  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Čučma, závod buszmegálló (Csucsom vége) (444 m)
Koordináták:
DD
48.705574, 20.545256
DMS
48°42'20.1"N 20°32'42.9"E
UTM
34U 466543 5394826
w3w 
///megőrzés.tapint.mosható
Mutasd a térképen

Végpont

Čučma, závod buszmegálló (Csucsom vége)

Útleírás

Itiner

  • Csucsomból (Čučma) a Z jelzést követjük a Chata Volovec turistaház érintésével a Pozsálló (Skalisko) csúcsára.
  • A Pozsállótól (Skalisko) balra fordulunk a P jelzésre, amelyet a következő elágazásig követünk.
  • Az elágazásban balra fordulunk a S jelzésre, amely visszavezet a Chata Volovec épületéig.
  • A Chata Volovec épületétől a Z jelzésen ereszkedünk vissza Csucsomba (Čučma).

A túra részletes leírása

Az érchegység ölelésében

Csucsom (Čučma) végén a Z jelzésen vágunk neki az előttünk tornyosuló, de a mély völgy paravánja mögé rejtőző hegygerincnek. A 18-19. század folyamán különös, pusztító természeti jelenséget jegyeztek fel a faluban: 32-33 évente a Pozsálló (Skalisko) szemközti hegyoldala (ahogy akkoriban emlegették) „megnyílt”, és a mai turistaház alatti forrásból erőteljes villámárvizek indultak meg, magukkal sodorva a szűk völgy házait. Ennek hátterében egy forráscsoportot sejtettek, amelynek felszín alatti tározója szabályos időközönként telt meg, és áradt ki, ám valószínűbb, hogy klasszikus villámáradásokat, hirtelen hóolvadás vagy nagyobb esőzések után bekövetkező vízlefolyásokat figyeltek meg. Ugyanis a csapadékvíz nem tárolódik a mélyben, hanem gyorsan átfolyik a hegytömb palás kőzetein (amire rásegítettek az erdőiktől megfosztott, csupasz hegyoldalak), az áradás pedig felerősödve éri el a hosszú völgyek lakott torkolatait.

A főként német ajkú lakosság jelentős része egyébként a 16-17. századig a völgyrendszerben lakott, házcsoportjai az ércbányászat helyszíneihez közel, az olvasztók, kőzúzók, malmok közelében álltak. A bányatelepek megszűnésével Rozsnyó (Rožňava) lakossága is megnőtt. A városra föntről kapunk majd príma panorámát, azonban a következő órákban túránkat a zárt erdő képe határozza meg. A fák közé lépve kétnyelvű tábla figyelmeztet rá, hogy a lakatlan völgyek kiterjedt rengetegein bizony medvékkel is osztozunk – tartanunk azonban nem kell tőlük, a többi nagyragadozóhoz hasonlóan elkerülnek minket, és csupán maroknyi példány kóborol a térségben.

A Z jelzésű turistaút széles erdészeti utakon szeli át a völgy hűvösét élvező bükköst, és ahogy a lejtőn egyre feljebb kapaszkodik, szép, füves aljú tölgyesbe vezet. A napnak kitett, magasabb régióban ugyanis már a melegkedvelő, a bükknél rendszerint alacsonyabban elterjedt tölgyesfoltok is megjelennek, majd a két faj keveredésére lehetünk figyelmesek. Egy rövid, meredek kapaszkodó után ismét a nyugati lejtőn folytatjuk utunkat. Páfrányokkal pettyezett, mohos kőtenger mentén, forrást is érintve jutunk ki a lombhullatók közül. Részben letermelt fenyves foltos pagonyában érünk a turistaház alá, balra pedig első ízben látunk ki Rozsnyó és a Gömör-Tornai-karszt mészkőfennsíkjai felé.

Az ökör fején, a Pozsálló szikláján

Egy jobbkanyarral a ház felé fordulunk, ekkor tűnhet fel először az épület teteje. Az irtványfolt miatt kissé nehezen járható, de rövid ösvényszakasz végén a háztól mintegy 30 méterre épített, fedett tűzrakóhoz érkezünk – immár életerős fenyvesben. (A pihenő túloldalán, kb. 10 méternyire forrást találunk.) Balról már a Chata Volovec, az egykori Pozsállói-menedékház faburkolatú épülete hívogat. A pihenőhelyekkel körített, teraszos házikó mellett egy sziklakibúvás tövében, csőből csordogál az iható forrásvíz, a korláttal biztosított terasz előterében pedig nem hagyják felnőni a fenyvest, hogy a megmaradt fák csúcsai fölött kiláthassunk a Gömör-Tornai-karszt szögletesre „faragott” mészkővidékére. A panoráma nem szédítő, de a dús fenyves, a víz csobogása és a turistaház vérbeli hegyvidéki hangulatban összegződnek. A kilátás meghatározó eleme a Bükk-fennsík meglepően széles mészkőtönkje, a Kárpátok vidékét pedig a Mátra szalagja zárja a távolban.

A ház lassan évszázada jelent menedéket a pozsállói rengetegben, hiszen elődje 1933-ban, a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST) jóvoltából épült, később többször is kibővítették. 1938-ban, az első bécsi döntés nyomán, egész Gömörrel együtt Magyarország fennhatósága alá került, ahol a II. világháború lezárásáig maradt (az MTE kezelésében). Ma szerény belterű, hangulatos, panorámás (zárt) terasszal rendelkező házikó, amely júliusban és augusztusban mindennap, azon kívül hétvégenként várja a túrázókat néhány meleg étellel, italokkal és 16 ággyal. (Üzemeltetője egy csucsomi civil szervezet.) Éjszaka a bejáratot lámpa világítja meg, és több mozgásérzékelős kamera is figyeli az épületet; ennek ellenére, ha zárva lenne, sátrazhatunk mellette.

A háztól rövid kapaszkodás csupán a Pozsálló (Skalisko) csúcsa, ehhez továbbra is a Z jelzést kell követnünk az épület fölötti fenyvesben. A meredek ösvény néhány perc után „tör ki” a vadregényes fenyvesből, és áfonyás réten éri el a gerincet. Azonnal feltűnik a fák fölé nyúló, levelesen rétegelt „Barát-kő”, ahogy egykor hívták a Pozsálló (Skalisko) csúcson álló, vadromantikus megjelenésű sziklát. A puhább környezetéből kipreparálódott, szél marta tömb tetején kereszt áll, mellőle az ország keleti felének nagyját belátjuk, mivel közel s távol nincs jelentősen magasabb pont a térségben. Északnyugaton a Magas-Tátra hatalmas ormai sorakoznak, tőlük balra az alacsony-tátrai Király-hegy (Kráľova hoľa) szabályos kúpja őrködik a végtelen erdővidék felett. (A háttérben a hegység főcsúcsa, a Gyömbér is feltűnik.) Dél felé fordulva a Sztolica (Stolica), majd a Gömör-Szepesi-érchegység lealacsonyodó vonulatai terelik a tekintetet az Északi-középhegység tagjaira. A határ túloldalán azonosítható a Karancs tömbje, a Mátra hosszú vonulata, a Vajdavár-vidék legmagasabb púpjai, valamint a Bükk tekintélyes méretű fennsíkja is. (Hihetetlennek tűnhet, de a „bükki kövek” némelyike, pl. a Bél-kő és az Őr-kő is kirajzolódik, csak éppen „hátulnézetből”). Alattunk Rozsnyó városa terpeszkedik, túloldalán a Gömör-Tornai-karszt lapos mészkőtáblái sorakoznak.

Keleten a Tokaj-Eperjesi-hegyvidék is látszik, és azonosítható néhány a gerinc folytatásán sorakozó csúcsok közül is (pl. Kloptaň), míg északon a Lőcsei-hegység (Levočské vrchy) terül el. A hosszú felsorolás talán érzékelteti, hogy páratlanul tágas kilátással, óriási távlatokkal van dolgunk, és még a Kárpátok hegyeinek sűrűjében sem gyakori az ennyire jó kémlelőpozíció. Mindezt tetézi, hogy tömeges hegyvidék centrumából nézelődünk, a gerinc pedig idilli, magashegyi környezetet hordoz. A viszonylag szerény magasság (1293 m) is elég volt hozzá, hogy a Pozsálló rövid ideig, az első bécsi döntést követő néhány hónapban Magyarország legmagasabb csúcsa legyen – e címet a kárpátaljai Hoverla vette át tőle 1939 márciusában.

Havasi hangulatból a letarolt irtványokra

Egyébként a szomszédos csúcspont, a mindössze pár méterrel alacsonyabb Ökör-hegy (Volovec) nevével is azonosították a hegytömböt korábban (a sziklacsúcsot hívva Pozsállónak). Éppen erre indulunk tovább, de immár a P jelzésen, érkezésünkhöz képest bal kéz felé. Csapásunk a „szlovák kéktúra", a szlovák nemzeti felkelés (SNP) tematikája mentén kialakított vándorút része, amely a Duklai-hágótól Pozsonyig (pontosabban Dévényig) vezet végig az országon. A korábbi legeltetés eltüntette az erdőt a széles gerincről, így igazi havasi környezetben, törpefenyvesfoltokkal is szegélyezett, áfonyaszőnyeges fenyőligetekben folytatódik a túra. Vissza-visszapillantgatva többször is feltűnik a csúcs sziklája, de előrefelé is pompás a táj: tisztásokkal szabdalt, szélfútta, öreg fenyvesben baktatunk, néhol előbukkan a lombok fölött a Király-hegy fejedelmi tömbje.

Aztán mintha elvágták volna, a mesebeli fenyves átengedi helyét a szélviharok tépázta, szú által felemésztett, részben pedig letermelt erdőfoltoknak. Bár sejthetően a klímaváltozás kezdte ki e telepített, egyveretű fenyvesek egészségét, a szúkárra hivatkozva döbbenetes méretű táblákat, egész hegyoldalakat vágtak tarra a térségben. A hegység főgerince körül páratlan kiterjedésű foltokban tűnt el az erdő egyik évtizedről a másikra, helyén letarolt, vigasztalan irtványterület maradt hátra – és ránézésre sokfelé ismét fenyves cseperedik. A hegyhát legszívósabb fenyőligeteiben azonban mindmáig előfordul és költ az igen ritka, erősen veszélyeztetett fácánféle, a siketfajd, amely a terjedelmes, háborítatlan rengeteget kedveli. Élőhelyeinek felszámolása miatt állománya összezsugorodott, és védelmében a környék turistaútjai mentén táblák jelzik, hogy hol tilos a táplálékát jelentő erdei gyümölcsök gyűjtése, illetve a túraösvények elhagyása. (A Pozsálló közelében is ilyen területen járunk.)

Rövidesen elágazásba ereszkedünk, ahonnan balra fordulunk, hogy a S jelzésen visszatérjünk a turistaházhoz. Hosszú, letarolt szakasz következik: a gerinc alól és a szomszédos hegyek némelyikéről teljesen eltüntették a fenyvest, így folyamatos kilátást élvezhetünk az Alacsony-Tátrától délre eső hegyvidékre, főképp az alant elterülő gömöri tájra, hátterében a Mátra és a Bükk kontúrjaival. Rozsnyó felé szélesre tárt karokként nyúlnak a hegység erdős oldalgerincei és völgyei; tarvágás ide vagy oda, a panoráma fenomenális. Átszelünk egy fenyőfoltot, majd újabb irtásfolton sétálhatunk a gömöri táj fölött. Ezt követően már bekebelez a lucfenyves, és nem is ereszt, mígnem elérjük a Chata Volovec épületét. Miután feltöltöttük a vízkészletet, esetleg ettünk, illetve pihentünk is egyet, a Z jelzésen lefelé indulva, a nap elején megtett úton hozzávetőleg másfél óra alatt ereszkedhetünk le Csucsom (Čučma) házaihoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A túra kezdő- és végpontja a csucsomi Čučma, závod buszmegálló, aminek Rožňava (Rozsnyó) városával van buszos összeköttetése (az utazás mindössze néhány perc).
  • Amikor nem jár a busz (pl. hétvégén), érdemes Rozsnyó központjából taxival utazni Csucsom (Čučma) végéig, ennek ára néhány euró. Rozsnyón pl. a központi fekvésű buszpályaudvar mellett, vagy a főtéren is találunk taxisokat.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban van, a turistaút erdei szakaszának kezdetéhez közel parkolni is lehet (a buszfordulónál).

Parkolás

  • Parkolni legegyszerűbben a buszfordulónál tudunk, ahonnan a Z jelzésen indul a túra az út mentén.

Koordináták

DD
48.705574, 20.545256
DMS
48°42'20.1"N 20°32'42.9"E
UTM
34U 466543 5394826
w3w 
///megőrzés.tapint.mosható
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 125. számú térképe (Volovské vrchy) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
15,2 km
Időtartam
5:15 óra
Szintemelkedés
920 m
Szintcsökkenés
920 m
Legmagasabb pont
1 293 m
Legalacsonyabb pont
404 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Földtani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet Csúcstúra Körtúra Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp